Emu tollából


Ülök a Békésszentandrási Lukoil kút bejárata melletti padkán. Zihálva veszem a levegőt. Nagy kortyokban iszom az izotóniás italt és azon tűnődőm, vajon túl vagyok-e már a biztonságos visszatérési ponton. 34 fokot mutatott a hőmérő higanyszála amikor nyeregbe pattantam. Kerékpároztam már melegebb időben is, úgyhogy nem aggódtam a hőmérséklet miatt. Kellett volna.

A családi nyaralásokra évek óta viszek magammal egy kétkerekűt. Az idei első üdülésünk alkalmával a biciklimre esett a választásom.

Körös partján kezdtük a vakációzást. Tökéletes választás a Holt-Körös mentén egy apartman ház az aktív pihenésre vágyóknak. A legtöbb házhoz jár jacuzzi, szauna, saját stég, csónak. A kerékpározás szerelmesei pedig jó pár útvonal közül választhatnak. Mehetünk szabadon választott útvonalon is, illetve, ahogy a Körös-Maros Nemzeti Park honlapján olvashatjuk “A Körös-Maros Nemzeti Park Körös-ártér részterületén öt kerékpáros túraútvonal került kialakításra.”

Én jobb szeretem magam felfedezni a környéket, így már az indulást megelőző este elterveztem, hogy a Hármas-Körös mellett található Halásztelki tanösvényt fogom meglátogatni, ahonnan kényelmes tempóban eltekerek a Szent András sörfőzdébe, majd onnan vissza Szarvason keresztül a szállásra. Nem egy nagy kör. Amíg a család ebéd után pancsol én sportolok egy könnyedet – gondoltam.

Háromnegyed egy körül indultam. A szállásunktól néhány száz méterre található töltésig még nem érződött a kánikula. A töltésre felérve azonban pillanatok alatt megcsapott a rekkenő hőség és az egész túra átfordult egy szaharai próbatétellé. A szikkadt földút repedései előrevetítették, hogy tikkasztó órák állnak előttem.

A Halásztelki tanösvényhez érve kicsit fellélegeztem a fák hűsében. Majdnem fellélegeztem, ha ártér lévén ne tapadt volna rám másodpercek alatt elképzelhetetlenül sok szúnyog. Nem volt kellemesebb a tekerés. Azok a kis vérszívók az aljnövényzetben megbújva várják a hűsre menekülő gyanútlan túrázókat. Nem hittem volna, hogy így lesz, de a tanösvényen csak végigrohantam, igyekezvén, hogy minél hamarabb visszatérjek a tűző napra. Egy-két alibi fotót azért lőttem a biztonság kedvéért.

Csatakosra izzadva tudtam magam mögött a Körös-völgyi szaunát. A békésszentandrási Lukoil kútra érve találkoztam a megváltóval. Andika, a kutas lány messiássá avanzsált, amikor kihozta nekem a kívánt frissítőt. Nem volt nálam maszk, így nem mehettem be vásárolni. Az ivószünet után már Szarvas felé vettem az irányt. Végig aszfaltozott bicikliúton tudtam közlekedni. Meglepő mennyire fejlesztik ezt az infrastruktúrát. Szarvason a mocsári ciprusok árnyékában ismét megpihenve, már tisztában voltam vele, hogy ájulás nélkül teljesítem a tervezett kört. Elégedettséget éreztem.

A szállásra érve ruhástul vetettem bele magam a “medanszijébe”. A nap hátra levő részét pedig pihenéssel töltöttem. Aki kilép a komfortzónájából, annak jár a kényeztetés.


Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük