A művészeteket a világ minden táján nagyra értékelik, hiszen kultúrát közvetítenek, érzelmeket fejeznek ki, történelmi és hétköznapi eseményeket ábrázolnak, bemutatják, mit jelent embernek lenni. A világ nagy művészeinek alkotásai gyakran hatalmas összegekért kelnek el.
2012 májusában a Sikoly c. kép például 120 millió dollárért kelt el egy árverésen. Edvard Munch alkotása ekkor vált a világ legdrágább festményévé.
Edvard Hopper (1882-1967), USA – Hopper realista festő volt. Ez a stílus a maga valójában ábrázolja a világot. Hopper egyszerű színeket használt, és gyakran festett magányosnak tűnő embereket.
Frida Kahlo (1907-1954), Mexikó – Frida Kahlo súlyos balesete után kezdett festeni. Leginkább önarcképeiről ismert. Merész, vidám színeket használt, képein leginkább a mexikói népművészet hatása érezhető.
Victor Meirelles (1832-1903), Brazília – Meirelles vallásos és háborús témájú képeivel, valamint a brazil történelem epizódjainak ábrázolásával vált híressé és elismertté a 19. sz-ban. Az első mise Brazíliában c. festménye (1861) a mai napig szerepel a brazil kisiskolások történelemkönyvében.
Andy Warhol (1928-1987), USA – Warhol a pop-art úttörőjeként vált híressé. (A „pop” a populáris, azaz népszerű kultúrára utal.) Warhol híres emberek közismert képeit, illetve mindennapos tárgyakat, pl. leveskonzervdobozokat használt fel műalkotásaiban. A reklámból, a tévéből és a képregényekből merített ihletet.
Edvard Munch (1863-1944), Norvégia – Munch expresszionista művész volt. Az expresszionisták az emberek vagy tárgyak precíz ábrázolása helyett érzelmeket közvetítenek alkotásaikban. Munch legismertebb képe A sikoly (1893), amely egy halálra rémült arcú alakot ábrázol.
Thomas Gainsborough (1727-1788), Anglia – Gainsborough, a 18. sz-i brit tájképfestő iskola megalapítója portrékat és tájképeket egyaránt festett. A Mr. és Mrs. Andrews (1750) korai mesterművei közé tartozik.
Claude Monet (1840-1926), Franciaország – Az impresszionisták – köztük Monet is – úgy ábrázolták a dolgokat, ahogy az adott pillanatban látták. Gyakran dolgoztak apró, vékony, jól látható ecsetvonásokkal.
Pablo Picasso (1881-1973), Spanyolország – Többek között a kubizmus alapítója. Ez a művészeti stílus geometriai formákkal ábrázolt embereket és tárgyakat, és gyakran láttatta őket egyszerre több nézőpontból. Picasso a becslések szerint mintegy 148000 művet alkotott élete során.
Eugéne Delacroix (1798-1863), Franciaország – Delacroix a romantikus festők közé tartozott, akik a képzeletre és az érzelmekre helyezték a legnagyobb hangsúlyt. A Szabadság vezeti a népet c. festményét (1830) a francia király, X. Károly hatalmának megdöntése ihlette.
Marc Chagall (1904-1989), Oroszország – Chagall expresszionista és kubista képeket festett, de emellett ólomüveg ablakokat is készített. Híresek falusi jelenetei és levegőben úszó szerelmeseket ábrázoló képei.
Tamara de Lempicka (1898-1980), Lengyelország – Az 1920-as és 1930-as években De Lempicka volt a leghíresebb art deco festő. Ezt a stílust geometriai formák és erőteljes, vidám színek jellemzik. De Lempicka extravagáns életet élt, többnyire gazdagok és híresek köreiben forgolódott.
Caravaggio (1570-1610), Itália – Caravaggio a művészetet megújító barokk festők közé tartozott. Idealizált alakok és tájak helyett sokkal inkább valósághű képeket festett. A művészet történetének egyik legnagyobb hatású festője.
Basawan (1580-1600 körül), Dél-Afrika – Bester kollázsaihoz és szobraihoz újrahasznosított anyagokat, valamint fémtelepeken és bolhapiacokon talált tárgyakat használ fel. 1992-es Tribute to Biko (Tisztelgés Biko előtt) c. alkotásával a dél-afrikai faji egyenlőségért harcoló Stephen Bikónak állított emléket.
Yannima Tommy Watson (1935- ), Ausztrália – Tommy Watson 2001-ben, a 60-as évei közepén kezdett el festeni, de hamarosan Ausztrália egyik legkiválóbb bennszülött festőjévé vált. Képei az őslakosok teremtéstörténetének mitikus helyéhez, az Álomidőhöz kapcsolódnak.
Jüe Min-csün (1962- ), Kína – A Pekingben élő Min-csün elsősorban azokról az olajfestményeiről híres, amelyeken arcra fagyott mosollyal saját magát ábrázolja különböző pózokban és szituációkban. Szobrokat, akvarelleket és nyomatokat is készít. Először 1987-ben állította ki munkáit, 2007-ig pedig már 13 képet értékesített, darabját 1 millió dollárért is meghaladó áron.
Kacusika Hokuszai (1740-1849), Japán – Hokuszai talán a leghíresebb japán metszetkészítő. Fametszetei között tájképek, pl. A nagy hullám Kanagavánál c. alkotás (1831), illetve hétköznapi jelenetek ábrázolásai is megtalálhatók.
Az alkotási folyamat maga, a velünk született adottságainktól függetlenül fontos, hogy életünk része legyen, hiszen az alkotás közben felszabaduló kreatív energia adja azt a szükséges pluszt, mely a hétköznapokban való tovább haladáshoz szükséges. Nem kell mindenkinek ismert és elismert művésszé válnia, már önmagában örömöt adhat a kikapcsolódás, az elmélyülés, az alkotás maga.
J.K.
Forrás: Mi és hol van a világon? – HVG Könyvek
