Szabóné Kaszás Villő írása


A paraszti kultúrában a jeles napok ritmusát – az egyházi ünnepek kivételével – a gazdaságban végzett munkák sora szabta meg. Így májusban már ritkulnak a jeles napok, az emberek nemigen értek rá ünnepelni, hiszen rengeteg dolog volt a földeken és a ház körül. Nem is igen lehet jeles napnak nevezni a május második hetében jelentkező fagyosszenteket! A kalendárium mégis mindig megemlékezik róluk. Szervác, Pongrác és Bonifác néha olyan hideget hozott, hogy tönkrement a háztáji vetemény, lefagyott a szőlő. Ezen a héten újra körülnézünk a ház táján és biztatjuk a jó időt.

Sétáljunk ki az udvarra! A cica is velünk tart. Lépegessünk, kanyarogjunk!

 

A macskának négy a lába,

Ötödik a farkincája,

derede-dere derede-dere derede-dere derede.

Azon megyünk Moldovába,

Moldovának országjába

derede-dere…

 

Már találtunk is egy katicabogarat. Nyújtózkodjunk, lépegessünk lábujjhegyen!

 

Katicabogárka, szállj fel az égbe,

Mondd meg Istenkének,

Nyissa ki a meleget,

Zárja be a hideget!

 

Most ugráljunk guggolva, mint a szarkák!

 

Hej pipirke, pipirke, ez a szarka tánca,

Csepü-lepü, kenderfű, ez a fordulása.

 

Néhány tavaszi zöldségféle szerencsére már szépen kikelt. Fektessük térdünkre a babát és ütögessük gyöngéden a tenyerünk élével, paskoljuk ujjainkkal!

 

Töröm töröm sóskát,

Mint a magyar Jóskát,

Sós légy, erős légy,

Mint az ecet, olyan légy!

 

Néhány magot azonban csak fagyosszentek után érdemes elvetni.

 

Szántsunk, –  a baba lábát egyik oldalra tesszük

Vessünk,  – a baba lábát másik oldalra tesszük

Boronáljunk, üsztökéljünk, –  lábait a vállához közelítjük

Kivetjük az ekét! – a baba lábát valamelyik oldalra “eldobjuk”

 

Hessintsük el a madarakat, nehogy kiszedegessék a veteményt!

 

Hopp, dári, hopp, dári, vigyen el a sas!

 

Megérkeztek a fecskék is, most építik a fészket. Mosogassuk, cirógassuk a baba arcát:

 

Fecskét látok,

szeplőt hányok,

fonalat gombolyítok.

 

Csigabigát találtunk. Szorítsuk ökölbe a kezünket és lassan nyújtsuk ki mutató és középső ujjunkat, mintha a csiga szarva lenne!

 

Csigabiga, told ki szarvadat,

én is tolom talicskába fiadat!

 

Szokták mondani, hogy májusi eső aranyat ér. Hívogassuk az esőt! Emeljük fel a karunkat és ujjainkkal játsszuk el az eső csepegését!

 

Ess, ess eső,

Szép, meleg eső,

Zab szaporodjék,

Búza bokrosodjék!

 

Eső után pedig süssön ki a jó meleg napocska! Tárjuk ki a kezünket, forduljunk meg magunk körül!

 

Nyisd ki Isten kiskapudat, 

Hadd látom meg szép napodat,

Süss fel nap, fényes nap,

Kert alatt a ludaim megfagynak!

 

Ezzel az énekkel pedig átkukucskálunk a szomszéd kertbe. Ott is dúsan nőnek már a növények:

 

Ángyomasszony kertje, 

Mi van belevetve?

Kadrika, paprika,

Széles menta, fodormenta,

Jaj, de fene nóta, mind aki dalolta.

 

Ez alkalommal egy egész népzenei albumot szeretnék ajánlani nektek. Az egyik kedvencem, és szeptember óta legálisan elérhető a youtube-on is!

 

Itt pedig megtalálhatjátok a szokásos videót:

Jövő héten meglátogatjuk a baromfikat és az istállókat is! Tartsatok velem!


A Napra-forgó Pulyabál korábbi részei ITT érhetőek el.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Megszakítás