Dobozi-Dudás Bernadett írása


A blogon eddig szinte csak új, gyönyörű borítós könyveket mutattunk be, de ugyanannyira  – ha nem jobban – szeretjük a régi könyveket is. Érdekes példány akadt két hete a kezembe, aminek – bevallom őszintén -, nem is tudtam a létezéséről. Molnár Csillát születésem előtt 6 nappal választották meg Magyarország Szépének és 1 éves sem voltam, amikor 17 évesen öngyilkosságot követett el. Így sajnos tragikusan véget érő életének története eddig nem került a látómezőmbe. Már eldöntöttem, hogy el fogom olvasni és pár napja hurcolásztam magammal, amikor megnéztem újra a borítót és akkor lettem figyelmes az író nevére: Friderikusz Sándor. Mivel a Friderikusz Show-n és a Békítő Show-n nőttem fel, még jobban kezdett érdekelni a könyv, ami a második szerzeménye volt a Ha(l)lhatatlan interjúim című után.

Műfaja regény, de nem a szokványos. Oknyomozó riportkötet az első magyar szépségkirálynő-választás győztesének öngyilkosságáról. Vitray Tamás azt írja a könyv elején, hogy az író közel száz interjút készített és azok túlnyomó többségét – épp csak megfésülgetve, ha kissé nehézkesnek tűnt olvasásban az élőszó – leközli. Egyetlen komment nélkül. Minden erőltetettség nélkül logikai sorrendbe rendezi őket, így az olvasónak is könnyebb a sokszor ellentétes nyilatkozatok követése.

Számomra nagyon különleges volt születésem évében játszódó regényt olvasni, visszamenni az időben oda, ahol egy „komoly” fizetés 1.700 Ft volt, ahol egy albérlet Balatonlellén 500 Ft, ahol a fonyódi Gyöngyhalász diszkó teltházzal működött egész nyáron, ahol a családi vállalkozás még valóban azt jelentette, hogy a 7 éves gyerek is ott „dolgozott”, ahol a kozmetikumok királya a Caola és a Fabulon volt, a pláza pedig a Centrum Áruház és a Skála.  Legtöbbször viszont sajnos az volt az  érzésem, hogy  Magyarország  és  a politikai  viszonyok nagyjából ugyanott tartanak  most  is,  mint  a 80-as  években.

Eddig is szerettem az életrajzi köteteket, de ez a hiteles oknyomozó riportkötet sokkal jobban elnyerte a tetszésemet. A történet 1968 márciusán kezdődik, amikor szépségkirálynő szülei megismerkednek, ami első olvasásra unalmasnak tűnhet, viszont véleményem szerint minden egyes momentuma fontos információ (lehet) a későbbi cselekményben, Csilla életében. Az utóbbi időben több pszichológiai témájú könyvet is olvastam, talán ezért került most jobban előtérbe az otthonról hozott minták nézőpontja. A könyv előtt szándékosan nem olvastam utána a bulvársajtóban, szinte semmit nem tudtam a körülményekről, így faltam az oldalakat, sokszor megdöbbenve olvastam a sorokat és dühösen a nyilvánvaló hazugságokat. Kíváncsi voltam mi minden derül még ki, ki hogyan kapcsolódik majd a végkifejlethez. Közben sok embernek utánanéztem az interneten, az udvarhölgyeknek 1985-ből, Futács Károlnyak, a pesti-fonyódi „maffiózónak”, Frederic von Anhalt hercegnek, aki éppen Gábor Zsazsát készült elvenni Floridában, miközben egyes hírek szerint Csillának csapta a szelet, a menedszernek dr. Vörös Tamásnak, aki időközben Somogy megye Magyary Zoltán- és Deák Ferenc-díjas nyugalmazott főjegyzője lett.

A könyv elolvasása után próbáltam más típusú anyagokat is keresni Csilláról, érdekes volt élete történetének megismerése után meghallani a hangját és meglátni a mimikáit egy 1985-ben készült videóban.

Meghallgattam az Első Emelet – Szépek Szépe balladáját, amiben azért nem mondták ki Csilla nevét, mert abban reménykedett Bogdán Csaba és Geszti Péter, hogy mondanivalója egyetemlegesebb lesz.

Végezetül pedig az örök kalsszikus Álmodj királylány Homonyik Sándortól, amit valószínűleg ezrek énekelnek egy buliban úgy, hogy nem tudják kinek/kiről szól ez a dal.

Ha szeretitek az igaz történeteket, a régi könyveket, és kíváncsiak vagytok az 1980-as évek Magyarországjára, olvassátok el Molnár Csilla Andrea történetét Friderikusz tollából, amiből itthon 440.000 példányt értékesítettek.

Borítókép: Dobozi-Dudás Bernadett


Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Megszakítás