Helytörténeti vetélkedő 10. rész – Fót épített környezete

Szűcs Mária írása


A kultúra hete alkalmából január 18-án útnak indult régóta tervezett helytörténeti vetélkedőnk is Szűcs Marika segítő közreműködésével. Marika a Fóti Értéktár Bizottság tagja, nyugdíjas pedagógus és könyvtárvezető. A vetélkedő részeként 10 héten keresztül, minden héten egy érdekességet fogunk megosztani a blogunkon Fót városáról, majd a 11. héten a megosztott 10 anyagra vonatkozó kérdéssor jelenik meg gyerekek és felnőttek részére is. A helyes válaszokat beküldők között értékes nyeremények kerülnek kisorsolásra, melyről hamarosan részletesen is beszámolunk.

  1. rész: Csörsz-árok
  2. rész: A Mogyoródi csata; Fót elnevezése
  3. rész: A reformkor Fóton
  4. rész: Gróf Apponyi Franciska
  5. rész: Muharay Elemér és a fóti faluszínpad
  6. rész: Gr. Károlyi István / Az 1848/49-es szabadságharc és Fót
  7. rész: Népviselet és gasztronómia Fóton
  8. rész: Németh Kálmán
  9. rész: Fót természeti környezete

Fót természeti környezete

Ybl Miklós 1845-től már Károlyi Istvánnak dolgozott, aki 1847-ben uradalmi építészeti állással ruházta fel. 1846-tól 1851-ig a gróf fóti birtokán élt és dolgozott.  Itt tartotta esküvőjét is.

Először a kastélyt építette át. Térmegoldásai közül egyedül a könyvtár és az ebédlő maradt meg. Ő tervezte a gazdasági épületeket, a saját lakását és a mellette álló villaszerű, romantikus házat, és a parkban szétszórt pavilonokat.

Károlyi István feltétlen bizalmának jele volt, hogy a fóti templom építését – mely élete első nagy alkotásának tekinthető – rábízta.

Pollák Mihály Franz Haske után: Ybl Miklós. Rézmetszet

Károlyi kastély

 Fót 1808-ban került a Károlyi család birtokába. A mai kastély helyén álló egykori földszintes kúriát a XVIII. század végén ismeretlen építőművész tervei alapján emelték. 1830-tól az épületet többször jelentősen átalakították, bővítették. Az átalakítási és értékteremtő tevékenységnek Károlyi István gróf volt a fő kezdeményezője és végrehajtója, … Az 1840-es évek átalakításait Ybl Miklós vezette, a kastély ekkor nyerte el  klasszicista stílusú külső képét. Ebben az időben bővítették és korszerűsítették a belső tereket is. Többek között létrehoztak mindkét szinten egy-egy könyvtárat, s reprezentatív berendezésű és díszítésű szobákat alakítottak ki. A szalon jellegű termek falait Munkácsy Mihály, Lotz Károly, Ligeti Antal és más híres festők festményei díszítették, a fal melletti tárlókban pedig az igen értékes kőzetgyűjtemény kapott helyet. Minden helyiség egyedi intarziával ellátott parkettát kapott, a falakat eleinte romantikus, majd historizáló festéssel díszítették.

Ezzel párhuzamosan a kastélyt körülvevő parkban halastavat létesítettek, s ekkor történt a kert különleges növény- és faegyütteseinek telepítése is.

„A mai épület magja feltételezések szerint egy kis, földszintes épület volt manzárd-emelettel, amelyet a Galántai Fekete család építtetett a 18. században.  A Károlyiak 1808-ban vásárlás útján jutottak ehhez a birtokhoz. Gróf Károlyi István 1821-ben, nagykorúsága idején örökölte a fóti birtokot, s vele a kastélyt. Az 1830-as évek első felében id. Heinrich Koch tervei szerint végrehajtott bővítés után a kastély park felé néző tömege elé timpanonnal koronázott, hatoszlopos portikusz épült. A kastély főtömege a rövid oldalakon egy-egy földszintes bővítménnyel egészült ki, tetejükön egy-egy nagy terasszal. Valószínűleg ekkor épült a kocsi-áthajtóval kapcsolódó, hátranyúló udvari szárny is.

Egy 1843-ban megjelent folyóirat-illusztráció már mai alakjában mutatta a kastélyt: a korábbi földszintes oldalrészek helyén egy-egy rizalit épült. Ybl Ervin szerint ezt a bővítést már Ybl Miklós tervezte. ….Ybl Miklós forrásokkal igazolhatóan 1845-1846-tól irányította a kastély bővítését. Ez persze nem zárja ki, hogy a homlokzatdíszítés részleteinek kialakításában, valamint a belsőépítészeti befejező munkákban jelentősebb szerepet vállalt.  … Károlyi István uradalmi építészeként Ybl Miklós minden bizonnyal még többször is átalakította a kastélyt. Ezen munkák során a kastély Koch által 1843-ig tervezett külseje alapvetően nem változott meg, inkább belsőépítészeti modernizálásokról, felújításokról lehetett szó, amelyek további kutatást igényelnek. A kastély északnyugati oldalán épült terasz fölé az 1850-es évek végén, legkésőbb 1868 előtt félnyeregtetővel fedett, oldalt nyitott verandát emeltek. …

Az 1950-es és 1960-as évek fordulóján végrehajtott nagyszabású átalakítás és bővítés során csak a homlokzatok megőrzésére törekedtek, így a kastély két legreprezentatívabb belső tere, a sárga vagy nagy szalon és a nagy könyvtár egy-két szerkezeti részlettől eltekintve teljesen elvesztette eredeti megjelenését. A belső terek díszítése csupán néhány helyiségben maradt meg.

Ezek közül a leglátványosabb az egykori ebédlő, amit a műmárvány felületek után ma márványteremnek neveznek. A terem a délkeleti oldalrizalit majdnem egészét elfoglalja. Itt még a nyílászárók díszítése is megmaradt, s szerencsénkre a táblás parkettát az eredeti nyomán újították fel. A mennyezet Wendland János készítette 1842-es, 1843-as festése, stukkódísze és a csillár szinte a csodával határos módon megmaradt.” Ritoók Pál

„1830 körül, újabb átalakításra került sor (a kastélyban), amikor a ma is meglévő oszlopos portikusz épült a kastély kerti főhomlokzata elé. Klette Károly 1835-ben készült második ábrázolásán már ez az állapot látható.

Az 1840-es évek folyamán Ybl Miklós jelentős átalakításokat végzett a főépületen, gazdasági szárnyakkal és pavilonokkal bővítette a birtokközpontot.  A kastély XIX. sz. közepén megvalósult állapotát követhetjük nyomon  Zombory  Gusztáv 1858-ban készült litográfiáján.

Rados Jenő így ír a kastélyról 1931-ben: „… Építése: 1823-27. közti időre esik, mégpedig a keresztszárnyak elhagyásából adódó rizalittagolás nélküli egyszerű, sima homlokzat szerint … Tekintélyes méretei félkörös záródású ablakainak egyenletes ritmusa, architektorikus  tagozatainak nemessége és oromzatos oszlopsorának hatalmas monumentalitása a vármegye  legjelentékenyebb  klasszicista kastélyává, egyszersmind az általános típus egyik legkimagaslóbb alkotásává avatja.

Nagy értéket képviselt a kastély könyvtára. Híres műkincsek is voltak itt, pl. Munkácsi Mihály: Tépéscsinálók c. festménye, Barabás Miklós portréja, Telepi Károly tájképei (Telepinek Károlyi gróf volt a mecénása) és egy angol eredetű metszetgyűjtemény Rynold és Turner műveivel.

„A különleges fákkal beültetett angolkert”, melyet – feltételezetten – Erményi Ignác műkertész 1836-ban 300 holdon tervezett (Zádor Anna szerint), „ vizét a parkot átszelő Mogyoródi-patak duzzasztott folyamából nyerte”.

Galgóczy Károly írja 1877-ben megjelent művében: „… gróf Károlyi birtokán az utak az egész határon fasorokkal szegélyezettek s egyes csoportokban is, kivált a homokosabb részeken mindenfelé sok ültetvény díszlik.

A grófi angol és díszkert közel 300 holdon terül el, igen festői részletekkel s rendkívül változatos növényzettel bír, mely az összes belföldi tűlevelű és lombos fákat, s a virágok egész seregét magában foglalja. Van benne patak, hattyústó…”

Római katolikus műemlék templom

A Galánthai Fekete gróf által épített Szent György templomot a Károlyi család 1829-ben kibővíttette és toronnyal látta el. „Gróf Károlyi István már 1829-ben megkereste gróf Nádasdy Ferenc váci püspököt, hogy Palota központtal Fót és Káposztásmegyer részére plébániát alapíthasson. Kérését megismételte 1835-ben, 1842-ben, de kérésének teljesítését mindig elodázták. A gróf végül egyenesen a királyhoz fordult és 1844. márciusában megkapta erre a legfelsőbb jóváhagyást és a patronátusi jogot. Ámde eközben meghalt a neje, Esterházy Franciska grófnő. Ekkor elhatározta, hogy emlékére Fóton fényes templomot épít, és ott szervezi a plébániát. Miután a királyi jóváhagyást ehhez is megkapta, 1846. április 12-én hozzáfogtak a réginek a helyén a mostani remekszép fóti egyház építéséhez.”

A templom tervezési munkálatai már 1845 tavaszán megkezdődtek. Ybl Miklós építész tervei szerint és vezetése alatt folyt a Károlyi család templomépítése 1845-1855 között.

A forradalom és szabadságharc lelassította ugyan az építkezést, de meg nem akasztotta. Ybl Miklós építésznek ez az első érett és örökérvényű műve. A védszent, Szűz Mária napján, 1855. dec. 8-án avatták fel a mindmáig csodálatos templomot, mely méltán büszkesége Fótnak.  Már a felszentelés idejétől fogva a csodájára jártak Pest-Budáról is, élénk volt a belföldi és külföldi turista forgalma is.

Főúri temetkezési hely, ugyanakkor “néptemplom” is, ahogy a korabeli leírások nevezik a három hajós teret….

„A plébániát és iskolát (eredetileg apácakolostor) is magába foglaló együttes, a négytornyos, háromhajós, keleties elemeket is tartalmazó, romános architektúrájú templom Ybl korai alkotásai közül a legjelentősebb. A község középpontjában, mesterségesen kialakított kis dombon épült templom előtt rondellaszerűen kialakított nagy tér helyezkedik el, jobb és bal oldala felé emelt, áttört korláttal díszített feljárókkal. …

A Károlyi István költségén épített templom – korabeli meghatározás szerint – bizant-román stílusban, modorban készült. Főbejáratához 20 széles lépcső vezet. A homlokzatán a Szeplőtelen Szűz 9 láb magas szobra áll. A főtornyok 143, a kisebbek 90 láb magasak. Az oltár márvány lapja eredetileg drágakövekkel volt kirakva és Itáliában készült.

Az altemplom pompeji modorban fehér és fekete mozaikkal pompázik. A sajtó bármelyik formája mind mostanáig csakis az elismerés hangján szól a fóti Károlyi-templomról.

A két hatalmas homlokzati torony két-és háromosztású ablakokkal megtört, felső részeiken árkádos terasszal és négy-négy fiatoronnyal.

„A fóti freskókat és oltárképeket, köztük a Legkiválóbbat, a Szent Franciska Románát az osztrák Blaas Károly festette, a főhomlokzat szobrai és domborművei pedig Fernkorn- tói és Gassertöl származnak. Viszont a kriptának carrarai márványból való szobrai az olasz Teneranitól, Canova tanítványától valók. Az egyik Károlyi Erzsébet grófnőt, Károlyi Istvánnak 18 éves korban elhunyt leányát ábrázolja féltérdre ereszkedve, a bibliai okos szűz képében. A szobor talapzatán latinul a sokat jelentő felírás: Uram, már jövök.”

SUUM CUIQUE LAKÓTELEP

„A lakásínség enyhítése, a munkanélküliség csökkentése, a falu kulturális és egészségügyi viszonyainak fejlesztése“ céljából alapította Károlyi Lászlóné grófné született Apponyi Franciska grófnő Fót-Újfalut….

Az igénylők nem kapják ingyen a házukat, hanem az ötezer pengős kamatmentes vételárat huszonöt éven át törlesztik. A befolyó pénzt újabb házépítésre használják, úgy hogy Fót-Ujfalu magától tovább nő, mint az élő bokor. Az alap, amely a házakat építi, a Suum cuique nevet viseli, ügyeit Károlyi grófné elnöklete alatt huszonhárom fejű intézőbizottság gondozza.
A falu házhelyeit a Károlyi grófi uradalom ajándékozta, a házak közül ötöt a család alapított, de a többit úgy kellett keservesen összegyűjteni. Ma már hetvennyolc házalapítványa van a Suum cuique-alapnak.
Minden ház falán ott ékeskedik az adományozó neve, mellette kis zászló jelzi, milyen nemzetiségű a jókedvű adakozó. Meglepő, szinte már fantasztikus, milyen úton tudott az alap elnöknője hozzáférkőzni távoli világrészek embereinek szívéhez és pénztárcájához. A kis parasztházakon ott lobog a római pápa zászlója, ott Ausztria, Németország, Nagybritannia, az Északamerikai Unió, Franciaország, Olaszország, Németalföld, Belgium, Svájc, Svédország, Dánia, Argentina, Brazília, Japán és Sziám lobogója! (Amerikai ház pláne hat van.) Figyelemreméltó tanulság, hogy leginkább ezek a tarka kis szövetdarabok vonzzák ide a külföldi turistákat; jólesik nekik viszontlátni saját nemzeti színeiket ebben a magyar faluban, amelynek házai oly okos és egészséges alapokon épültek.
…..ötvenegy házon magyar lobogó virít.”

A FÓTI TÁJHÁZ

„Fóton főként a háromhelyiséges parasztházak váltak általános építkezési formává a paraszti kultúrában…..

Először a kisebbik házat építhették fel, melynek egyik gerendájában az 1926-os dátum is szerepel. Egy szobából, egy konyhából, egy kamrából és egy pincéből áll. Mindegyik külön bejárattal közelíthető meg az udvar felől.

A gazdaházat csak ezután építették fel ugyanarra a területre, ahol már korábban állt egy nagyobb lakóház. Mindkét épület utca felőli homlokzata egységesen két ablakkal tagolt. A két házban három testvér lakott: Sziráki Zsófia, Sziráki János, Sziráki István. Zsófia, miután kevésbé jómódú férfihez ment hozzá, a kisházban élt férjével, Barsi Jánossal. Akkori szokásoknak megfelelően kedvezőtlen házasság esetén a ház körüli teendőket és a gazdasággal kapcsolatos munkák nagyobbik hányadát a szegényebb rokonok végezték el. A két fiútestvér lakott a nagyobb házban, akik örök életükre agglegények maradtak.

A nagyobb épület helyiségei soros elrendezésűek, s egymás után következnek. A ház rövid végével fordul az utcafront felé, bejáratai a hosszú udvari homlokzat felől nyílnak. Elrendezése a klasszikus paraszti lakóterek felosztását követi: az utca felőli helyiség a tisztaszoba, a második a konyha, míg a harmadik a lakószoba. Ezután következett az istálló. Az épület udvar felőli oldalán egy hosszú tornác vezet végig, melyet Fóton inkább gangnak neveztek. Szintén jellemző a település parasztházaira, hogy a gang külön bejárattal, kiskapuval rendelkezik.

A falszerkezetek – a település melletti Somlyó-hegyen bányászott – időállóbb zöldkőből épültek, melyek téglával egészülnek ki. Mindkét épületet nyeregtetővel fedték le.

A 19. században és a 20. század első felében a falusi parasztházakban rendszerint egy lakószoba volt, és ha a tulajdonosok jómódúnak számítottak, akkor ünnepi szoba is helyet kapott a házban. Az ünnepi szoba, vagyis a tisztaszoba egyfajta reprezentatív helyiségként szolgált: ahogy a neve is mutatja, nagy becsben tartották, mindig rendezett és tiszta volt.

Legtöbbször …ide kerültek fel a falra a legszebb falitányérok és képek, de volt benne gazdagon díszített ülősarok és szépen bevetett, dunnákkal magasra tornyozott ágy is[1]. A tisztaszobában – amit egyes térségekben parádés szobának is neveztek – akasztották fel a családi képeket is[2]


Felhasznált irodalom

http://dkvk.hu/adatbazisok/kea/karolyi-kastely-emlektabla/

http://ybl.bparchiv.hu/temak/karolyi-istvan-grof-kastelya-fot

Szűcs Mária: Lakóhelyem története. Szakdolgozat. Fót, 1986.

Horváth Lajos: Fót története 1712-1867. Fót Város Önkormányzata, 2016.

Ybl Ervin: Magyarország legszebb kegyúri temploma. In.: Budapesti Hírlap, 1930. május https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/BudapestiHirlap_1930_05/?query=ybl%20mikl%C3%B3s%20f%C3%B3ti%20temploma&pg=97&layout=s

Hg. F.  (Herczeg Ferenc): UJ FÓTI DAL. In.: Budapesti Hírlap, 1929. október https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/BudapestiHirlap_1929_10/?query=%20f%C3%B3ti%20templom%20herczeg%20ferenc%20&pg=85&layout=s

Balogh Dávid: A leendő tájház épületének története. Értékőrzők Hírlevél. II. évf. 2.sz. 2020. augusztus

https://nlc.hu/magyarorszagkul/20180413/tisztaszoba-retro-videk/

[1] Fóton vetett ágynak nevezték

[2] Fóton a bekeretezett menyasszonyi – gyöngyös koszorú is itt kapott helyet.


Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük