Hevesi-Tóth Evelin írása
A múlt héten Karafiáth Orsolyáról beszéltem nektek, most pedig egy másik kortárs alkotót fogok bemutatni: Rakovszky Zsuzsát.
Először az életéről és a munkásságáról olvashattok kicsit. Utána pedig az érettségizőknek és otthon tanulóknak szeretnék segíteni: egy sokak által retteget feladat közelebb hozásával.
A verselemzés a magyar érettségik veszélyes része. Az ismert, tanult verseknél le kell írni az órán hallottakat, és a verssel kapcsolatos általánosan elfogadott megfejtéseket. Miközben a művészetben éppen az a szép, hogy ahány befogadó, annyiféle értelmezés is születik. Egy vers nem jelentheti mindenkinek ugyanazt!
Emelt érettségin gyakran (szándékosan) kevésbé ismert szövegeket, verseket választanak elmezésre, hiszen nem az a fontos, hogy megtanuld egy adott vers, adott elemzését, hanem hogy a sémát használva idegen szövegeket is meg tudj fejteni. Ezért az életrajz után Rakovszky Zsuzsa – Narkomán című versét fogom nektek elemezni, megmutatván, hogy kezdj bele egy idegen mű értelmezésébe!
Kossuth-díjas magyar író, költő, műfordító,a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. Sopronban született 1950. december 4-én. Apja, Rakovszky Tibor, jogot végzett, a háború előtt a közigazgatásban dolgozott mint főispáni, majd miniszteri titkár, később vállalatigazgató volt. Anyja, Szűcs Zsuzsanna, gépírónő volt. Rakovszky a soproni Martos Flóra Gimnáziumban érettségizett 1969-ben. Egyetemi tanulmányait Debrecenben kezdte, majd a második évtől Budapesten folytatta, itt szerzett magyar–angol szakos tanári diplomát az ELTE BTK-n. 1975 és 1978 között az Állami Gorkij Könyvtárban, 1978 és 1981 között az ELTE angol tanszékének könyvtárában volt könyvtáros, 1982-től 1986-ig szerkesztő a Helikon Kiadónál, azóta szabadfoglalkozású, fordításból él.
1988-tól négy hónapig a Soros Alapítvány költészeti ösztöndíjasa Londonban. 1990-ben az Iowai Nemzetközi Írókongresszus, majd 1994-ben a Poetry International vendége.
1974-től 1981-ig volt házas. 1992-ben született fiúgyermekét egyedül neveli. Sopronban él. Műveit kezdettől fogva általános kritikai elismerés fogadta. Az írás mellett főként angol és amerikai verseket, prózákat fordít.
Verseskötetei
Jóslatok és határidők
Tovább egy házzal
Fehér-fekete
Hangok
Egyirányú utca
Familienroman. Gedichte. Válogatott versek magyarul és németül. Aus dem Ungarischen von Zsuzsanna Gahse
Visszaút az időben
Fortepan
Prózai művei
A kígyó árnyéka
A hullócsillag éve
A Hold a hetedik házban
VS
Szilánkok
Célia
Történések
Elemezés
Rakovszky Zsuzsa – Narkomán
Na és helyette? Mondd, mi van helyette?
Ami másnak? Ahogy elnézem őket
utcán, buszon – gyanakvóak, gyűröttek –,
hát mit mondjak, nem úgy fest köztük egy se,
mint akit mindjárt szétvet az öröm, mert
nem szokott rá, vagy a boldog tudattól,
hogy hétből öt napon hajnali hattól
sajtot mérhet, írógépet püfölhet,
ágytálat hordhat… Persze, az eredmény:
megtérni este meghitt otthonomba
– másfél szoba panel – a balkonomra
muskátlit ültetnék, egyengethetném
a szőnyeg rojtjait… ott learatni
munkám gyümölcseit, na igen, az már
valami… Jó, van még más is: tavasz, nyár…
Meg csicseregnek a kismadarak – mi?
Meg szerelem. Az van még csak nagyon.
Pont én ne tudnám? Akkor kezdtem el.
Bámulod a plafont, nem érdekel
semmi, csak az a rohadt telefon,
hogy az szólalna meg… Hét óra, fél nyolc –
a nap az istennek nem érne véget.
Amire nézel, mint a sósav, éget…
Aztán egyszer csak azt mondtam, elég volt.
Hát így. De jó, mondjuk, viszontszeret,
vagy pláne elvesz, és? Pár hónap múlva, aztán
már csak minden szentévben nyúlna hozzám,
nem nő volnék – valami átmenet
a Szűzanya meg egy öreg hokedli
közt. Én ne tudnám? Otthon is csak ez ment.
Na és ha ezt sínylem most? Én fizessek
ezért is? Én akartam megszületni?
Talán magamtól csatlakoztam ehhez
a játékhoz? Mégis, mikor fogadtam
én el ilyen szabályt: kínlódni hatvan,
hetven évig, és közben jó, ha egy perc
öröm nagynéha? Én – mindegy, ha csaltam,
hát csaltam, ha más módja nincs: de most,
ha akarom, százból százszor pirost
vet a rulett itt a köztiagyamban…
És mit vesztek vele? A szép öregség?
Mikor a vízbe aprókat kavarva,
mint egy üvegvázát, magasra tartva
turbános teknőc-fejem, hogy a festék
le ne ázzon, a napi ötven hosszom
rónám szorgalmasan faltól-falig,
s nyolcvan fölött hetvennek még alig
néznék ki? Aztán – töppedt öregasszony,
protézis a pohárban, csillogó cső
etetget, a vénám körül merő kék-
zöld folt a bőr, mintha láng nélkül égnék,
zsugorodom – s sehol az ápolónő…
Baj, persze, semmi – majd élnek tovább a
génjeim vagy a tetteim – tudod kit
vigasztal ez? És élnek, jó, de meddig?
A kozmosz, olvastam, zuhog magába,
vagy tágul, nem mindegy? Ezt elviselni
tiszta tudattal? Azt, hogy nemhogy én, de
a Föld se lesz, meg ég se, hang se, fény se:
semmi, csak híg semmi, vagy sűrű semmi…
Idő se lesz. Idő különben sincsen.
Tudom, láttam: akkor. Ahogy a nap
elérte, a kehes konyhai csap
fénylett, mint egy madárfejű kisisten,
a csőrén kitüremlő, kicsi körtét,
a csöppet lassan érlelte a súlya,
a gyönge vízszár nyúlott vékonyulva,
de mielőtt elpattant – egy öröklét
múlt el, amíg néztem, és úgy éreztem,
hogy a világ megoldása bekattan:
hogy Isten: az öröm. Cseppben és csapban
ő csillog, és semmit nem tudsz, ha ezt nem.
Olvasd el a verset nyugodtan, figyelmesen, akár többször is!
Pár mondat a szerzőről
Rakovszky Zsuzsa Kossuth-díjas magyar író, költő, műfordító. A Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja. Szabadúszóként dolgozik és főként angol és amerikai verseket, prózákat fordít. Verseit a kezdetek óta általános kritikai elismerés fogadta.
Az adott vers helye az életműben
- A vers 1991-ben jelent meg, a Fehér-fekete verseskötetben. Ez Rakovszky harmadik kötete.
Cím értelmezése
- Gyűjtőfogalom: kábítószert, drogokat fogyasztó embereket szoktuk klinikai nyelven narkománoknak nevezni. Rakovszkynál azonban nem drogfüggőségről van szó. Az élet értelmetlensége, az öregedéstől való kiszolgáltatottság és félelem áll szemben az öngyilkosság gondolatával.
- Más értelmezésben az író az emberi robotlét értelmetlensége ellenére is ragaszkodik az életéhez, keresi annak pillanatnyi boldogságait, még ha cinikus formában is. Így nézve maga az élet és az élni akarás okoz egy függőséget,amitől egyre nehezebb szembenézni a jövővel és a kikerülhetetlen halállal.
