Az esti meseolvasás lehet egy a gyermekünk fejlődéséhez tudatosan hozzáadott feladat, lehet egy néha-néha éppen ahogy kedvünk tartja program, de lehet egy életre szóló élmény, egy igazi csak a miénk szertartás is. Erről írok most nektek Kádár Annamária gondolatai mentén betekintést engedve saját mesepillanatainkba is. A meséléshez szorosan hozzátartoznak a… Continue reading
Kádár Annamária Mesepszichológia című könyvéből összegyűjtött kincsestár utolsó fejezete, mely gondolatok most, így az ünnepek közeledtével talán még fontosabbak. Olvassátok, szeressétek, éljétek! Az érzelmi nevelés alapfeltétele, hogy a gyermek BIZTONSÁGBAN érezze magát. Érzelmi készségeket nem lehet kognitívan fejleszteni. Az ember nem lesz parancsszóra kíváncsi, mint ahogy empatikusabbá, együtt érzőbbé sem… Continue reading
A mai napra hozott idézetek segítségével megtudhatjuk, miért is fontos a mese egy gyermek életében. Mit ad hozzá felnőttkorához, hogyan segíti a problémák, a nehéz élethelyzetek megoldásában, feldolgozásában. Hogyan segíthet nekünk örömre való képességünk megtartásában. “A mesék szinte észrevétlenül juttatják a gyermekeket a szellemi, lelki, érzelmi gazdagodáshoz. Aki elmerül egy… Continue reading
Az első 7 rész után, itt a folytatás! A kudarcok elviselésének, önmagunk megvédésének, önbecsülésünk fenntartásának, egészséges énképünk kialakításának képessége gyermekkorban kerül megalapozásra szülői minták, visszajelzések által. Talán nem is vagyunk tudatában annak, mekkora jelentősége van egy-egy szónak, hangsúlynak, a túlzott türelemnek (tűrésnek). Mit adunk tovább, mit üzenünk gyermekünknek és mi az, amire… Continue reading
Az első 6 rész után, itt a folytatás! Mire „való” az érzelmi intelligencia, miért fontos és miért kell otthon, az óvodában és az iskolában is figyelmet fordítani az érzelmi intelligencia fejlesztésére? Kádár Annamária Mesepszichológia című könyvében megtaláljuk a választ ezekre a kérdésekre. És ha már megtaláltuk, elolvastuk, akkor helyezzük is a szívünkre…. Continue reading
Az első 4 rész után, itt a folytatás! „A gyerekkornak két tündérvilága van: cselekvés síkján a játék és szellemi síkon a mese. A mesehallgatás, álmodozás magasabb szintű fantáziaműködést jelent, mint a játékszerekhez kapcsolódó képzeletbeli tevékenység. A képzeletet a gondolatokkal való játékként is értelmezhetjük.” „Amikor a gyermek képessé válik a belső képek alkotására,… Continue reading
Az első 3 rész után, itt a folytatás! Négy gyermekem közül a legkisebb volt (és van) felvértezve hatalmas mennyiségű képzeletbeli baráttal. Egyikkel szorosabb a kapcsolata, másikkal kevésbé, de mindegyiknek neve van és számára mindegyik valódi. Egy alkalommal az óvó nénije megkérdezte tőlem, hogy: „ki az az Emi, van még egy… Continue reading
1998-ban, az Írásbeliség Világnapja alkalmából a Magyar Olvasástársaság ünnepségén hangoztak el a következő gondolatok: „Ha ma kihagyod az esti mesét, holnap már lehet, hogy nem is kéri a lányod vagy fiad. Ha ma nem ülsz oda vele a társasjáték mellé, előfordulhat, hogy a jövő héten már késő lesz. Ők ma… Continue reading
Kádár Annamária Mesepszichológia című könyve már-már tankönyvi mélységig taglalja és mutatja be a gyermeki személyiség mesével összefüggő fejlődését, valamint a mese személyiségre gyakorolt hatását. A szakmai okfejtések és gondolatok között számtalan, a hétköznapokat, a szülő-gyerek kapcsolatot, a feldolgozást, a megértését és a mesélést segítő kincset lehet találni. Ezeket gyűjtöttem össze… Continue reading
Kádár Annamária Mesepszichológia című könyve már-már tankönyvi mélységig taglalja és mutatja be a gyermeki személyiség mesével összefüggő fejlődését, valamint a mese személyiségre gyakorolt hatását. A szakmai okfejtések és gondolatok között számtalan, a hétköznapokat, a szülő-gyerek kapcsolatot, a feldolgozást, a megértését és a mesélést segítő kincset lehet találni. Ezeket gyűjtöttem és… Continue reading
