Emu tollából


A palócok fővárosa, Hollókő.

Már többször elmotoroztam alatta. Felsőtold irányából menet közben mindig fel-felpillantottam rá. A gondolat csírája már hosszú ideje ott volt a fejemben, de csak az elmúlt hétvégén nőtte ki magát tetté. Így lehetett azután, hogy felhőkön át elértünk Isten tenyeréhez.

Hétvégi zarándokunk kiinduló pontja a felsőtoldi Harangláb melletti parkoló volt. Érkezésünk pillanatában állt el az eső, támadt fel a szél. Az autóból kiszállva, felnézve gyalogtúránk célállomását akkor még egy felhő rejtette el a fürkésző tekintetek elől. Kalandos kirándulásnak ígérkezett.

Minden adott volt, hogy jól érezzük magunkat. A legnagyobb öröme természetesen a gyerekeknek volt. Egyik pocsolyából egy sárfolyásán át a másik pocsolyába. Micsoda móka! Göndör kacajok. Kellett is a jókedv, mert Szár-hegynek felfelé anélkül szenvedés lett volna gyalogolni.

A rövid, alig 2 kilométeres távot sikerült 64 perc alatt megtenni. A felnőttek bokáig, a gyerekek térdig sarasan érkeztek meg a kilátóhoz. És a kutya? A kutya élvezte a legjobban.

Egy órás pihenőt követően úgy döntöttünk, meg sem állunk Hollókő váráig. A palóc vendégszeretetnek és a helyi családi pincészet borkóstolójának hála a kirándulás további órái fesztiváli hangulatban teltek.

Hazafelé – természetesen – egy jóízűt aludtam az autó hátsó ülésén.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.