A vers műfaja
- Ma már ritkán beszélünk kötött versformákról vagy keveretlen tiszta műfajokról. A kiszólások, a kérdések, a válaszok személyesebbé teszik a költeményt, bevonják az olvasót is a folyamatba.
- A soráthajlások folyékonnyá teszik a verset à inkább belső kivetített monológként olvassuk
- keverednek benne az elégia, a rapszódia és a szabadvers sajátosságai
Hangneme
- az uralkodó esztétikai minőség általában műfajhoz kötött, így itt is többfélét találunk, de az alap hangneme: cinikus, ironikus. Ezek mellett néha találunk melankolikus, elégikus sorokat, a végén (utolsó 3 vrszk.) pedig kimondottan patetikussá válik.
Szerkezete
- 18 versszak
- a versszakok 4 sorosak
- a vers szabad hangulatisága és csapongásai ellenére tartja a kötött versformát
- 1-2 vrszk à Az emberek leírása. Fáradtak, boldogtalanok.
- 3-4 vrszk à Ironikus boldogságkeresés a mindennapi életben
- 5-7 vrszk à A szerelem fájdalmas izgalma,kegyetlensége,értéktelenedése
- 8-15. vrszk à Otthoni minta,egzisztencialista kérdések, az (öregkori)élet értelmetlensége, a világ végessége, apokaliptikus érzetek
- 16 – 18. vrszk à Az örömöt, a békességet,a megnyugvást Istenben találja meg. A vallásba való menekülés az ismeretlen elöl.
- A szerkezeti egységeket általában a gondolatmenetek váltakozása adja
Rímképlete
- ölelkező rím
- „ágytálat hordhat… Persze, az eredmény: A
- megtérni este meghitt otthonomba B
– másfél szoba panel – a balkonomra B
muskátlit ültetnék, egyengethetném” A - – az első és az utolsó sor, valamint a két középső sor rímel egymássalà ölelkező rím
- azonban a rímek nem egy gondolat, vagy költői kép végén helyezkednek el, csupán a sorvégeken, ahol általában nem ér véget, sőt áthajlik a következő sorokra a gondolatmenet. (Így értelmesen szavalva nem hallanánk ki a rímeket)
Költői eszközök
- költői kérdések „Na és helyette?” „Én akartam megszületni?”
- költői jelzők „csillogó cső” „gyönge vízszár”
- szinesztézia (több hasonló jelző csoportosítása) „gyanakvóak,gyűröttek”
- felsorolás „sajtot mérhet,írógépet püfölhet,ágytálat hordhat..”
- hasonlatok „mint a sósav éget”
- metafora (azonosítás) „Talán magamtól csatlakoztam ehhez a játékhoz?” játék=élet
Saját vélemény
- Itt pár mondatban leírhatod személyes véleményedet a versről, hogy mennyire fogott meg, mit érzel távolinak magadtól…stb.
A vers mondanivalója
- Ne megfelelő választ akarj írni, hanem azt, hogy számodra mit jelent!
- A vers a maga pajzsként használt cinizmusával az író legnagyobb félelmeiről szól, a magatehetetlen öregségről, az élet megcsúfolásáról, a robotként élő emberekről és a halálról. Mindent amit az élet mellett felsorakoztat a következő mondatban már visszájára fordítja, mégis ott van a kilátástalanság és reményvesztettség mögött az élni akarás. A vers végén a megnyugvást Istenben találja meg, hogy ez valós hit-e, vagy menekülés valamibe, az kérdés marad, mindenesetre nem igazi lelki béke ez, csupán beletörődés abba, hogy embernek végig kell csinálnia az életét.
Tehát a lépések egy verselemzésnél:
- A vers elolvasása (többször 😉 )
- Szerző ismertetése
- Vers helye az életműben
- Cím értelmezése
- Műfaj meghatározása
- Hangnem
- Szerkezet
- Rím
- Költői eszközök, képek keresése
- Saját gondolatok
- A vers mondanivalója