Emu tollából


Február egyik szombatján a Putrisarki Parkerdőbe látogattam el Klok Thorsonnal, a kiskutyámmal, hogy közel egy év elteltével találkozzunk az alomtestvéreivel.

A Putrisarki  Parkerdő az 1930-as évek óta illetik ezzel a névvel. Fásítás az 1920-as években történt. Egy évszázad alatt élettel teli alföldi erdővé változott a terület. Intenzíven vadjárta környéken akár több napot is eltölthet az ember családjával. Akár sátorban vagy valamelyik vadászházban megszállva éjszakára. Nyáron kifejezetten jól eső érzés a hűvös alföldi homokban meztelen láb járkálni. 

De most nem nyár van. -7 fokban érkeztünk meg reggel 8 óra előtt pár perccel. A napfelkelte az M4-en ért. Szeretek az üres utakon közlekedni. Elhajtani a napfelketébe. Rövid köszönést követően már vettük is elő a kutyákat a bemelegítő sétára. Nem volt ennyi testvér egyszerre egy helyen tavaly május óta. Amíg szereltük fel az időközben előkerült kerékpárokat, addig – kis kakaskodással megfűszerezve – szaladgáltak körülöttünk. Fél óra elteltével mindenki készen állt.

A kutyával bekötve startra készen álltam be az utolsó helyre. Szépen sorban elindult mindenki. Nekünk csak edzés, a kutyáinknak azonban ez is hasonlóan éles szituáció, mint egy verseny. Nem volt még szánhúzó kutyám, de azt már a kezdetektől láttam, hogy ez az élete. Ezért is mentem bele, hogy hozzá hasonló kvalitású kutyákkal töltsük el a közös sportolásra szánt időt. Néhány alkalommal edzettünk így együtt mire elérkezett az eddigiekhez képest az első komolyabb megmérettetés.

Beneveztem vele egy versenyre.

Élete első versenyének  az idei DogRush – The path ot madness – HKR Klubverseny 15. nevű rendezvényt választottam. Joy kategóriába neveztem, ami ideális kezdő kutyáknak és hajtóknak egyaránt.  Ahogy a többiek mondták ez nem a legkönnyebb pályák közé tartozik. “Single track” ugyan, de sok kanyar van benne, a talajból néhol gyökerek állnak ki, technikás pálya.

Vannak fenntartásaim Klokkal kapcsolatban, de a rajt előtti percekben mutatkozott meg igazi énje. Ez a kutya a versenypályára lett tervezve. Szinte magától tette a dolgát. Segítséget kellett kérnem a  rajtvonalig a felvezetésben.

A rajtvonalon vissza kellett tartani. Teljesen elborult az agya. De mikor meghallotta a visszaszámlálást mozdulatlanná dermedt és várta, hogy kimondjam: “Húzd!”

Elrajtoltunk és a kiskutyám kiteljesedett.

Egy kisebb hibát ő vétett, egy nagyobbat én. Így – pálya bejárás nélkül – a kategóriánk középmezőnyében végeztünk. A pálya szép volt, jó volt. Külön megnyugtató volt az olykor mély, nedves, homokos talaj. Volt akinek esésnél szinte teljesen elnyelte a becsapódás erejét. Az egésznek a hangulata magával ragadó. 

Idénre végetért a szánhúzó szezon.

Maradnak a reggeli hűvös séták, és egyéb melegben űzhető foglalkozások: egy kis vadászat.

Klok Thorson őszig pihen, én meg motorozok. 



Egy kis helyi érdekesség. Az idei második hivatalos coursing napját Fóton tartották 2023. május elsején.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Megszakítás