Pap Anita könyvtáros írása
Az alkimista (1988)
Paulo Coelho -Brazília
Vannak olyan könyvek, amiket szívesen olvasunk újra. Paulo Coelho Alkimistája is szerintem ezek közé tartozik. Egyszerű mégis lebilincselő történet. Kedvet kaptam ismét elolvasni.
Úgy 15 évvel ezelőtt olvastam először a könyvet, egy hosszú külföldi utazásra indultam és a barátnőm összekészített nekem pár könyvet, ez is köztük volt.
Mikor elkezdetem olvasni nem tudtam semmit se az íróról se a sztoriról, csak olvastam. Furcsa érzésem volt, nem tetszett, nem értettem, unalmasnak találtam, sőt azt gondoltam, ha megerőltetem magam még én is tudok ilyen könyvet írni. Ám mint utólag kiderült az egyszerűsége csak csali volt! Óriási bölcsesség lakozik a sorok mögött. Elkezdtem másként látni és élvezni a történetet. Mikor a végére értem, ami egy hatalmas csattanóval zárult, újra elolvastam elölről az egészet és már minden sor, mondat, szó értelmet nyert.
Santiagonak, az andalúz pásztorfiúnak meseelemekkel átszőtt kalandtörténete. Mesékre mindannyiunknak szüksége van, még felnőttként is. Santiagoval különös dolog történik, kétszer látja ugyanazt azt az álmot, hogy valahol a piramisok lábánál elásott kincs várja és elindul megkeresni azt. Végigzarándokol Afrika északi, sivatagos részén, szokatlan élményekkel töltekezik, kalandos útja során titokzatos helyszínekkel, különös emberekkel ismerkedik meg, akik segítik, vagy éppen gátolják célja elérésében. Találkozik az alkimistával, aki elindítja Santiagot a saját útján, megtanulja, hogy mindig hallgasson a szívére, vegye észre a sorsára utaló jeleket, és igyekezzék beteljesíteni álmait, a tanítómestere lesz a fiúnak. A filozófikus mese lelki balzsamként hatott azokra a tízmilliókra, akik már eddig elolvasták Coelho alapművét. Ez misztikus, szimbolikus történet elvarázsolja az olvasót. Álmok, megérzések, belső késztetések vezetnek rá bizonyos dolgokra. Santiago is megtanul figyelni a megérzéseire megtanulja a jeleket, amik elviszik álmai beteljesüléséhez.
Nem tudom ti, hogy vagytok vele, de ha én akarok valamit, olyan mint ha az egész világmindenség összefogna, hogy a kívánságom teljesüljön, hogy megtudjam valósítani!
A könyv azt sugallja, hogy a saját életünkön is elgondolkodjunk. Létünk legfontosabb kérdéseit veti fel. Kövessük a vágyainkat, ismerjük fel mi a saját életfeladatunk, hallgassunk a megérzéseinkre.
Ez a kalandos olvasmány sok rokon vonást mutat Saint-Exupéry Kis hercegével.
Aki olvasta az „Izek, imák, szerelmek” vagy a „A második életed akkor kezdődik, amikor megérted, hogy csak egy van” és tetszett neki, annak mindenképp ajánlom ezt a könyvet.
Colho alapművének tartják az Alkimistát, 1988-ban jelent meg és azonnal a világ legnépszerűbb írójává vált. Szinte az összes könyvét olvastam, ami nagyon tetszik az íróban, hogy mindegyik könyve más, nincs két ugyanolyan, olyan mintha mindegyiket más írta volna meg.
Az Alkimista egyszerre ártalmatlan mese és súlyos megmondó könyv!
Arra ösztönöz, hogy kezünkbe vegyük a sorsunkat, találjuk meg az elrejtett kincsünket, ami csak a miénk! Magával ragadó történet, és ha kellő időben olvasod, akkor lelki síkon is sokat segít, és pozitív energiákkal tölt fel!
A könyv a Fót Városi Könyvtár állományában megtalálható.
Ha könyves inspirációra vágysz, csatlakozz Facebook-on a Fót Városi Könyvtár online olvasóköréhez – FIOK // Fóton Itthon Olvasok Közössége –, ahol a tagok írásban és közös beszélgetések keretében is megoszthatják egymással az olvasott művekkel kapcsolatos gondolataikat.
