Könyvajánló: Grecsó Krisztián – Vera /Fót Városi Könyvtár/

Pap Anita könyvtáros írása


Grecsó Krisztián – Vera (2019.)

Grecsó Krisztián József Attila díjas kortárs magyar költő, író, dalszerző. Szegvár díszpolgára. Született: Szegvár, 1976. május 18. Nős, felesége : Árvai Judit, a Magvető kiadó munkatársa. Kislányukkal, akit örökbe fogadtak, Budapesten élnek. Krisztián újságíróként tevékenykedett több lapnál, a Nők Lapja vezetőszerkesztőjeként is dolgozott és a Szépírók Társaságának alelnökeke volt. Regényei több nyelven megjelentek. A Vera regénye 2019-ben látott napvilágot. 1980-ban játszódik. Helyszín: Szeged, ahol Krisztián a főiskolai éveit töltötte.

Grecsó Krisztiánnal volt szerencsém személyesen találkozni,  Fóton a Városi Könyvtárban tartandó író-olvasó találkozó keretein belül, a Vera című regényét mutatta be a közönségnek. Nagyon vártam, hogy végre kezembe vegyem a könyvet és nekilássak, hiszen olyan kulisszatitkokat árult el az író, hogy azonnal kedvet csinált hozzá. Azt is megtudhattuk, hogy a regény végét újra írta, egy ismerőse inspirálta, miszerint nem úgy éli meg a valóságban egy gyerek az örökbefogadás tényét, ahogy Krisztián elképzelte. Itt már el is árultam a könyv vezérfonalát, Veráról szól, aki egy örökbefogadott gyermek.

Szeretem, ha egy könyvnek vonzó a borítója, sok esetben ez adja eladhatóvá, persze vannak ellenpéldák is. A borítón a szegedi Hősök kapuját láthatjuk.

A Vera „előzménye” a 2016-ban megjelent Jelmezbál, ahol nem kisgyermekként, hanem fiatal felnőttként ismerkedhetünk meg vele. A Jelmezbál után sokan érdeklődtek Veráról, többet szerettek volna tudni, jobban megismerni, így íródott ez a bonyolult családtörténet a 11 éves negyedik osztályos kislány, Vera életéről. Az ő szerelméről, kríziséről szól, és a nagy rejtélyről mely az ő vállára hullik. Jó tanuló és jó sportoló, szerény kislány. Legjobb barátnőjének tartotta Sárát, bár én nem voltam mindig erről meggyőzve. A nagy családi titkot ő árulja el féltékenységgel fűtött bosszúból Verának. Az arcába mondja, hogy egy örökbefogadott gyerek, ami csak Vera előtt titok. A regény alapja, hogy ez a titok, hogyan derül ki és mit kezd ezzel az információval. Krisztián és felesége örökbe fogadták kislányukat, de arról diszkréten nem kérdeztük, hogy milyen összefonódás van a könyv és a magánélete körül, bár egy író valamilyen módon mindig beleszövi az életét a történeteibe.

Vera és az új lengyel fiú Józef, aki az iskolájukba érkezik, egy szerelemi szál kezd összekuszálódni. Hogy ez a szerelem beteljesül-e? A regényből megtudhatjuk. Az alig 11 éves Vera kicsit érett gondolkozású, érzésű, ha nem tudnánk, hogy 11 éves, én 14 évesnek képzelném. Ezt Krisztián azzal magyarázta, hogy szerinte az ifjúsági irodalomban a gyerekek jellemzően „alul vannak írva”, sokkal mélyebb és bonyolultabb egy 11 éves gyereklány, mint amilyennek az irodalom be szokta mutatni.

A könyv egyben az örökbefogadott gyerekek tragédiájáról szól. A 80-as években az volt a szokás, ha örökbe fogadtak egy gyermeket, azt nem mondták el neki, hogy ne érje trauma amiatt, hogy őt elhagyták, ennek az lett a következménye, hogy mindenki tudta csak maga az örökbefogadott nem. Ma is megosztó téma ez, talán érdemes lenne többet beszélgetnünk róla, az iskolában és a családban is.

A regényre rá kell hangolódni, a 80-as évekbe repít vissza, de aki nem volt részese annak az időnek, annak is átjön, hogy milyen lehetett. Azt olvastam, hogy a vélemények nagyon megosztóak, volt akinek nagy kedvence lett és volt, aki félbehagyta.  Én is kicsit döcögősen indultam a történettel, aztán kezdett izgalmas lenni. Egy biztos, hogy Szegedre ellátogatok és megnézem a helyszíneket.

Én szeretettel ajánlom ezt a regényt, igazán sokat adott nekem, nagyon várom, hogy olvashassam a Jelmezbált, ami Vera fiatal felnőtt életéről szól, amiben daganatos betegséggel küzd. Grecsó Krisztián is túl van egy rákbetegségen, melyből szerencsésen felgyógyult. Csak a sors fintora, hogy betegsége előtt már mélyen foglalkozott a témával a könyve kapcsán. Krisztián véleménye szerint mindenki önmaga okolható a saját betegségéért, mert a test fizikális tünetei a lelki problémák felől indulnak. Nos, ebben nagyon egyetértek vele, de természetesen ezzel kapcsolatban is megoszlanak a vélemények.

Aki teheti, hallgassa meg Gercsó Krisztiánt élőben, nagyon kellemes személyiség, magával ragadó, ahogy beszél. Remélem még lesz alkalmam vele találkozni.

Fotó: Dobozi-Dudás Bernadett



A könyv a Fót Városi Könyvtár állományában megtalálható.


Ha könyves inspirációra vágysz, csatlakozz Facebook-on a Fót Városi Könyvtár online olvasóköréhez – FIOK // Fóton Itthon Olvasok Közössége –, ahol a tagok írásban és közös beszélgetések keretében is megoszthatják egymással az olvasott művekkel kapcsolatos gondolataikat.

Jarabin Kinga – Csíkfaló és barátai

Van a szeparációs szorongásnak természetesen rendes, hivatalos pszichológiai magyarázata is, ugyanakkor anyai tapasztalatom azt mondatja velem, hogy amikor a gyerek többet fog fel a világból, mint amennyit megért és amennyire számára is elfogadható magyarázata van, és még ebből többet is vállal magára, mint amennyit kellene, akkor szorong. Már apró pici… Continue reading

Kertész-karbantartó álláshirdetés Fót

Pályázatleírás: Az FKKK Németh Kálmán Emlékház intézménye pályázatot hirdet kertész-karbantartó munkakör betöltésére. Foglalkoztatás jellege: Teljes munkaidő A munkavégzés helye: 2151, Fót, Béke utca 31. A munkakörbe tartozó, lényeges feladatok: Kertész-karbantartó feladatok ellátása munkaköri leírás alapján: gyümölcs-, szőlő-, zöldségtermesztési feladatok ellátása eszközök, gépek használása, üzemeltetése és karbantartása fűnyírás, locsolás, permetezés a… Continue reading

Kérdőív a fóti lakosság hiteles, naprakész tájékoztatásáért

Kedves Fótiak! Az elmúlt közel három hónapban a koronavírus elleni védekezés töltötte ki mindennapjaikat, hosszú, rendkívül nehéz időszakot tudhatunk magunk mögött. Intézkedéseinket eddig is nyilvánossá tettük Önök előtt, és ez a jövőben sem lesz másként. Rendkívül fontosnak tartom a lakosság hiteles, naprakész tájékoztatását, különösen megerősödött ez az igény a járvány… Continue reading

Jarabin Kinga – Miért épp mondj egy mesét?

Jarabin Kinga írása Vekerdy Tamás pszichológus, író. Az anyák nagy támogatója és a gyermekek lelkét kiszipolyozó iskolarendszer nyílt kritikusa. Számomra az egyik leghitelesebb szakember a témában. A földi létet 84 évesen hagyta itt, nem nyomtalanul. Munkássága, gondolatai élő hagyatékok, melyeket számtalan könyvben és interjúban olvashatunk, ha kell újra és újra…. Continue reading

Balogh Dávid: „Bánatom Trianon 1920” – Németh Kálmán podolini, iglói éveinek emlékezete 2. rész

Balogh Dávid írása Előző írásomat ott fejeztem be, hogy az 1920-as évek drámai fordulatai után a Németh család elhagyta a Szepességet. A második részben a család Fóton eltöltött korai éveiről és Németh Kálmán szobrászművész trianoni emlékezetéről fogok hosszabban értekezni. Alkotásain keresztül megérthetjük, hogyan is élte át szülőföldjének elszakítását, a trianoni… Continue reading

Nagyné Zanathy Sylvia: Gerincjóga 10. rész – Saját ritmus vízüdvözlet

Nagyné Zanathy Sylvia írása A karantén helyzetben, otthonaikba “zárva” a néhány hét alatt kialakítottunk magunknak egy ritmust, ami különbözött a megszokottól, a korábbitól. Most, hogy visszatérhetünk a munkahelyekre, találkozhatunk barátainkkal ismét új napirendet kell kialakítanunk, új ritmusba kell állnunk, de ez különbözni fog a vírust megelőző időszakétól. Mindennek és mindenkinek… Continue reading

Jarabin Kinga – Milyen gyakran mondjunk mesét?

Jarabin Kinga írása A válasz egyértelmű: minden nap! A mesék kiválasztásáról már született egy bejegyzés, amiben azt is leírtam, hogy a mesélés során az élményaktiválás, vagyis az, hogy a gyerek szívesen hallgasson mesét mindent felülíró szempont. Mikor fogja szívesen hallgatni a mesét? Akkor, ha mi játszunk a hangunkkal, a mimikánkkal,… Continue reading

Jarabin Kinga – A valóság tükröződése

Jarabin Kinga írása A mesélés és mesehallgatás, nem csak gyönyörködtet, útmutatást is ad. Szól a földi örömökről, segít a problémák megoldásában, erkölcsi és lelki vezetőnk lehet. Csökkenti a feszültséget, segít a világ értelmezésében és erősíti az összetartozás élményét. A mesék egyik legfontosabb tanulsága – és a mai események számunkra is… Continue reading

Könyvajánló: Elizabeth Gilbert – Ízek, Imák, Szerelmek /Fót Városi Könyvtár/

Pap Anita könyvtáros írása „A kutatás törvénye nagyjából a következőt jelenti: ha elég bátor vagy ahhoz, hogy hátrahagyj mindent, ami biztonságot nyújtott, és lehet az bármi: az otthonod vagy a kedvenc éttermed; és elindulsz, hogy megtaláld önmagad. Legyen az egy belső utazás, vagy igazi út. Tekints mindenre az út során… Continue reading