Jarabin Kinga írása
Az idő enyhül, a nap is egyre hosszabb ideig van velünk és amikor épp nem takarja felhő, már az erejét is érezni. Ébred a természet és amíg eddig csak beszéltünk a kerti teendőkről, most ideje munkához is látni.
Nézzük, milyen feladatok várnak ránk a kertben?
Amint tartósan fagymentes lesz az idő, elkezdhetjük a metszéseket. Vegyük fel a listánkra a dísz- és bogyós cserjék, a sövények és bizonyos gyümölcsfák visszavágását is. Koncentráljunk első körben a száraz, sérült részekre. A megfagyott hajtásokat ne érintsük, mert azzal csak árthatunk. Fontos, hogy nézzünk utána, van-e valamilyen speciális igénye kertünk növényeinek, hiszen akadhatnak kivételek.
Az almafát, a körtefát, a ribizlit, a bodzát a fagyal- és galagonyasövényeket már február végén gond nélkül visszavághatjuk. A kajszibarack, nektarin, szilva, meggy, málna, egres, mogyoró, a tűztövis és a tuják metszésével viszont jó, ha várunk márciusig.
Az érzékenyebb zöldségek nem tudnak kora tavasszal önerőből növekedni, mivel nagyon érzékenyek az időjárás változásaira. Ezért érdemes palántanevelésbe kezdeni, hogy mihamarabb szedhessük saját kertünkből a finom, friss zöldségeket. Ehhez elegendő egy napfényes ablak, vagy egy tágasabb veranda. De vannak olyan zöldségek is, amiket közvetlenül a kertünkbe is elvethetünk. Bizonyos fajok kifejezetten jól tűrik a talajmenti fagyokat, csírázásuk nem igényel tartósan magas hőmérsékletet.
Azt, hogy mikor mit érdemes vetni, egy korábbi cikkben már írtam, itt olvasható.
Növénytársítás
A Konyhakert állatvilága című bejegyzésben már volt szó arról, hogyan segíthet a tudatos ültetés a kártevők elleni védelemben. A jól össze és egymás mellé válogatott növények hozzájárulhatnak a talaj minőségének javításához is. Hozzuk ki a kis kertünkből a maximumot!
A növényeket három csoportba sorolhatjuk talajjal való viszonyuk tekintetében. Vannak a:
- Talajzsaroló növények (maximálisan kihasználják a talajban rejlő tápanyagokat ezzel rontva az őket körülvevő föld minőségét).
- Talajkímélő növények (vesznek is fel tápanyagot, de juttatnak is vissza a földbe)
- Talajjavító növények (inkább adnak, mint elvesznek)
Egy jól kialakított vetésforgóban a talajzsaroló növények nem követhetik egymást. De oda kell figyelnünk a talajkímélő és talajjavító növények esetében is a helyes sorrendre, mivel minden növény más arányban veszi fel vagy adja vissza a tápanyagokat.
Nézzünk néhány példát a megfelelő növénytársításra:
A bab például segít a kukoricának, a spenótnak, a fejessalátának, a borsikafűnek, a kapornak, rozmaringnak, répának, káposztának, reteknek, céklának, uborkának és a földiepernek. Viszont ne ültessünk mellé paradicsomot, paprikát, káposztát vagy hagymát. Jó szomszédja a borsikafű és a padlizsán.
A fokhagyma segít a barackfának, almafának, salátának, uborkának, rózsának és a zellernek. De ne ültessünk mellé babot, borsót vagy káposztát.
A cékla segít a hagymának a karalábénak, a salátának és a káposztának, de ne ültessünk mellé tűzbabot. Meghálálja azonban a menta, a gyöngymente és a fokhagyma társaságát.
Segíts a Földnek!
A növénytermesztés nem egyszerű tudomány, azonban megéri belevágni. Az egészséges táplálkozáson és a háztartási kiadásaink optimalizálásán túl a helyben termesztett zöldség fogyasztása jelentősen hozzájárul a klímavédelemhez is. Apró, de hathatós segítség.
A klímaválság minden nap érezteti valamilyen formában a hatását, nap, mint nap szembesülünk az azt kiváltó okokkal. Érdemes megnézni ezt a gondolatébresztő, rövid rajzfilmet a témával kapcsolatban.
A tudatos odafigyelés és életmódváltás, szokásaink felülírása gyermekeink jövőjének alapja. Tanítsuk meg nekik is, lássunk hozzá együtt!
Forrás: agrarszektor.hu
Képek: pixabay.com
