Vas Virág – Magyar költőnők barátsága


Vas Virág írása


Nemes Nagy Ágnes (1922–1991)

Budapesten született 1922. január 3-án, ugyanitt halt meg 1991. augusztus 23-án.
1944 áprilisában kötött házasságot Lengyel Balázs író–szerkesztő–kritikussal. 1958-ban elváltak, de munkatársi, szellemi életközösségük a további évtizedekben is megmaradt.
A Pázmány Péter Tudományegyetem magyar-latin-művészettörténet szakos hallgatójaként szerzett diplomát 1944-ben. Diákkorától kezdve írt verseket, folyóiratokban 1945-től publikált. Költői munkája mellett a magyar esszéirodalom kimagasló művelője volt.
Első verseskötete Kettős világban címmel jelent meg 1946-ban, amelyért két évvel később Baumgarten-díjat kapott. Ez évben alapította – férjével közösen – az Újhold című irodalmi folyóiratot, amely csak 1948. őszéig jelenhetett meg, de betiltása után mintegy emblémája lett a babitsi Nyugat eszmeiségét és minőségigényét vállaló írói-irodalmi törekvéseknek.
Elsősorban francia és német nyelvű műveket fordított (így Corneille, Racine, Molière drámáit, Victor Hugo, Saint-John Perse verseit, Rilke és Bertolt Brecht műveit), de antológiákban számos más nyelvből is készült fordítása megjelent.
Költői munkája mellett a magyar esszéirodalom kimagasló művelője volt. 1975-től kezdődően több kötetben publikálta esszéit, verselemzéseit és a vele készült interjúkat. Önálló kötetet szentelt Babits Mihály költői portréjának. 1986-ban Lengyel Balázzsal újraindította az Újholdat, mely 1991-ig, Nemes Nagy haláláig maradt fenn.

Érdekesség:

  • Nemes Nagy Ágnes már 18 éves korában tudta, hogy költő akar lenni, verseit azonban nem tartotta elég jónak ahhoz, hogy a Nyugathoz eljuttassa őket.

 

  • Mindvégig eredeti nevén publikált. Házasságkötésétől kezdődően a hivatalos iratokban dr. Lengyel Balázsné néven szerepelt.

 

  • 1954-től négy éven át a budapesti Petőfi Sándor Gimnázium tanára volt.
    Éppen, hogy csak kollégáiról, író és költő barátairól nem taníthatott, mivel akkoriban nem tanultak kortárs irodalmat a diákok.
  • Élete utolsó évében meghívták alapító tagnak a Magyar Tudományos Akadémián belül szerveződő Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának!

Mindent tudunk

Mindent tudunk. Csak titkolózunk,
akár a találós mesék.
Ki ne derüljön, jól vigyázunk,
amit félünk, s amire várunk,
az iszonyú együgyüség.

Jövendőnk: akárcsak a gyász,
amely már régen megesett,
ismerjük s helyrehozhatatlan.
Mint levelét az ág a fagyban,
számlálgatjuk a perceket.

Én láttam ezt

Én láttam ezt. (Még sose láttam.)
Én jártam itt. (Még sose jártam.)
Egy másik életben talán
Erre a földre rátaláltam.

Egy másik életben talán
(Vagy valamely másik halálban),
Amikor öntudatlanul
S elfátyolozva erre jártam.

Vagy el se mentem én soha.
Itt voltam mindig, földbe-ástan.
S most itt állok, még szédelegve
E vértelen feltámadásban.

 

Szabó Magda (1917-2007)

október 5-én született Debrecenben, 2007. november 19-én hunyt el Kerepesen. Érettségi vizsgáját 1935-ben tette le Debrecenben, 1940-ben a debreceni egyetemen szerzett latin–magyar szakos tanári és bölcsészdoktori diplomát. Ugyanebben az évben kezdett el tanítani is: két évig szülővárosában, majd három évig Hódmezővásárhelyen dolgozott. 1945-től a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa 1949-ben történt elbocsátásáig.
Az irodalom szinte minden területén kipróbálta tehetségét, indulásakor verseskötetekkel jelentkezett, később regényeivel vált híressé, s színpadi művei is sikereket arattak. 1947-ben házasságot kötött Szobotka Tibor (1913–1982) íróval. Ennek emlékeit Megmaradt Szobotkának (1983) című könyvében írja meg. Ebben az időszakban írja meg első versesköteteit, majd 1949-től a kényszerű hallgatás időszaka következik: 1958-ig nem publikálhat, az ebben az időszakban alkotott műveit csak később adják ki. Ekkortól datálható áttérése a regényírásra. Az 1958-as Freskó és az 1959-ben megjelent Az őz című regényei hozzák meg számára a szélesebb körű ismertséget. 1959-től szabadfoglalkozású író. Az egyik legtöbbet fordított magyar íróként regényei számos országban és nyelven jelentek meg.

Érdekességek:

  • Alapító tagja a Digitális Irodalmi Akadémiának. Szabó Magdát regényei tették halhatatlanná, azt viszont nem mindenki tudja, hogy az írónő költőként kezdte pályafutását.
  • Az Abigél Szabó Magda ifjúsági regénye, amely 1970-ben jelent meg először és számos kiadást ért meg, valamint tévésorozat, hangoskönyv és musical is készült belőle.
  • A rajongóknak egy kis kvíz ITT
  • Szabó Magda számokban: 51 könyv – 13 regény – 10 ifjúsági-és gyermekkönyv – 10 színmű-és drámakötet – 3 verseskötet – 42 nyelvű fordítás – 11 megfilmesített mű – 22 hazai és nemzetközi díj.

 

Szabó Magda: Sohasem

Én nem akartam sohasem.
Nekem nem olvadt ereszem,
ha március jött, s szerteszét
tördelte a szomszéd jegét.
Én nem akartam emberi
sorssal, mint hinta, lengeni
mélyből magasba s újra le;
tengerbe vágytam szüntelen:
fövénybe fúrni hátamat,
hallgatni, mint a nagy halak,
és nem bukni a fénybe fel,
és nem követni éneket,
ha lengenek a fátyolok,
ha zengenek a távolok.

Én nem akartam sohasem,
s most olvadt testtel, részegen
sodorsz sodroddal, szerelem.
Látsz ismeretlen szívemig,
forgatod fénylő csontjaim,
pörgeted súlyos súlyomat,
mosdatsz magadban, áradat
szemem kútjába fényeket
dobsz, nyelvemre beszédeket.

Én nem akartam, szerelem,
szájadból inni sohasem,
s most tikkadt szájjal keresem
hűvös szád ízét, szerelem.
Sósszagú, zúgó felszínen
lebegve – néha – a vízen
lefele fordul a szemem,
s a némaságom keresem,
mely lenn maradt a víz alatt,
őrzik szigorú kardhalak,
s körötte hunyt szemű csigák
s fehér korallok alszanak.

 

Barátságuk:

  • A két költő-író, Szabó Magda és Nemes Nagy Ágnes talán nem is lehettek volna különbözőbb karakterek, mégis: megismerkedésüktől jó viszonyt ápoltak, figyelték és olvasták egymást, számítottak egymás véleményére. Leveleztek, esküvője után például Magda hosszasan ecseteli ruháját Nemes Nagynak, akivel állítja, nem barátnők voltak, hanem barátok

 

  • De erről olvassuk magát az írónőt: “Szerettelek én téged, Ágnes? De nehezet kérdezek magamtól, még jó, hogy mint annyi mindenre, erre a kérdésre is ott a válasz a verseskötetedben: a szeretet bonyolult. Ha azt nyomozná valaki, barátnők voltunk-e, habozás nélkül ráfelelném: nem. Profi írók voltunk mind a ketten, bármit, ami a szakmában a férfiaktól megkülönböztetett volna bennünket, úgy hajítottuk el, mint a labdát, amelyet tévesen irányítottak. (…) De mi csak barátok lehettünk, Ágnes, a mi boltjainkban nem magunk verte csipke fehérlett a kirakatban, nem forgalmaztunk mi semmi női dolgot, boltjaink cégérén sem fecskék szálltak ibolyás rét felett, a te cégéreden valami iszonyú madár guggolt felbírhatatlan köveken, az enyémen meg Trója égett és Aeneas menekült. (…) Része voltál az életemnek, az maradsz a jövőben is. Mi együtt katonáskodtunk, nem csak barátom, bajtársam voltál abban a tárgyilagos cinizmussal halálra ítélt csapatban, ahová tartoztunk, szőke sörényedet ott fújta a szél az annyiszor reménytelennek tűnő, de soha fel nem adott küzdelemben, ami a magyar irodalom tisztességéért folyt. Hogy lehetett volna barátnő két gascogne-i legény? (…) Nélküled most már nem volna teljes a magyar és azt hiszem, a világirodalom sem. “(Szabó Magda: Nemes Nagy Ágnesnek)

 

  • Szabó Magda szépsége mellett ruhatára is kitűnő volt, gyönyörű csipkeruhái, ékszerei, bundái, tűsarkú cipői rendre visszatérnek korabeli elbeszélésekből, ma bizonyára divatikonnak mondanánk, ha köztünk lenne. Ragaszkodott ruháihoz, amik többek is voltak, mint sima öltözékek: jelentést és tartalmat hordoztak.

 

  • Erre Nemes Nagy Ágnes így emlékszik: „Volt egyszer egy lány Budapesten, 1945-ben, kicsi volt, kecses, macskaarcú, mint egy mongolba-oltott Tanagra-figura. Ennek a mongolba-oltott tanagrának volt egy vörösbarna kulikabátja. Mámorító egy kabát volt, úgyszólván ép, legalábbis nem látszott rajta sem lyuk, sem folt, sem feslés. A kulikabát egzisztenciális szépségének meg volt a maga titka: még Debrecenből hozta magával tulajdonosa, Szabó Magda, és Debrecenben, úgy látszik, még akadtak többé-kevésbéép ruhadarabok. Szóval jelentékeny kabát volt, ha szabad így mondanom, korszakos kabát. Szabó Magda életének egy korszakát jelentette és vele egyidejűleg az ország, a magyar irodalom egy korszakát.”

 

Címke , , , , , .Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük