Balogh Dávid: „Isten Fiának nevelő atyja” – Németh Kálmán Szent József alkotása az etesi Szent József-templomban

Balogh Dávid írása Németh Kálmán (1903-1979) restaurátor-szobrászművész az egyházművészeti alkotások helyreállítását egyfajta küldetésként élte meg, hiszen a második világháború során országszerte súlyos károkat szenvedett templomokban az oltárok, szobrászati alkotások több helyen megrongálódtak. A Szépművészeti Múzeum restaurátoraként sokszor külső helyszínen végzett felújításokat. Emellett több szobrászati megrendelést is kapott különböző templomok plébánosaitól…. Continue reading

Verebélyi Noémi – Példaképem: Sinkovits Imre

Verebélyi Noémi írása Ha lehet egy nőnek férfi példaképe a színészszakmán belül, akkor nekem kétségek nélkül Sinkovits Imre testesíti ezt meg. Mindig is vonzott a „sokarcú” színészet. Egy színész ne egy karaktert tudjon magabiztosan hozni, hanem bármit. Ha valaki nem tud a szívéből, affektív emlékezetéből játszani, és nem képes átadni… Continue reading

Balogh Dávid: Németh Kálmán és a garamszentbenedeki Úrkoporsó restaurálása

Balogh Dávid írása A garamszentbenedeki Úrkoporsó a középkori magyar szobrászat egyik legkiemelkedőbb alkotása (1480 k.). A húsvéti liturgia során használt Úrkoporsó – mely szimbolikusan Jézus sírja – két részből tevődik össze: az alsó része tulajdonképpen egy téglalap alakú sírláda (tumba), mely négy kerék segítségével mozgatható, négy oldalát domborművek díszítik (Asszonyok… Continue reading

Siposhegyi Zsolt: Moliére élete, pályája

Siposhegyi Zsolt írása Jean-Baptiste Poquelin 1622-ben született Párizsban. Édesapja  megkapta a” királyi asztalos” címet. Ez azért is fontos, mert akkoriban ez egy nagyon rangos elismerés volt. Később a fia is részesült benne, de hamar visszadta, aztán ismét visszavette, majd megint visszaadta. Egy biztos, hogy sem mesterember, sem ügyvéd nem szeretett… Continue reading

Verebélyi Noémi: Megtestesült humor és vasszorgalom – Latabár Kálmán

Verebélyi Noémi írása Kossuth-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész, a humor koronázott királya Latabár Kálmán. Estéről estére rengeteg ember szívében fakasztott derűt. A blogsorozatban megjelent portréimat „fekete fehérben” végeztem idáig, most azonban eljutottam a vegyes technikához. Tudatos döntés volt. Latabár Kálmánt nem lettem volna képes színek nélkül megrajzolni. Egyszerűen nem lehet. Színes egyéniség… Continue reading

Grenella Orsolya: Juhász Gyula és a Szerelem?

Grenella Osolya írása Ma egy olyan költőt hoztam el nektek, akiről úgy tartják, hogy ő volt „A Nyugat”  legvallásosabb költője. Visszahúzódónak, s csendesnek írták le kortársai, de e mögött a csendes és visszahúzódó személyiség mögött ott volt az „ember”, egy hű lelkű férfi, aki verseiben bátran és nyíltan fogalmazta meg… Continue reading

Szabó Gréta: A modernitás megjelenése Juhász Gyula és Tóth Árpád lírájában

Szabó Gréta írása 1. A modernitás megjelenése Juhász Gyula és Tóth Árpád lírájában A Nyugat első nemzedéke – Tóth Árpád és Juhász Gyula 1908. január elsején jelent meg a Nyugat első száma. Főszerkesztője Ignotus, aki a tehetség mindenek feletti értékét hirdette; szerkesztői Fenyő Miksa és Osvát Ernő. A Nyugat mindvégig… Continue reading

Balogh Dávid: „Közületek egy elárul engem” – Németh Kálmán Júdás-ábrázolásai

Németh Kálmán bibliai témáinak visszatérő ábrázolásai közé tartozik Júdás – aki az egyik legellentmondásosabb alakja a Bibliának – ugyanis az újabb kutatások szerint nem annyira negatív a megítélése, hiszen Jézus maga kéri meg Júdást, hogy árulja el őt, hogy a megváltás beteljesedjen. A kutatók mindezt az 1978-ban talált, úgynevezett Júdás-evangélium… Continue reading

Vas Virág: Magyar költők barátsága József Attila és Illyés Gyula – a közös múzsa

Vas Virág írása József Attila (1905-1937) 1905. április 11-én született Budapesten, apja szappanfőző munkás volt, aki hamar elhagyta családját. Az egyedül maradt anyának mindent meg kellett tennie, hogy magát, két lányát (Etus és Jolán, aki idősebb) és fiát (Attila) ellássa. A két kisebb gyereket, Etust és Attilát állami gondozásba adta:… Continue reading

Verebélyi Noémi: Tolnay Klári, mint hivatásos örömhozó

Verebélyi Noémi írása Az igazi okát nem tudom megmondani, de kevés színésznő fogott meg életem során. Nos, Tolnay Klárinak ez is sikerült. Emlékszem arra, hogy éppen a konyhában segédkeztem, amikor a kis tv-n egy borzasztóan unalmas beszélgetés ment, a semmiről. Gyorsan átkapcsoltam, nehogy már vesztegessem az időmet, babfejtés közben. Egy… Continue reading