Szűcs Mária írása


A kultúra hete alkalmából január 18-án útnak indult régóta tervezett helytörténeti vetélkedőnk is Szűcs Marika segítő közreműködésével. Marika a Fóti Értéktár Bizottság tagja, nyugdíjas pedagógus és könyvtárvezető. A vetélkedő részeként 10 héten keresztül, minden héten egy érdekességet fogunk megosztani a blogunkon Fót városáról, majd a 11. héten a megosztott 10 anyagra vonatkozó kérdéssor jelenik meg gyerekek és felnőttek részére is. A helyes válaszokat beküldők között értékes nyeremények kerülnek kisorsolásra, melyről hamarosan részletesen is beszámolunk.

  1. rész: Csörsz-árok
  2. rész: A Mogyoródi csata; Fót elnevezése
  3. rész: A reformkor Fóton
  4. rész: Gróf Apponyi Franciska
  5. rész: Muharay Elemér és a fóti faluszínpad
  6. rész: Gr. Károlyi István / Az 1848/49-es szabadságharc és Fót
  7. rész: Népviselet és gasztronómia Fóton
  8. rész: Németh Kálmán

Fót természeti környezete

 Fóti Somlyó

A Gödöllői-dombvidék ÉNy-i és a Cserhát nyugati szegletének találkozásán Fót várostól északra található ez a rendkívül értékes geológiájú, növénytársulásokban változatos, növény és állatvilágában gazdag, 287,3 m magasságú hegy.

A Somlyón először 1953-ban 85 hektárt tettek védetté, amit 1971-ben 150 hektárra bővítettek. 1988-ban újabb területet vontak védelem alá, így217 hektár, ebből 105 hektár a fokozottan védett. A természetvédelmi terület létesítését a fajgazdag növényvilág tette lehetővé. A kutatások szerint 320 növényfaj él itt. Sok a szubmediterrán faj, melyek a jégkorszak utáni felmelegedések emlékét őrzik. A változatos növényvilághoz fajgazdag állatvilág is tartozik. A hazai lepkefaj 65 százalékát sikerült itt kimutatni. Az erdei sikló, a rézsikló, a kockás sikló még élőhelyet talál itt. A madarak közül jellemzők az énekesmadarak, a búbos banka, a sárgarigó, a harkályok, az átvonuló szalakóta és gyurgyalag. A ragadozókat egy-egy pár egerészölyv, karvaly, vörösvércse képviseli. Az emlősök közül gyakran találkozunk mezei nyúllal, őzzel. A rókák és borzok tömeges megjelenését elhagyatott kotorékok bizonyítják.

„A Somlyó-hegy jellegzetes vonulatai azt követően alakultak ki, hogy a síkságot borító Pannon-tenger visszahúzódott, a kiszáradt tengerfenék pedig vetődéssel a felszínre emelkedett. A negyedidőszakban kisebb mértékben lösztakaró rakódott a harmadkori üledékre (a hegy nyugati részein), míg nagyobb mértékben homok rakódott le (a hegy lábánál és a délkeleti részeken).
A területen mérsékelten hideg éghajlat uralkodik, a csapadék évi átlag mennyisége 550-600 mm, ebből kb. 340 mm a vegetációs időszakban hullik.

Számos tisztást találunk a Fóti Somlyó-hegy szigetszerűen kiemelkedő erdeiben, ahol jellemzően pannon növényvilág-csoportosulások alakultak ki. Ezek a csoportosulások különböző ritka és védett állat-és növényfaj számára biztosítanak élőhelyet
Természeti értékek: pusztai meténg, nagyezerjófű, tavaszi hérics, selymes peremizs, turbánliliom, kikeleti hóvirág, leánykökörcsin, fehéres csüdfű, szártalan csüdfű, fürtös homokliliom, bíboros kosbor.

A terület kiemelt állatai

… a Somlyót vulkanikus eredetű andezittufa, tengeri és édesvízi mészkő, valamint löszös homokos üledék alkotja. A Somlyó nagy részét egykor a löszös talajok jellegzetes társulása, a tatárjuharos lösztölgyes borította, mára azonban csak néhány kisebb foltban – elsősorban az északi oldalakon – lelhető fel az egykori erdő. A gazdag földtani és formai változatosság miatt a hegy növényvilága is sokszínű, és igen értékes. A hűvös mély völgyek és a gyorsan felmelegedő, mediterrán mikroklímájú déli oldalak biztosítják a hegyvidéki és a melegkedvelő fajok túlélését is.

A Somlyó ritka lágyszárú növényei között több is a jégkor utáni felmelegedés óta lakja ezeket az oldalakat: ilyen a macskahere, a szártalan csűdfű, a buglyos here, a hengeres peremizs stb., míg a hűvösebb területeken a hegyvidéki aranyos fodorka él.

A Somlyó igazi értéke azonban a kiemelkedően gazdag lepkefauna. A hegyen a teljes magyar nagylepke-fauna több mint fele megtalálható, közöttük olyan ritkaságok, mint az ezerjófű-bagolylepke, a Somlyón kívül csak Dalmáciában élő zörgőlepke, a fóti fűbagolylepke, a buckabagolylepke, az ázsiai szegfűbagolylepke – és még hosszan sorolható lenne. A legértékesebb azonban a szártalan csűdfüvön élő fóti boglárka.

A Somlyón majd’ valamennyi gyíkfajunk fellelhető.

A gyurgyalag, a vörös vércse, és a szalakóta is költ.

Somlyó tó (Nagy-tó)

A Somlyó DNy-i lábánál, a Budapest-Veresegyház-Vác vasútvonal jobb oldalán helyezkedik el az ellipszis alakú természetes eredetű Nagy-tó.

A tó természetes keletkezésű. Az 1970-es évekig 25 fenékforrás táplálta, de ezek a tisztítás következtében, ill. a fokozódó szárazság miatt elapadtak. A víz utánpótlását ma már a tó partjától ÉNy-ra fúrt kút biztosítja egy zsilip segítségével. A kút vízhozama függ a lehulló csapadéktól.

A lehulló csapadék és a tó párolgása egyensúlyban van, csak az aszályos években süllyed a vízszint a kritikus 1,50 m alá.

A tó teljes víztérfogata 14000 m3-re becsült.

Átlagos mélysége (1960-as mérések szerint) 1,50 m, legnagyobb mélysége 1,90 m. Mai becsült legnagyobb mélysége 2,20 m. Nagysága: 18 ha.

A tó feleslegessé vált vizét a Márton patak vezette le. A tóból kiindulva a vasúti töltés aljában húzódott, majd a falu lakott területén kívül, a szérűskerten áthaladva a Mária u-nál elérte a házakat, majd bekanyarodva a faluba a házak között folyt tovább a Berda József utcát keresztezve, a Templomkert mellett elhaladva a mai Shell kútnál, a hídtól nem messze beletorkollott a Mogyoródi patakba. A patak medre helyenként a föld alatt haladt. A tó vizének bőségét jelzi, hogy a Márton patak táplálta a Nagy-tó vizéből a Lóúsztatót, mely a szérűskertekben, a kis erdő mellett volt. Ma már csak a betonozott medence található meg.

A tavat sokáig használták strandolásra, télen korcsolyázásra, a nádast pedig horgászásra.

A Fóti Tó-fürdő már a két világháború között is népszerű volt külön vonat megállóval.

A 2. világháború után a fóti családok, gyerekek szívesen töltötték szabadidejüket a tónál. A környező településekről is sokan látogatták. A család minden tagja megtalálta a neki megfelelő időtöltést: fürdés, napozás, játék, horgászás, vagy pihenés az árnyékban, a tó ÉK-i oldalán végighúzódó erdősávban.

Az 1970-es években a környékén jelentős nagyságú üdülőterület alakult ki. A csatornázás hiánya miatt a szikkasztókból kiszivárgó szennyvíz a talajvízzel keveredve jelentős mértékben rontotta a tó vízének minőségét, s így az egy idő után már nem felelt meg a strandolás követelményeinek. Ma már nem lehet benne fürdeni, a horgászok birodalma.                                                                                    

Mogyoródi-patak

A Gödöllői-dombság felszíni vizekben szegény. A patakok nem bővizűek, vízjárásuk szeszélyes. A Gödöllői-dombság vízválasztó vonulat.

A Margita – Öreg-hegy – Fácános – Méhészeti-dombsor – isaszegi Kálvária-hegy – péceli Bajtemetés vonulattól nyugatra folyó vizek (Rákos-patak, Mogyoródi-patak, Szilas-patak) a Dunába ömlenek, a keletre folyó vizek (Aranyos-patak, Besnyői-patak, Egres-patak) a Tiszába torkollanak.

A Mogyoródi-patak Mogyoródnál ered, Fót felé hagyja el a Gödöllői-dombságot, és Káposztásmegyernél folyik a Szilas-patakba. A patak 12,5 km hosszúságú, szélessége 1-2 m között változik. A vízfolyás által táplált ligetes erdősáv szélessége átlagosan 10 méter. Vízét Mogyoród nyugati részén felduzzasztották. A fóti szakasz a szabályozatlan, ami napjainkban ritkaság. A patak partját hosszú szakaszokon öles fák díszítik, egyes helyeken széles, lapos völgyben kaszálók és szántók között halad, másutt mélyre vágott, szurdokszerű völgyben kanyarogva siet a Duna felé. A fák között és a réteken védett és fokozottan védett élőlények élnek.

A Mogyoródi-patak (régen Csíkvölgyi-patak) már a múltban itt élő emberek számára is nagy jelentőséggel bírt, hiszen a patak két oldalán jött létre az őstelepülés. A patak és környezete az emberek mindennapi tevékenységének színtere volt, többek között itt végezték a nagymosást, itt játszottak nyaranta a gyermekek, de sok esetben az öntözést is a patak vizéből oldották meg A pataknak két forráságát tudjuk elkülöníteni: az egyik ág Mogyoródon egy, a Csík-völgyben található magántelekről ered (Csíkvölgyi-forrás), míg a másik a Hungaroring területéről kezdi meg futását. A vízfolyás 4 településen folyik keresztül, mely Mogyoródnál észak nyugati irányba vált egészen Fótig. Fótot elhagyva Káposztásmegyerre és egyben a Duna jelenkori árterére érkezik. Ezután Újpesttől északra a Szilas-patakkal egyesül, mely ezután a Dunába ömlik.

Fóton csak egy rövid szakon (az ófalu déli részén) folyik át igazi beépített belterületen, de itt sem kerül olyan zártan beépítésre a patak környéke (termőföldek határoljak), mint Mogyoródon.

Beérve a Gyermekváros területére a vízfolyás két ágra szakad, az északabbi ág a gyermekvárosi tavain átfolyva a Fóti legelő nádasait és a Tőzeg-tavat táplálja. A déli ág kiegyenesített, a patak mélyen meredek töltések között folyik a park idős fái alatt.

A Gyermekváros és gazdaság területét elhagyva a patak az országosan védett Fóti legelőre ér. A vízfolyást legelők, kaszálók, nádas kíséri és a fóti vasútállomás közelében egy tó is található (Tőzegtó). A láp a Mogyoródi-patak ökológiai folyosójának magterülete, ezért leggyakoribb és védett fajai a többi szakaszon is megtalálhatóak.


http://www.pestmegye.hu/ertektar/4096-foti-somlyo-termeszetvedelmi-terulet

https://www.telepules.com/fot/turizmus/latnivalok/foti-somlyo-termeszetvedelmi-terulet-5154.html

http://www.gvkik.hu/wiki/index.php

Felh.irod.: Pásztor Tamás: A Mogyoródi-patak környezeti állapota és rehabilitációs lehetőségei Mogyoród, 2012. http://dunakeszikarate.uw.hu/mogyorodipatak.pdf


Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük