Jarabin Kinga írása


A „Miért ültessünk virágot” című cikkből már megtudhattátok, milyen jótékony hatása is van a kertészkedésnek. Csökkenti a stresszt, szuper testmozgás és javítja a kedélyállapotunkat is. Hatással van mentális egészségünkre, növeli az önbecsülésünket és a friss levegőn töltött idő erősíti az immunrendszerünket is.

Egy konyhakert létrehozása hozzájárul az egészséges étrend kialakulásához is. A kertészkedésbe bevont gyerekek örömmel fogyasztják a saját maguk által ültetett és a saját kis konyhakertünkben termett zöldségeket, gyümölcsöket.

Bolygónk lakosságának több, mint a fele városokban él. Európában ez az arány eléri a 70 százalékot is! A városi ember természettel való kapcsolata korlátozott. Ezért bír nagy jelentőséggel a közösségi kert kezdeményezés, melyet egyre több városban (Fóton is) indítanak a társasházakban élők részére. Akinek a munkaideje, családi helyzete nem teszi lehetővé azt, hogy kertet gondozzon, otthon a konyhaablakban nevelhet palántákat, vagy a teraszon is létrehozhat egy kisebb magaságyást a fűszernövényeinek. A föld érintése, növényeink gondozása közelebb hoz minket a természethez, egy rég elfeledett kapocs éled újra. Emlékeztet minket arra, hogy egyek vagyunk és bár a természet nagyon jól megvan az ember nélkül, az ember nem létezhet a természet nélkül.

Mekkora legyen a konyakert?

Egy fő évi friss zöldségszükségletének a megtermeléséhez kb. 20 m2 terület szükséges. Egy ekkora terület kb. 80-90 kilónyi zöldségnek, valamint szamóca, málna, ribiszke és köszméte bokroknak is helyet tud adni. Ha szeretnék burgonyát vetni, vagy fejes káposztát is termeszteni, akkor ezeknek számoljuk plusz hellyel.

Milyen zöldségeket ültessünk?

A kevesebb néha több. Ezért inkább arra törekedjünk, hogy sokféle növényt termeljünk kisebb területen, minthogy kevesebb félét nagy területen. Adjunk előnyt azoknak a zöldségeknek, melyek tavasztól őszig folyamatosan szedhetők. Ilyenek pl.: spenót, sóska, mángold, sárgarépa, petrezselyem és a pasztinák.

Hogyan fogjunk hozzá?

A legjobb, ha napfényes, szélvédett területet jelölünk ki konyhakertnek. Kezdjük kisebb parcellával, amit később szükségleteinkhez és lelkesedésünkhöz mérten bővíthetünk. A földterületet négy rövid karóval jelöljük ki, majd kb. 20 cm magasan feszítsünk ki köréjük spárgát. A rögtönzött kis kerítésünk külső szélét rakjuk ki kövekkel, ezzel is biztosítva, hogy az eső ne mossa ki a földet a kertünkből.

Gyomtalanítsunk! Feltétlenül meg kell szabadulni a parcellánkat borító gyomoktól. Gyökerestül húzzuk ki, tisztítsuk meg a földet, kerüljük a vegyszerek használatát!

Parcellánkat legalább 20 cm mélységű és jó minőségű talaj fedje. Az ideális talaj 20 % agyagot, 65 % homokot, 5% meszet, és 20 % humuszt tartalmaz. Sajnos kevés rá az esély, hogy a kertünkben a kívánatos összetételű lesz a talaj, ezért többnyire javítani kell és érdemes.

Ha föld porhanyós és leejtve apró darabokra hullik, akkor a talaj jellege homokos. Könnyen művelhető, de tápanyagban szegény és gyorsan kiszárad. Keverj a talajhoz egy zsák tőzeget és két zsák szerves trágyát. A műveletet érdemes minden évben megismételni egy zsák tőzeggel és egy zsák trágyával.

H a föld a markodban összetapad, de leejtve nagyobb darabokra eszik szét, akkor a talaj jellege humuszos. Nehezebben megmunkálható, de kiváló eredményre számíthatunk. A humuszos talajt kevés mésszel és szerves trágyával javíthatjuk.

Ha az összegyúrt föld gombóccá tapad össze és leejtve nem esik szét, akkor a talaj agyagos. Termékeny, de nagyon nehezen művelhető. Télen túl nedves, nyáron pedig megkeményedik. A talaj javításához először keverj hozzá egy zsák tőzeget, egy zsák szerves trágyát, egy talicskányi homokot, majd egy hónap múlva egy 50 dkg meszet. Ásd fel minden évben ősszel, és szórj neki egy zsák szerves trágyát, majd egy hónap után kevés, 10 dkg meszet.

Mire és milyen szerszámokat vegyünk és használjunk?

A kerti kapa a talaj fellazítására és gyomtalanítására alkalmas. A talicska segítségével köveket, trágyát, szerszámokat és a leszedett terméseinket tudjuk szállítani. A gereblye a talaj felszínének egyengetésére és a kikapált gyomok összeszedésére való. A talapkaparót a talaj megmozgatására, szellősé és morzsalékossá tételére használjuk. A locsolókanna az öntözés eszköze. A vetőkapa a magok vagy a palánták befogadására szolgáló barázda készítésének eszköze. Az ásó a föld megforgatására való. A karóhoz kötött zsineg segítségével egyenes szakaszokat lehet kijelölni.

Kertészkalendárium

A kalendáriumba feltüntetett időpontok tájegységenként és évenként némiképp módosulhatnak.

Március

Április

Május

Június

Július

Augusztus

Szeptember

Október

November

December – Január – Február


Meseajánló

Sárgarépát balkon ládában is tudunk termeszteni a konyhaablakban vagy az erkélyen. A friss répából készíthetünk salátát, tehetjük vajas kenyérre, de önmagában is elropogtathatjuk, miközben elolvassuk A répa című orosz népesét.


Forrás: balintgazda.hu, hobbikert.hu, Természet Nagy Enciklopédia – Passage Kiadó

Képek: pixabay.com


Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük