„Jöjj! Jöjj! Jöjj én öreg Barátom szentek nemes barátja, (…) aki még a szenteket is korrigálhatod, hiszen jogod van hozzá.”[1]
A Fóti Szeplőtelen Fogantatás plébániatemplom egyik legkiemelkedőbb emléke Szent Lucentius vértanú relikviája, mely a főbejárat felől a jobb oldali kápolnában helyezkedik el. Szent Lucentius katonaként a thébai légió tiszti rangban lévő katonája volt. Diocletianus császár keresztényüldözése során vértanúhalált szenvedett 304-ben.[2] A keresztényekből álló thébai sereg – Szent Móric vezetésével – megtagadta a pogány isten tiszteletét, ezért Móricot és több katonáját is kivégezték (köztük Szent Lucentiust is).[3] A katonaszent földi maradványait IX. Piusz pápa ajándékozta – aki személyesen ismerte gróf Károlyi Istvánt – a fóti templom számára. Scitovszky János esztergomi érsek felügyeletével a római Praetextatus katakombából szállították először az Esztergomi Bazilikába – ahová nyolc napig elzarándokolhattak az egyházfők, főurak –, majd 1855-ben Fóton ünnepélyes keretek között helyezték el a szentről elnevezett kápolnába.[4] A teljes csontvázat viasszal vonták be, a testet pedig katonai tunikával és bíborlepellel öltöztették fel.[5] A II. világháború következtében a templom súlyos sérüléseket szenvedett, s az ereklye széttört, megrongálódott, a szent csontjai pedig ládába kerültek.
Az ereklye századik évfordulójának Fótra kerülése adhatta az ötletet Dr. Schaub Zoltán prépost, kanonoknak, hogy a szent földi maradványainak kellene egy ereklyetartó corpuszt készíttetni. Erre a feladatra barátját, Németh Kálmán szobrászművészt kérte fel, aki a háború után a templom aranyozott kazettáit állította helyre, illetve más kisebb munkálatokban is részt vett; sőt a padsorok is az ő tervei alapján készültek, melynek díszítései harmonikusan illeszkednek a temploméhoz.[6] Németh Kálmán katolikus hívőként rendszeresen járt templomba, az egyházközség képviselőtestületi tagja volt, a fóti értelmiséghez tartozott, ahogy Dr. Schaub Zoltán is, aki ajánlásaival több egyházi megrendeléshez juttatta a szobrászművészt. A prépost, kanonok mindig elismerően nyilatkozott barátjáról, névnapi, születésnapi jókívánságait személyes hangvételű levelek formájában tolmácsolta. Dr. Schaub Zoltán 1969. október 14. kelt levelének köszöntő szavai a következők: „Adjon Isten halhatatlan lelkednek sok kegyelmet, hogy művészi életed végén BENNE megláthassad majd örökre azt a VÉGTELEN SZÉPSÉGET, melyet idelent szolgáltál töredékében. Segítsen kegyelmeivel, hogy értelmed még idelent a földön sok ihlettel gazdagodjék – s ehhez adjon ISTEN fizikai erőt, hogy amit művészi értelmednek Ő sugall, jusson kezeid által méltó kifejezésre is.”
Németh Kálmán viszonzásul Dr. Schaub Zoltánnak névnapi köszöntésképpen készített egy rajzot, melyben megörökítette, ahogy a két barát egymásnak háttal ülve – a szobrász gondolataiba révedve, a prépost pedig Isten igéjébe merülve – elmélkedik. Németh Kálmán jobb lábánál attribútumként is értelmezhető szekerce látható, Dr. Schaub Zoltánnál Biblia és egy kereszt figyelhető meg. A következő felirat olvasható a rajzon: „A tanítás békés egymás mellett való élés reményében nevednapján köszönt egy jámbor favágó.” (1967)
A szobrász, a költő és a prépost barátsága
Németh Kálmán baráti társaságához tartozott Berda József költő, aki heti rendszerességgel megfordult Németh Kálmán házában. Berda József szintén jó barátságot ápolt Dr. Schaub Zoltánnal is. Berda a prépost Fótra kerülése előtt lelkes hallgatója volt szentbeszédeinek 1945-47 között az újpesti főplébánia templomban.[7] Dr. Schaub Zoltánt Fótra kerülése után (1950) gyakran meglátogatta a plébánián, ha vasárnap is Fóton tartózkodott részt vett a nagymisén is.[8] Berda József leveleiben többször fejezte ki abbéli reményét, hogy Németh Kálmánnál találja Dr. Schaub Zoltánt is, amikor ellátogat Fótra. Ebből is következtethetünk hármuk jó barátságára.
Berda József 1950-ben írt egy verset Dr. Schaub Zoltán tiszteletére Reverenda címmel, ezzel is kifejezve barátságát a prépost felé.
Berda József: Reverenda
Az emberiesség egyetlen egyenruhája
csupán te vagy ma már.
Kell, hogy tiszteljen a tiszta értelem,
ha embertelenségben nincs határ.
Béke és szeretet! – ily igaz-szép közhelyek
igazát hirdeted minden időkön által.
Csak méltó személy viseljen méltón, ki
nem kötött esküt a döghalállal.
Dr. Schaub Zoltán préposti kinevezésekor Berda elsőként gratulált, Németh Kálmán pedig ezt a verset egyedi írásával tölgyfába faragta.[9] Szintén Németh Kálmán készítette el Dr. Schaub Zoltán „Semper Idem” préposti címerét is, melyet dolgozószobája falára függesztett fel.
Németh Kálmán mielőtt megfaragta Szent Lucentius szobrát, mintázott egy színezett gipszvázlatot is, melyet 1956-ban készített a modellón lévő bekarcolt évszám alapján. Az 1957-ben elkészült szobor formai megoldása megegyezik a gipszvázlattal. Németh Kálmán Szent Lucentiust katonaként jeleníti meg, ahogy az elbeszélésből is megismerhettük. Mivel a szentnek külön attribútuma nincsen, ezért a római korra jellemző katonaszentek általános ikonográfiai megjelenítését választja. A fekvő férfi derekánál övvel megkötött vörös tunikát, vállán palástot, lábán sarut visel. Jobb kezét szívére emeli, baljában kardot fog, fejét babérkoszorú övezi, mely a vértanúhalálra utaló szimbólum is. Szent Lucentius fejét a hívők felé fordítja, szemét lesüti, ajkát mintha szóra emelné, szenvedéseinek utolsó pillanatit láthatjuk.
A szobor alján ST. LVCENTIVS MARTYR 304 felirat olvasható. Németh Kálmán a római katona életnagyságú szobrát egy fatörzsből faragta ki, ennek kivájt üregébe selyemmel bélelt urnába tették a csontokat.[10] 1957. december 8-án Szeplőtelen Fogantatás ünnepén, a templom búcsúnapján helyezték el a szent maradványait a szobor belsejébe.[11] Dr. Vanyek Béla váci kanonok, székesegyházi főesperes celebrált ünnepi szentmisét, melyet a szobor megáldása követett.[12]
Dr. Schaub Zoltán és Németh Kálmán együttműködésének köszönhetően készülhetett el Szent Lucentius szobra, mely azóta is őrzi a katonaszent relikviáit.
Felhasznált irodalom:
Dr. Thury Károly: A fóti templom, 1931.
Czinokta Lászlóné: Németh Kálmán, in: Fóti arcképcsarnok (szerk. Szűcs Mária), 2006.
Miklós Imréné (szerk): Semper Idem (Dr. Schaub Zoltán emlékére), 1993.
Németh Kálmán Emlékház Adattárának iratai
Szent Lucens ereklyéinek felmagasztalása, in: Új Ember, XIII. évfolyam, 30. szám, 1957.12.22, 1.
[1] Dr. Schaub Zoltán így méltatja Németh Kálmánt egyik levelében. Forrás: Németh Kálmán Emlékház Adattára.
[2] Dr. Thury Károly: A fóti templom, 1931, 15.
[3] Dr. Thury 1931, 15.
[4] Dr. Thury 1931, 16.
[5] Dr. Thury 1931, 14-16.
[6] Czinokta Lászlóné: Németh Kálmán, in: Fóti arcképcsarnok (szerk. Szűcs Mária), 2006, 137.
[7] Miklós Imréné (szerk): Semper Idem (Dr. Schaub Zoltán emlékére), 1993, 109.
[8] Miklós 1993, 110.
[9] Miklós 1993, 110.
[10] Szent Lucens ereklyéinek felmagasztalása, in: Új Ember, XIII. évfolyam, 30. szám, (1957.12.22.), 1. A csontokat Vácon helyezték az urnába, erről a püspök hitelesítő okmányt is készített. Egy 1957.05.20-i levél alapján, melyet Petróczy Sándor titkár írt. Forrás: Németh Kálmán Emlékház Adattára.
[11] Szent Lucens ereklyéinek felmagasztalása, in: Új Ember, XIII. évfolyam, 30. szám, (1957.12.22.), 1.
[12] Szent Lucens ereklyéinek felmagasztalása, in: Új Ember, XIII. évfolyam, 30. szám, (1957.12.22.), 1.
