Jarabin Kinga – Csalogassunk lepkéket a kertbe!

Jarabin Kinga írása


Szépen alakul a kertünk, már kialakítottunk benne virágágyásokat, ültettünk bele gyönyörűen virágzó fákat, így most jöhetnek az élősövények és a kúszónövények.

Az élősövény tagolja a kertet, természetes választóvonalakat képez a kert különböző részei között, és egyszersmind védelmet nyújt a szél ellen. A kúszónövények virág- és levélszőnyeget borítanak a falra, ezáltal élővé varázsolják azt. A kis fészerünk a kert végében máris hangulatosabb és ékesebb lesz, amint befuttatjuk lilaakáccal vagy kerti iszalaggal.

Mind az élősövény, mind a kúszónövények megkívánják a rendszeres metszést.

A leyland-ciprus igen gyorsan és nagyon magasra nő. Legszebben víz közelben és meleg klímában fejlődik. Közeli rokonát, a tuját nálunk is gyakran ültetik. Magassága 5-30 méter.

Egész télen zöldell kertünkben a hazánkban őshonos és védett tiszafa. Magányosan állva lassan fává fejlődik. Hálás, ha megbecsülik, akár 3000 évig is él. Jellegzetes piros magköpenyének kivételével az egész növény mérgező, ezért kicsi gyerekek mellett megfelelő körültekintéssel ültessünk tiszafát a kertbe.

A tatáriszalag gyorsan növő, magasra kapaszkodó, sűrűn ágas cserje. Fehér, dús fürtös vagy bugás virágai nyár végén és ősszel az egész növényt elborítják.

A murvafürt vagy bougenvillea Brazíliából származik. 4-5 méter magasra is felkúszó, tüskés ágú cserje, tojásdad, kihegyezett, fényes levelekkel. Az apró virágot három nagy, élénk rózsaszín vagy ibolyaszínű buroklevél veszi körül. Nyáron virágzik, kedveli a sok napsütést és meleget.

Kelet-ázsiai eredetű dísznövény az ősszel színes levelei miatt nagyon kedvelt vadszőlő. A kacsokon kis tapadókorongok vannak, amelyekkel a felfutó növény a falakra rögzül. A vadszőlő elfedi a romos falakat és még a rideg bérházudvarokba is képes becsempészni a természetet.

A kerti iszalag magasra felfutó cserje ép vagy hármas átellenes levelekkel. A virágtakaró négy-hat levelű, kékes-ibolyaszínű, nagy, 10-12 cm széles, tányérszerűen szétterülő. Egyik legszebb kúszónövényünk.

A lilaakác egy magasra csavarodó cserje, hosszan lelógó, nagy ibolyáslila, illatos virágfürtjei április-májusban nyílnak. Igen alkalmas napos falak, tornácok, lugasok, rácsok befuttatására. Vigyázni kell vele, mert a legerősebb támasztékot is meghajlítja vagy el is törheti, olyan súlyossá válik idővel.

A mérsékelt övben jól felhasználható élősövény készítésére a gyertyán. Őszi lombszíne szép aranysárga. Levelei egész télen az ágakon maradnak. Magassága 2-12 méter.

A sűrűn ágas, tövises tűztövis ősszel érleli számtalan égő, skarlátpiros almatermését, melyek az egész növényt beborítják. Hazánkban utak mentén, parkokban és tereken is sokfelé találkozhatunk vele.

A kecskerágóból rajzszenet is lehet készíteni. Ha letörjük a kecskerágó egy ágát, majd azt egy negyed óráig a földre szórt parázsba kell helyezni, majd homokban hűteni és kész is a rajzolásra alkalmas szén.

Legismertebb sövénycserjénk a fagyal. Jól bírja a nyesést és az alakítgatást. Virágai sajátos illatúak, elborítják a bokrokat, bogyói télen is díszlenek, magassága 1-5 méter.

 Csalogassunk lepkéket a kertbe!

Az előző részekben megmutattuk hogyan tudjuk kertünket méhecske-, illetve madárbaráttá tenni. A színes szárnyakkal repdeső pillangók épp úgy díszíthetik kertünket, mint a virágok és a gyerekeknek is szuper látványosság megfigyelni és akár feljegyezni is, milyen és hány féle pillangó fordul meg a kertünkben, vagy ha még ehhez kicsik, akkor a pillangós kertünkben ülve olvashatunk is nekik egy mesét:

Meglepőnek tűnhet, de még a városi kertekben is felbukkanhatnak a lepkék. Ehhez az kell, hogy az ínyenc rovarok elengedő nektárdús virágot találjanak, ahol kedvükre lakmározhatnak az édes nedvből. Ha olyan növény is akad a kertben, amely a lepkehernyók táplálékául szolgál (a hernyók általában a levelet, de sokszor a szárat, termést vagy gyökeret fogyasztják), akár a peték lerakását vagy a belőlük kikelő hernyók fejlődését is figyelemmel kísérheted.

Ha meg akarod figyelni a lepkéket, napsütéses meleg időt válassz, telepedj le a kert közelébe, és várj türelemmel! A kertbe tévedő lepkék virágról virágra szállnak, és ha nyugodtan ülsz, akkor körberepülnek téged is.

Milyen virágokra repülnek legszívesebben a lepkék?

A lepkéket könnyű a kertbe csalogatni, ha tavasztól őszig mindig található ott olyan növény, mely éppen virágzik. Persze figyelembe kell venned azt is, hogy nem mindig a legnagyobb vagy legszebb virág gyakorolja a legerősebb vonzó hatást. Tavaszi virágként ültethetsz estikét, kankalint, orgonát, sárgaviolát és holdvirágot, a sziklakertben a pázsitviola, fehér ikravirág és sziklai ternye jöhet szóba.

Ha élősövényt akarsz létrehozni, mindig hazai cserjéket ültess, mint a kökény, a varjútövis, galagonya vagy akác és sohase egzotikus fajokat. Nyáron a következő virágok közül válogathatsz: sarkantyúvirág, szegfű, lángvirág, levendula és természetesen nyári orgona, ez utóbbi a lepkék kedvence, hiszen mindig csapatostul látogatják.

Egy kis vadon

Számos nappali lepke tápnövényét közönséges gyomok alkotják, éppen ezért próbáld meggyőzni szüleidet, hogy hagyják magára a kert egy kisebb részét, ahol a “gazok” majd kellőképp elszaporodnak. Csalánra rakja a tojásait többek között az atlanta lepke, a nappali pávaszem, a kis rókalepke és a c-betűs lepke. Bogáncsra petézik a bogáncslepke.

A szeder virága sokféle lepkét vonz, míg levelét más lepkefajok hernyói fogyasztják. A füves foltokon, melyeket évente csak egyszer, ősszel kaszálnak, szintén sok lepke él. Általában kerülni kell a rovarölő szereket, a gyomirtókat és a gombaölő szereket, mivel ezek a lepkékre is veszélyesek.


Forrás: Természet Nagy Enciklopédia, Passage kiadó


Képek: pixabay.com


Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük