Szűcs Mária írása


A kultúra hete alkalmából január 18-án útnak indult régóta tervezett helytörténeti vetélkedőnk is Szűcs Marika segítő közreműködésével. Marika a Fóti Értéktár Bizottság tagja, nyugdíjas pedagógus és könyvtárvezető. A vetélkedő részeként 10 héten keresztül, minden héten egy érdekességet fogunk megosztani a blogunkon Fót városáról, majd a 11. héten a megosztott 10 anyagra vonatkozó kérdéssor jelenik meg gyerekek és felnőttek részére is. A helyes válaszokat beküldők között értékes nyeremények kerülnek kisorsolásra, melyről hamarosan részletesen is beszámolunk.

  1. rész: Csörsz-árok
  2. rész: A Mogyoródi csata; Fót elnevezése
  3. rész: A reformkor Fóton
  4. rész: Gróf Apponyi Franciska
  5. rész: Muharay Elemér és a fóti faluszínpad

Gr. Károlyi István / Az 1848/49-es szabadságharc és Fót

Károlyi István gróf 1843-ban felszabadította jobbágyait, 1848. jún. 20-tól Pest-Pilis-Solt vm. főispáni helytartója, ekkoriban Pesten az Egyetem téri Károlyi-kastélyban lakott. Július 9-től nemzetőr őrnagy. Mint főispáni helytartó 1848. júniusában 100 lovat ajándékozott a rákoskeresztúri és fóti nemzetőrség számára. A vm. megköszönte, azonban ezeket a lovakat a gróf beleegyezése mellett az ágyútelepeknél alkalmazták.2

Ezt követően belefogott saját huszár-ezredének a megszervezésébe, melynek kiegészítő helye Nagykőrös volt. A huszárezred részei 1848 augusztusában már részt vettek a szerbek ellen Szenttamásnál vívott harcokban. Ebben az időben Degré Alajos, gróf Károlyi tisztje, vendég volt a Károlyi-palotában, később így emlékezett az eseményekre:

„Udvartartás Pesten akkor sem divatozott, de pótolta e hiányt fény- és tiszteletben az Egyetem téri palota. Vertarannyal ékített fejedelmi terem kandallójánál egy tisztes férfi ült; vonásaiban nemesség, jóság tükröződött, s szemeiből ifjú lelkesedés lángolt……

….Mint már említettem, a 16. huszárezredet gróf Károlyi István saját költségén állította fel, s ez lőn a hadsereg egyik legszebb ezrede. Ha szegényebb sorsú érdemes volt tiszti előléptetésre, a fölszerelési költségeket gróf Károlyi István viselte…..

…Gróf Károlyi István gyönyörrel legeltette végig szemeit a daliás csoporton, s meleg szavakban adott kifejezést azon reménynek, hogy ily vezetés mellett ezrede bizonyára dicsőséget fog aratni. Mindenkihez volt néhány nyájas kérdése, s lelkesítő szava.

            Eközben a komornyik jött, s jelentette, hogy egy Szenttamásról menekült nő és gyermeke kér bebocsáttatást.

            Gróf Károlyi István maga a jószívűség és részvét angyala volt, ajtajától kérelmezőt vagy szerencsétlent sohasem utasítottak el. Nagylelkű és jótékony volt, mint valami szent.

            A nő gyermekét kézen vezetve belépett, s láthatólag a fénytől s nagy társaságtól megdöbbent. Gróf Károlyi István szívélyes mosollyal intett neki közeledést.

            A nő odarohant, gyermekével együtt térdre esett, s zokogva szólt:

            – Szenttamásról kiüldözött szerencsétlenek vagyunk. A halál torkából egy bátor szőke vitéz mentett meg. Ágyúgolyók közt kétszer úszta át a vizet, először gyermekemet, aztán engem hozott át az innenső partra az ellenség fészkéből. E vitéz, e mentőangyal méltóságod fia: Károlyi Ede gróf.

            Magasztos meghatottsággal emelte fel fejét Károlyi István gróf, s csak ennyit mondott:

            – Fiam, Ede? Derék! – de e három szóban őszinte ima, forró hazafiság s benső atyai szeretet látszék összeolvadni. Szép csomó pénzt adott a szegénynek, hogy szükséget ne szenvedjen.

            A nő összekulcsolt kezekkel sóhajtá:

            – A fiú megmenté életünket, az atya módot nyújt megélhetni. Isten áldja meg a nemes családot….”

 A Károlyi huszárezredben a következő feltételek mellett szolgálhattak a huszárok:

„Szolgálat a háború végéig, fegyvert, s lovat az ország ád, de lovat mindenki maga is vihet, melynek árában háromszáz váltó forintot kap, ruházatot és nyeregszerszámot mindenki maga fog szerezni, napi zsold nyolc pengő kr., tisztek és altisztek mint honvédek díjaztatnak.”

A Károlyi-huszárok ruházata igen elegáns volt. Csákójukat piros vitézkötés és fehér fémcímer díszítette – fehér mezőben. A búzavirág színű zeke és az ugyanolyan, de világosszürke prémes mente zsinórzata piros, a legénységnél fehér, a tiszteknél aranyozott makkgombokkal és rozettákkal volt díszítve. A tisztek búzavirágkék panyókás sapkáján azonban a díszítés aranyzsinórból készült, ugyancsak aranyzsinór hurok rögzítette bal vállukon a vállöves tölténytáskát. Tarsolyuk sima, sötétvörös bőrből készült. Halványszürke lovaglópantallójukon piros sáv húzódott, bőrözése egészen térdig ért. A díszöltözethez búzavirágkék, pirosan zsinórozott csizmanadrág tartozott.

Az 1849-iki Károlyi-huszárezred tisztjei. – Lotz Károly festménye a fóthi kastélyban.

Az ezred hadrendbe állt és 1848. dec. 3-tól a 16. huszárezred néven szerepelt. A telet az ezred az Alföldön töltötte. Gróf Károlyi István a neki járó úrbéri kármentesítési összeg terhére finanszírozta az ezredet, melynek tiszteletbeli ezredesi címét viselte.

A báró Récsey Ádám feletti bíróság tagja volt 1848. okt. 9-én, akit a király okt. 3-án törvénytelenül Magyarország miniszterelnökévé nevezett ki.

Gróf Károlyi Istvánt a császáriak 1849. ápr. 3-án elfogták és Laibach, Olmütz börtönében tartották. 1849. okt. 5-én elítélték két év várfogságra, melyből egy évet töltött le Theresienstadtban, ahonnan 100 ezer forint váltságdíj ellenében szabadult.

PPS vm. fősipáni helytartója volt 1860-1861-ben. 1867. márc. 31. – 1881. jún 12-ig pedig, a haláláig, főispánja.

Az országgyűlés meghívott főrendiházi tagja 1869-1881 között.

„Fóton, a Károlyi-kastély park felőli homlokzatán találjuk a kastély egykori urának, Károlyi Istvánnak a domborművét. Károlyi István 1797-ben született Bécsben. …1817-ben, miután a jogi tanulmányokat … bevégezte, a magyar nemes ifjak szokása szerint, megkísérelte a katonai pályát. A Liechtenstein-huszárezredbe állt be, és ott hadnagy volt, ám csakhamar a császári udvar diplomatája lett a párizsi nagykövetségen. Nemsokára mind a katonai, mind a diplomáciai pályáról visszalépve, 1821 őszén hazajött, átvette a fóti uradalom kormányzását s csöndes visszavonultságban élt. Az 1838-as nagy pesti árvíz után, hogy a főváros lakóin segítsen, kedvezményekkel ösztönözte a Duna melletti területen való letelepedést – ebből a telepből 1840-ben megalapította Új-Megyer néven Újpest községet. Ott áll neve a Magyar Tudós Társaság megalapítói közt 20.000 forinttal [1], az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek, akkor Lóversenyegyletnek megalapításánál, testvéreivel közösen, 2000 arany pályadíjjal, a szélesebb körre kiterjesztett gazdasági egylet első megalapítói közt 2000 forinttal; 1843-ban elnöke lett a pest megyei gazdasági egyletnek, melyet sok jóval halmozott el. 1848-ban ő maga oktatta a fóti nemzetőröket a katonai gyakorlatokban, lovakat ajándékozott a honvédseregnek s a szabadságharcban huszárezredet állított, mely nevét viselte s harci babérokat szerzett, e célra ajándékozván az úrbéri kárpótlás fejében neki járandó nagy összege. 1849. február havában vád alá vettetvén, a budai katonai bíróság által április 3-án elfogatott, s Batthyány Lajos gr. miniszterelnökkel együtt előbb külföldre, Laibachba s Olmützbe hurcoltatott, s e helyeken és végre Pesten az Újépületben vizsgálati fogságot szenvedett. Haditörvényszéki elítéltetése után Theresienstadtban volt elzárva. 1850-re szabadságát visszanyerte ugyan, de 100.000 forint pénzbírságot kellett váltságul fizetnie. Az elnyomatás szomorú korszakában fóti magányába vonulva, a nemes lelkű gróf jótékonyságban s vallásosságban keresett vigasztalást. Nemes bőkezűsége a nemzeti, vallásos s közjótékonysági ügyek pártolásában nem ismert határt. Az ő elnöklete s ápolása mellett jött létre Eötvös br. indítványára az írói segélyegylet; a Szt. István-társulat elnökségét sok éven át nagy buzgósággal viselte. Ő építtette több mint félmilliós költséggel román stílben a gyönyörű fóti templomot, s kriptát, a magyarországi egyházi épületek egyik remekét Ybl Miklós által, ő díszíttette fel a legnemesebb művészi ízléssel, ő teremtette meg a fóti kastélyt, s parkot is, s ő alapította az ottani gazdag könyvtárat, amely a kastélynak legfőbb dísze. 1853. március 16-án a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági tagja lett.

Az alkotmányos életnek az 1860-as országgyűlés összehívása által kilátásba helyezett helyreállítása után ő is kötelességének tartotta a közóhajtásnak engedni, hogy Pest vármegye főispáni székét elfogadja; az országgyűlés feloszlatása s a provizórium behozatala azonban az alkotmányos érzelmű főispánt s az összes Pest megyei tisztikart visszalépésre bírta, s a negáció terére szorította. Csak az 1867. évi kiegyezés, az alkotmányos élet teljes helyreállítása, a koronázás s királyi eskü által megpecsételve, tette ismét lehetővé, hogy ugyanazon főispáni széket a magyar alkotmányos kormány kezeiből ismét átvegye, mit azután haláláig viselt. Károlyi István 1881-ben hunyt el Fóton.”

Orbán Előd alkotása

 

Béres János (Fót, 1813 – Fót, 1873)

„Az 1848-49-es szabadságharc kirobbanásának hírére a fótiak is lelkesen csatlakoztak a szabadságért küzdőkhöz.

Béres János fóti féltelkes földmívelő, nemzetőr versekkel köszöntötte a szabadságot és a jobbágyfelszabadítást. Versei a parasztság körében, a jobbágyfelszabadítás által keltett kezdeti lelkesedés kifejezői. Borovszky jegyezte fel és közölte róla először, hogy: „Béres János földművelő, népköltő, szül. Fóton 1813-ban, meghalt u.ott 1873-ban. Munkája: Szabad hangok, Pest, 1848.”

„A falu poétájának” nevezték kortársai. Egyszerű földműves volt, aki a „költés mesterségét” a templom zsoltáros énekeiből tanulta. Múzsáját a lakodalmi ünnepélyek, keresztelők és torok ösztönözték első szárnypróbálgatásra, később versengve hívták őt lakodalmakba. Barátait ezen alkalmakkor mindig újabb versekkel lepte meg. Garay János buzdította először tanulmányra és megtisztelte saját műveivel is; olvasott, verselt.”


Borítókép fotó: fotoport.hu

Felh.irod.: Horváth Lajos: Fót története 1712-1867. Fót Város Önkormányzata. 2016

Felh.irod.: dkvk.hu

Felh.irod: hu.wikipedia.org

 Szűcs Mária: Lakóhelyem története. Szakdolgozat. 1988.

 Újpesti Helytörténeti Értesítő. 1998. július. p. 27.


https://vmh.hu/?s=helyt%C3%B6rt%C3%A9neti

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük