Könyvajánló: B.A. Paris – Zárt ajtók mögött /Fót Városi Könyvtár/

Pap Anita könyvtáros írása B.A. Paris – Zárt ajtók mögött (pszichológiai thriller) 2016. B.A. Paris- Bernadette Anne MacDougall, 1958. Angliában született. Érdekesség, hogy az írói álneve a keresztnevei rövidítése, Parist pedig azért választotta, mert 37 évig élt Párizsban. Öt gyermek édesanyja. Művészeti területe: nyomozó történet, thriller. Nem mondanám, hogy a… Continue reading

Ilyen volt a múlt heti Kalandozás tábor a Művelődési Házban

Dobozi-Dudás Bernadett írása Pénteken véget ért az egy hetes Vakáció II. – Kalandozások táborunk Keresztesi Tünde vezetésével. Több éve már, hogy megrendezésre kerül a Vörösmarty Művelődési Ház Vakáció tábor sorozata. Idén a koronavírus-járvány megnehezítette a szervezést, de amikor zöld utat kaptunk, hogy kinyithatunk a gyerekek számára, rövid időn belül igyekeztünk… Continue reading

Jarabin Kinga: Esti mese – A három kismalac

Jarabin Kinga írása A mai népmese igazi klasszikus. Nálunk 20 éve van terítéken a három kismalac és a farkas története, melyhez egy kedves kis családi sztori is tartozik. Édesanyám könnyűszerkezetes házat építtetett. Első szülött gyermekem az építkezésen a kis dömperével játszott a homokban, amikor anyukám megkérdezte tőle, hogy: „Istikém mit… Continue reading

Egy lepedőnyi kéz – Ügyességi játék gyerekeknek

Dobozi-Dudás Bernadett írása Itt a vakáció, mi pedig nem felejtünk el minden héten megosztani veletek egy játék ötletet, amivel a gyerekeket le lehet kötni a nyári szünidőben. Már számoltunk müzlit, megvédtük a diókat az egerektől,  de a fürdőkádban is pocsoltunk. Most pedig lepedőt eregetünk, pontosabban egy lepedőre és egy labdára… Continue reading

Balogh Dávid: Németh Kálmán tárlatvezetése lakóházában

Ez a galéria 16 fotót tartalmaz.

Balogh Dávid írása Németh Kálmán saját múzeummá szentelt hajlékában minden érdeklődőt szívesen fogadott, büszkén mutatta be életművét. A Fóti Ősz keretein belül tárlatlátogatásokat szervezett, nyugdíjazása előtt a Szépművészeti Múzeum termeiben is szívesen kalauzolta rokonait, barátait egyaránt. Az Iparművészeti Múzeumban rendezett 1965-ös életmű kiállításán szintén tárlatvezetéseket tartott. A szobrász és felesége… Continue reading

Nagyné Zanathy Sylvia: Gerincjóga 15. rész – Garudasana

Nagyné Zanathy Sylvia írása Szeretnék egy történetet elmesélni Garudáról, a természet feletti erővel rendelkező mitikus sasmadárról, aki egy hatalmas, ragyogó tojásból születettel, ember formájú arccal, és testtel, hatalmas csőrrel és szárnyakkal. Olyan ereje volt, amivel saját maga is félt szembenézni, nemhogy használni azt. Történt egyszer, hogy anyját, Vinatát a kígyókirály… Continue reading

Jarabin Kinga: Mesepszichológia – idézetek (1.)

Kádár Annamária Mesepszichológia című könyve már-már tankönyvi mélységig taglalja és mutatja be a gyermeki személyiség mesével összefüggő fejlődését, valamint a mese személyiségre gyakorolt hatását. A szakmai okfejtések és gondolatok között számtalan, a hétköznapokat, a szülő-gyerek kapcsolatot, a feldolgozást, a megértését és a mesélést segítő kincset lehet találni. Ezeket gyűjtöttem és… Continue reading

Könyvajánló: Grecsó Krisztián – Vera /Fót Városi Könyvtár/

Pap Anita könyvtáros írása


Grecsó Krisztián – Vera (2019.)

Grecsó Krisztián József Attila díjas kortárs magyar költő, író, dalszerző. Szegvár díszpolgára. Született: Szegvár, 1976. május 18. Nős, felesége : Árvai Judit, a Magvető kiadó munkatársa. Kislányukkal, akit örökbe fogadtak, Budapesten élnek. Krisztián újságíróként tevékenykedett több lapnál, a Nők Lapja vezetőszerkesztőjeként is dolgozott és a Szépírók Társaságának alelnökeke volt. Regényei több nyelven megjelentek. A Vera regénye 2019-ben látott napvilágot. 1980-ban játszódik. Helyszín: Szeged, ahol Krisztián a főiskolai éveit töltötte.

Grecsó Krisztiánnal volt szerencsém személyesen találkozni,  Fóton a Városi Könyvtárban tartandó író-olvasó találkozó keretein belül, a Vera című regényét mutatta be a közönségnek. Nagyon vártam, hogy végre kezembe vegyem a könyvet és nekilássak, hiszen olyan kulisszatitkokat árult el az író, hogy azonnal kedvet csinált hozzá. Azt is megtudhattuk, hogy a regény végét újra írta, egy ismerőse inspirálta, miszerint nem úgy éli meg a valóságban egy gyerek az örökbefogadás tényét, ahogy Krisztián elképzelte. Itt már el is árultam a könyv vezérfonalát, Veráról szól, aki egy örökbefogadott gyermek.

Szeretem, ha egy könyvnek vonzó a borítója, sok esetben ez adja eladhatóvá, persze vannak ellenpéldák is. A borítón a szegedi Hősök kapuját láthatjuk.

A Vera „előzménye” a 2016-ban megjelent Jelmezbál, ahol nem kisgyermekként, hanem fiatal felnőttként ismerkedhetünk meg vele. A Jelmezbál után sokan érdeklődtek Veráról, többet szerettek volna tudni, jobban megismerni, így íródott ez a bonyolult családtörténet a 11 éves negyedik osztályos kislány, Vera életéről. Az ő szerelméről, kríziséről szól, és a nagy rejtélyről mely az ő vállára hullik. Jó tanuló és jó sportoló, szerény kislány. Legjobb barátnőjének tartotta Sárát, bár én nem voltam mindig erről meggyőzve. A nagy családi titkot ő árulja el féltékenységgel fűtött bosszúból Verának. Az arcába mondja, hogy egy örökbefogadott gyerek, ami csak Vera előtt titok. A regény alapja, hogy ez a titok, hogyan derül ki és mit kezd ezzel az információval. Krisztián és felesége örökbe fogadták kislányukat, de arról diszkréten nem kérdeztük, hogy milyen összefonódás van a könyv és a magánélete körül, bár egy író valamilyen módon mindig beleszövi az életét a történeteibe.

Vera és az új lengyel fiú Józef, aki az iskolájukba érkezik, egy szerelemi szál kezd összekuszálódni. Hogy ez a szerelem beteljesül-e? A regényből megtudhatjuk. Az alig 11 éves Vera kicsit érett gondolkozású, érzésű, ha nem tudnánk, hogy 11 éves, én 14 évesnek képzelném. Ezt Krisztián azzal magyarázta, hogy szerinte az ifjúsági irodalomban a gyerekek jellemzően „alul vannak írva”, sokkal mélyebb és bonyolultabb egy 11 éves gyereklány, mint amilyennek az irodalom be szokta mutatni.

A könyv egyben az örökbefogadott gyerekek tragédiájáról szól. A 80-as években az volt a szokás, ha örökbe fogadtak egy gyermeket, azt nem mondták el neki, hogy ne érje trauma amiatt, hogy őt elhagyták, ennek az lett a következménye, hogy mindenki tudta csak maga az örökbefogadott nem. Ma is megosztó téma ez, talán érdemes lenne többet beszélgetnünk róla, az iskolában és a családban is.

A regényre rá kell hangolódni, a 80-as évekbe repít vissza, de aki nem volt részese annak az időnek, annak is átjön, hogy milyen lehetett. Azt olvastam, hogy a vélemények nagyon megosztóak, volt akinek nagy kedvence lett és volt, aki félbehagyta.  Én is kicsit döcögősen indultam a történettel, aztán kezdett izgalmas lenni. Egy biztos, hogy Szegedre ellátogatok és megnézem a helyszíneket.

Én szeretettel ajánlom ezt a regényt, igazán sokat adott nekem, nagyon várom, hogy olvashassam a Jelmezbált, ami Vera fiatal felnőtt életéről szól, amiben daganatos betegséggel küzd. Grecsó Krisztián is túl van egy rákbetegségen, melyből szerencsésen felgyógyult. Csak a sors fintora, hogy betegsége előtt már mélyen foglalkozott a témával a könyve kapcsán. Krisztián véleménye szerint mindenki önmaga okolható a saját betegségéért, mert a test fizikális tünetei a lelki problémák felől indulnak. Nos, ebben nagyon egyetértek vele, de természetesen ezzel kapcsolatban is megoszlanak a vélemények.

Aki teheti, hallgassa meg Gercsó Krisztiánt élőben, nagyon kellemes személyiség, magával ragadó, ahogy beszél. Remélem még lesz alkalmam vele találkozni.

Fotó: Dobozi-Dudás Bernadett



A könyv a Fót Városi Könyvtár állományában megtalálható.


Ha könyves inspirációra vágysz, csatlakozz Facebook-on a Fót Városi Könyvtár online olvasóköréhez – FIOK // Fóton Itthon Olvasok Közössége –, ahol a tagok írásban és közös beszélgetések keretében is megoszthatják egymással az olvasott művekkel kapcsolatos gondolataikat.

Jarabin Kinga: Esti mese – Mátyás király, meg az igazmondó juhász

Jarabin Kinga írása Egyszer a burkus király meglátogatta Mátyás királyt. Mint pajtások köszöntötték egymást, azután azt mondta a burkus király: – Azt hallottam, hogy magának aranyszőrű báránya van. – Igaz – mondja Mátyás -, van nekem a juhaim között egy aranyszőrű bárányom, meg van egy olyan juhászom is, aki sohasem… Continue reading

Müzliszámolás – Gondolkodtató játék gyerekeknek

Dobozi-Dudás Bernadett írása A fürdőkád és az erdő után most a reggeliző asztalhoz invitálunk, hogy a gyerekek játszva ismerkedjenek a számolással és a becsléssel. Ismét Rob Eastaway és Mike Askew – Matek mindenhol című könyvét hívtuk segítségül. “Amikor gyermeked megkapja a reggeli gabonapelyhet, próbáljátok megbecsülni, hány darab gabonagolyó vagy -karika… Continue reading