Emu tollából
Már csütörtök délután éreztem a feszültséget a levegőben. A feszültség aznap este egy apró szóváltás formájában manifesztálódott. Az ok végtelenül gyerekes dolog volt. Mindenki eldöntheti kinek a részéről. Rosszul csavartam rá a tejesdobozra a kupakot és a hűtőben kifolyt egy kevés tej. Mintha valami visszafordíthatatlan anyagi kár keletkezett volna. Nem igazán tulajdonítottam neki jelentőséget, gondoltam majd éjszaka elmúlik. Tévedtem. Péntek reggelre is jutott a hangulatból.
„Úgy látszik ez nem változik. Szarsz reggelente mindenre.” – Mindezt azért, mert nem kapkodok a reggeli dolgokkal, hanem mindent a magam tempójában csinálok. Szerencsére nem fajult veszekedésig, mert még előtte el kellett indulnom otthonról. Vezetés közben rágódtam a dolgon. Jól felhergeltem magam és arra jutottam, hogy már péntek este lemegyek egy üveg abszinttal a másnapi rendezvény helyszínére.
Szombati napra meghívásunk volt egy családias hangulatú összejövetelre. – A félreértések elkerülése végett megelőző rendelkezések betartásával, természetesen. – A házigazdával már korábban megbeszéltem, de otthon még nem említettem. Kiment a fejemből. Volt egy kis csodálkozás amikor bejelentettem, de különösebb problémát nem okozott.
Ahogy letelt a munkaideje és le tudott váltani a gyerekek mellől, elindultam. Az úti célom, a vendégeskedésünk helyszíne, avagy a Ceglédi Széchenyi Zsigmond Vadásztársaság Cegléd külterületén található vadászháza volt. Városi ember létemre nem áll tőlem távol a vidéki élet. Ha tehetném, gyakrabban lennék részese. Mindig jó érzéssel tölt el az a falusi, retro hangulat. Ezt a hangulatot erősítik az olyan dolgok, amikkel ma már csak az ilyen útjaim során találkozok. Ezek a dolgok teljesen hétköznapinak számítanak az ott élőknek, engem azonban gyerekoromba repítenek vissza. Nosztalgikus érzések öntenek el, s mindig mosolyogni kezdek, amikor látom őket.
Apró dolgok, mint pl. a nyársapáti mini csemegében a pénztárnál lévő pultra felcsavarozott kosártartó. Kopásán látszik, hogy évtizedek óta szolgálja a kis bolt vásárlóinak kényelmét. Legalább 25 éve nem láttam ilyet. Milyen egyszerű és időtálló megoldás.
Megvettem az esti sütéshez való friss háztáji szalonnát és indultam is az Ugyeri út Csücsök dűlőn túli folytatása mellett található vadászházhoz. Vendéglátónk említette, hogy földúton jutok el a házig, azonban nem gondoltam volna, hogy ilyen nehezen fogja Angeline teljesíteni ezt a szakaszt. Nem rovom fel neki. Nem erre találták ki, és ha lassan is, de becsülettel vitt a nyárfaliget szegélyezte földúton.
A traktor nyomvályúknál egy picikét elbizonytalanodtam, azonban egy helyi motoros a Simson-jával megalázó könnyedséggel hajtott el mellettem, viszonylag gyorsan, úgyhogy összeszedtem minden off road-os tapasztalatom és óvatosan átvezettem rajta a Guzzit.
Annyira ügyes voltam és annyira felhúzott a szimó, hogy kiálltam a nyeregből és az úttal nem törődve elkezdtem húzni neki. Egy útszélén található kinigli üreg vetett véget mini dakaromnak. Kis híján kerekem szegte olyan hirtelen termett előttem. Szerencsémre egy tudatos mozdulattal elkerültem a balesetet. Ez is azt bizonyítja, hogy megéri pénzt áldozni a vezetéstechnikai képzésekre.
A vadászházhoz már óvatos tempóban érkeztem. Annál is inkább, mert időközben feltűnt az úton egy csapat gyöngytyúk, akik teljes nyugalommal sétáltak a jobbomra eső szántóföldre az esti kapirgászásukat megkezdeni. Külső szemmel nézve csodálatos nyugalommal zajlik az élet ezen a helyen.
A vadászház és környezetének rekonstrukciója folyamatosan történik. A szállásom a frissen felújított vadászház egyik szobájában volt.
A jól felszerelt épületben az ide látogatók minden nélkülözés nélkül tölthetik el idejüket. Mindenkinek ajánlom, aki szeretne egy kicsit kikapcsolni és aktívan pihenni. Az Alföld észak-nyugati, apróvadas területe gazdagon szolgál látnivalóval a természetet kedvelők számára. A környékbeli föld utak a kerékpározni vágyóknak is biztosítanak elegendő útvonalat.
Miután elfoglaltam éjszakai nyughelyemet csatlakoztam a már lent lévőkhöz, akik szorgalmasan vágták a szalonnát, kockázták, karikázták a hagymát a vacsorához és a másnapi csirkepörkölthöz. Igazság szerint sokat nem tudtam nekik segíteni. Mindenkinek meg volt a dolga és én nem igazán találtam fel magam. Mivel nem akartam dologtalannak tűnni, ezért elkezdtem szervírozni a sört. Minden dolgos férfi kapott a kezébe. Az előkészületek végeztével éjszakába nyúló jóízű, italozós beszélgetés következett. Gondoltam, hogy az abszinttal felkavart gondolataimat feljegyzem az este folyamán. Azonban valamiért kegyes volt hozzám és megkímélt a képzelgéstől. Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy csak módjával fogyasztottam. Talán tudat alatt tekintettel voltam a társaságra. Fél egy körül járhatott, mikor nyugovóra tértünk.
Másnap reggel megérkeztek a többiek is. A gyerekek nagyon élvezték a háztáji környezetet. Boldogan úszkáltak a takarmánytárolóban felhantolt kukoricában, etették az állatokat, bújócskáztak, fogócskáztak. Még egy traktoros körtúrára is elmehettek. A vadásztörténeteket is izgatottan hallgatták végig. Nagyon élvezte minden jelenlévő gyermek. Régen voltam ilyen jól sikerült családi napon. A nap, ahogy az ilyenkor lenni szokott gyorsan eltelt. Az este közeledtével mi is útnak indultunk. A család autóval, én pedig külön utakon motorral vettem az irányt hazafelé. Mert, mint tudjuk mindenhol jó, de a legjobb otthon.
