Szűcs Mária írása


A kultúra hete alkalmából múlt héten útnak indult régóta tervezett helytörténeti vetélkedőnk is Szűcs Marika segítő közreműködésével. Marika az Értéktár Bizottság tagja, nyugdíjas pedagógus és könyvtárvezető. A vetélkedő részeként 10 héten keresztül, minden héten egy érdekességet fogunk megosztani a blogunkon Fót városáról, majd a 11. héten a megosztott 10 anyagra vonatkozó kérdéssor jelenik meg gyerekek és felnőttek részére is. A helyes válaszokat beküldők között értékes nyeremények kerülnek kisorsolásra, melyről hamarosan részletesen is beszámolunk.

Helytörténeti vetélkedő 1. rész – Csörsz-árok


A Mogyoródi csata; Fót elnevezése

„… tábort bontottak, és megszállottak egy helységnél, melynek Cinkota a neve. A két sereg közt a Mogyoród nevű hegy feküdt. Felvirradván a pénteki nap, meg akartak ütközni, de a sűrű köd olyan homályt borított reájuk, hogy nem tehették. A következő éjjel paripáikat kantárszáron fogva várták a napfölkeltét. Szombaton virradóra azután a király elrendezte csapatait, átlovagolt a mogyoródi hegy gerincén; poggyászvivőinek pedig meghagyta, hogy húzódjanak a hegy oldalába; hadd gondolja az ellenség, ha megpillantja őket, hogy nem poggyászhordók, hanem őrcsapatok. Vid pedig így szólt: „Ha csak meglátják seregünket, máris megfutamodnak.”  De hajnalhasadáskor a hercegek is elrendezték hadsoraikat. László, mikor felöltötte fegyverzetét, leborult a földre, kérte a mindenható Isten kegyelmét, és fogadalmat tett Szent Mártonnak, ha az Úr győzelmet ad neki, egyházat épít azon a helyen Szent Márton tiszteletére. Úgy is történt. …

… Hullottak a németek, futottak az olaszok, de nem találtak helyet a menekülésre, és úgy hullottak a magyarok előtt, mint ökrök a vágóhídon. Majdnem minden ember elhullván, Salamon király megfutott, Szigetfőnél átkelt a Dunán, és … végül is Mosonba jutott anyjához és feleségéhez; reggeltől napnyugtáig üldözték őt és embereit a hercegek seregei. Ebben a csatában nemcsak németek és olaszok estek el, de mondják, odaveszett Magyarország vitézeinek java része is.

…. A tőlük nyert zsákmányból épült azután a mogyoródi egyház.”

Kálti Márk: Képes krónika

„ A király a csata előtti csütörtökön szállt meg a Rákoson a Mogyoród hegy keleti oldalán, át kellett lovagolnia ezen a magaslaton, hogy meglássa a hercegek táborát Cinkotánál. A Képes krónika által ábrázolt földrajzi helyzetben Fóttól és Mogyoródtól délre, Cinkotától észak-nyugatra zajlanak az események, a seregek felvonulásai, a csata és Salamon megfutása a Dunához, Szigetfőhöz a Csepel-sziget déli csúcsához

… a hercegek serege … Vácról elindulva a Duna mellett haladhatott Göd vagy Dunakeszi vonaláig, ahol elhagyva a Dunát Fót, Alag és Hartyán/Sikátor földjén keresztül érhette el Cinkotát nyugatról. A király l074. márc. 13-án ért a Rákos nevű tájra. A hercegek pedig ugyanezen a napon hajtották végre a vázolt úton hadmenetüket mintegy l000 vitézzel. Salamon serege nagyjából ugyanennyi lehetett.

Felvirradt a pénteki nap, l074. márc. 14., de a sűrű köd miatt az  eltervezett ütközetet el kellett halasztani, mert a csapatok vezénylése a ködben lehetetlen volt. Szombaton virradóra azonban felszállt a köd és a katonai összeütközés lehetővé vált. A csata napja tehát l074. márc. 15. szombat. A hercegek vitézei napnyugtáig üldözték Salamont és maradék katonáit egészen Szigetfőig,a Dunáig.

A fóti néphagyomány egyenesen a mogyoródi csatához köti Fót nevének eredetét. Az egyik monda, mondóka szerint maga László herceg kérdezte meg a környezetétől, látva a falut, hogy mi az a folt?! A település neve ilyenformán lett Folt, Fót.

…A másik vélekedés szerint László herceg csatabárdjával oly hevesen vagdalkozott a mogyoródi csatában, hogy elszakadt a nadrágja. A csata után fóti asszonyok varrtak „fótot”, foltot a herceg nadrágjára.

Horváth Lajos: Fót története 1711-ig. 2014. p. 31-33.

A vidék a XI. sz-ban már lakott volt. Kálti Márk Képes Krónikájában részletesen taglalja Salamon király és a hercegek: László és Géza csatáját, melyet 1074-ben vívtak, s az író ennek színhelyét Mogyoród – Fót – Csömör környékére helyezi.

A hagyomány a történelmet az évszázadok során mondákkal társította:

„László a Somlyóról letekintve a völgyben egy foltszerűen megbúvó kicsiny települést látott, s megkérdezte a körülállóktól: – Mi az a folt ott?”

Egy másik változat szerint:

Lászlónak a csata hevében elszakadt nadrágját a falu menyecskéi bársonyfolttal foltozták meg.

Erre az említett bársony-foltra vezethető vissza az a jelző, mellyel sokszor illették Fótot. A következő  népi mondókában a környező települések mindegyikét olyan állandó jelzővel írták le, mely leginkább jellemezte azokat:

„Selyem Palota, Bársony Fót,

Gidres-gödrös Mogyoród,

Tejfölös a Csomád,

Kenyértelen (feneketlen) Veresegyház,

Gyümölcstermő szent Szada.”


Felhasznált irodalom: Szent László király és emlékezete népünk mondáiban. 2017.

Szűcs Mária: Lakóhelyem története. Szakdolgozat. 1989.

Borítókép: Kisfaludy Karoly – Szent_László a cserhalmi ütközetben (Wikipédia)


Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük