Pap Anita könyvtáros írása


Orvos-Tóth Noémi: Klinikai szakpszichológus, szakterülete a transzgenerációs pszichológia, mely egy integratív megközelítés, ami EGYÉNRE SZABOTTAN ötvözi a különböző módszereket, köztük a hipnoterápia, a kognitív- és viselkedésterápia, a rendszer-szemléletű gondolkodásmód és a pszichodráma elemeit. Bővebben információ a saját weboldalán.

Örökölt Sors című könyvével próbál segítséget nyújtani mindazoknak, akik nyitottak erre a témára.

Most nem egy regénnyel készültem, hanem egy szakkönyvet vettem a kezembe. Nehéz téma, sok tabuval. Szeretem az olyan pszichológiai könyveket, melyek nem száraz szakanyagot tartalmaznak, hanem olvasmányosak, érthetőek, átláthatóak. Noémi irománya, az Örökölt sors laikusok számára is könnyen emészthető. Gyorsan lehet vele haladni, közben érdemes jegyzetelni. Nagyon tetszett, hogy némelyik fejezet végén kérdések vannak, amire ha tudunk válaszolni, akkor elindulhatunk egy úton saját magunk felé. Válaszolgattam magamnak a kérdésekre és ledöbbenve tapasztaltam, hogy bizony ezekre nem is gondoltam volna, hogy fontos lehet. Transzgenerációs örökség? Transzgenerációs minta? Korábban már hallottam a témáról, azon belül is a híres Hellinger-féle családállítással kapcsolatban, de nem foglalkoztam mélyebben vele. Noémi könyve által közelebb lehet kerülni életünk elakadásainak okaihoz. Az önismereti fejlődés érdekes téma, de mivel a pszichológia nem egzakt tudomány, az emberek működése egyéni, melyek személyes behatások okán formálják a személyiséget. Tehát mindenkinek más fajta terápia segít. A pszichológiában számtalan nézőpont létezik és egymást tisztelve mind helytállóak. Steve Jobs – az Apple elnöke, vezérigazgatója, az informatikai és a szórakoztatóipar ismert alakja – élettörténetét és annak elemzését is megtaláljuk a könyvben.

Ahogy Winston Churchill mondta: „Minél messzebbre nézel hátra, annál továbbra látsz előre.”

Megemlítek néhány fejezetet és a hozzátartozó kérdéseket, ez alapján mindenki el tudja dönteni, hogy hasznos lehet-e számára ez a könyv vagy sem:

„A csoportban gyermekkori élményeihez kanyarodunk vissza, és az azóta hordozott elutasítottság élményével kezdünk dolgozni. A belső drámát, ami az anyjához fűződő viszonyában zajlott, kirakjuk a színpadra, és a csoporttagok segítségével eljátssza azokat a szörnyű jeleneteket, amiket kislányként megélt.” Noémi példaként a terápiában résztvevő páciensei megtörtént eseteit mutatja be. Így azoknak is világossá válik a terápia lényege, akik sosem hallottak erről.

 

Kedves Szülők! Fogadjuk el gyermekünk nemét! „A gyerek nemével kapcsolatos preferencia gyakran nagyon markáns elvárást jelent, és ha ebből a szempontból történetesen nem sikerül megfelelnünk szüleink elképzelésének, akár egész életünkben hadilábon állhatunk nemi identitásunkkal.”

„Fontos megemlíteni azt a nemzetközi szinten is elismert terápiás módszert, amit két nagyszerű magyar pszichoanalitikus, dr. Raffai Jenő és dr. Hidas György dolgozott ki a kilencvenes évek közepén. Az anya-magzat kapcsolatanalízist. Raffaiék szerint társadalmi szinten is fontos lenne törődnünk a legkorábbi életélményekkel, hiszen egyrészt mindaz, ami a felnőtt világban történik- ahogy egymással párkapcsolatban, barátságban, munkahelyen, vagy az utcán bánunk-, a gyerekkorunkra vezethető vissza, másrészt a korai hatások több generáción keresztül is átadódnak, így ami a gyerekeinkkel történik az még az unokáinkra is hatással lesz.

 

„A családban nagyon fontos kérdés a választás szabadsága: mehetek-e arra, amerre szeretnék, élhetem-e a saját életemet, vagy a szülő elképzeléseit kell követnem?”

 

„Gyakran szinte képtelenek vagyunk felfogni, hogyan járhat be két testvér gyökeresen különböző életutat.” De hogy a csudába lehetséges ez, amikor mindketten ugyanabban a családban nőttek fel…?  Noémi elmagyarázza, hogyan lehetséges ez! Eltérő szülői bánásmód. „Mi mindegyik gyerekünket ugyanúgy szeretjük!” Ám, ha a testvéreket kérdezzük, ők pontosan megtudják mondani, ki a kedvenc. Noémi részletesen kifejti a témát ezzel kapcsolatban. Szó esik az elsőként születendő, a második (középső) és harmadik gyerekről is.

 

Korábban írtam Péterfy-Novák Éva: Apád előtt ne vetkőzz című könyvéről, ahol konkrétan a szexuális bántalmazás volt előtérbe helyezve. Témájában kapcsolódik, a családban marad fejezethez, hogy a gyerekkorban szerzett sérüléseink hatása, hogyan nyilvánul meg egész további életünkben. „Nyíltan kell beszélnünk a témáról akármilyen nehéz is, hogy képesek legyünk megszakítani a trauma generációkon tovagyűrűző hatását.” A családon belüli bántalmazásnak több formája van. Noémi ebben a témában könyveket is ajánl. Említésre kerül, hogy a felnőttkori betegségek (pl. daganatos megbetegedés), mennyiben befolyásolják a gyerekkorban elszenvedett bántalmazások. Minden esetben hatással lesz a testi, szellemi, érzelmi és szociális működésre is. Ez egy másik témakör, több szakirodalom is beszámol erről pl.: dr. Rüdiger Dhalke – A lélek nyelve e betegség című könyvében. 

Végül, de nem utolsó sorban A nagy mágus című fejezetben ír Noémi Steve Paul Jobs-ról. „Jobs egész létében dacolt a valósággal, ám míg a gépek rideg világában többnyire sikereket aratott, saját valóságát, örökölt sorsát nem volt képes megváltoztatni. Családi örökségünket ugyanis csak elfogadni és feldolgozni lehet, megváltoztatni biztosan nem.” A részletekről nem árulok el többet, de biztosan állíthatom, nagyon izgalmas és megdöbbentő kötet született!

Fotó: Dobozi-Dudás Bernadett

Még sok-sok témát nem említettem, akit érdekel, annak szeretettel ajánlom a könyvet! Jó kutatást kívánok lelki önmagukhoz!


A könyv a Fót Városi Könyvtár állományában megtalálható.


Ha könyves inspirációra vágysz, csatlakozz Facebook-on a Fót Városi Könyvtár online olvasóköréhez – FIOK // Fóton Itthon Olvasok Közössége –, ahol a tagok írásban és közös beszélgetések keretében is megoszthatják egymással az olvasott művekkel kapcsolatos gondolataikat.


Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Megszakítás