Balogh Dávid: „Ne féljetek, mert íme, nagy örömet hirdetek nektek, amely az egész nép öröme lesz: üdvözítő született…” – Németh Kálmán Jézus születése-oltára a szatymazi Szent István király templomban

Balogh Dávid írása


Az ádvent a latin adventus szóból ered, jelentése eljövetel. A kereszténység ilyenkor Jézus születésének időszakát ünnepli. A négyhetes periódusban kicsit önmagunk és egymás felé is fordulunk, különböző lelkigyakorlatokat tartunk. Szenteste a családok és a felekezetek együtt ünnepelik Jézus eljövetelét. A karácsony a kereszténység legnagyobb ünnepe, így ez alkalommal – a karácsonyra való készülődést elősegítve – Németh Kálmán eddig nem ismert alkotását, a szatymazi Szent István király templomban található Jézus születése oltárt szeretném bemutatni.

Németh Kálmán a II. világháború után 1947-ben, első egyházi megrendelését Kiss Gyula plébánostól kapta. 1947 első felében még nem dolgozott a Szépművészeti Múzeumban restaurátorként, fél évig munkanélküli volt. Ebben az időszakban a háború során kifosztott, feldúlt lakóházát saját ízlésének megfelelően – új bútorok ácsolásával, ajtóbetétek, csillárok tervezésével, faragásával – alakította ki.[1] Az ebédlőben található, körtefából készült Utolsó vacsora domborművét is ekkoriban faragta meg.

A szatymazi Jézus születése oltár megrendelésének körülményeit kutatásaim során sikerült teljesen rekonstruálnom, hiszen Kiss Gyula levelei az emlékház adattárában megtalálhatók, emellett pedig a szatymazi Szent István templom irattárából, Sutka István jelenlegi Plébános Úrtól megkaptam Németh Kálmán leveleinek másolatát. Tekintsük át ezek segítségével a megrendelés idővonalát!

Kiss Gyula plébános 1947. július 28-án írt levelében egy betlehemes oltár megrendelésére kéri fel Németh Kálmánt, akit Pálfy-Budinszky Endre[2] (1902-1968) műszaki tanácsos ajánlott erre a feladatra. Kiss Gyula a betlehemes oltárt még 1947 karácsonyán szeretné elhelyezni a templom Jézus Szent Szíve oltára elé. Az anyagi forrásokról csupán annyit jegyez meg, hogy nem állnak nagy bőséggel rendelkezésre, de egy, az orosz hadifogságból hazakerült névtelen jótevő szeretné, hogyha a templom számára kedves, művészi, a lelkekre mély hatást gyakorló betlehemhez jutna.[3]

Németh Kálmán 1947. július 31-én kelt válaszlevelében tájékoztatja a plébánost, hogy „készséggel” elvállalja a megrendelést. Számára az elkészítendő oltár pontos részleteinek tisztázásához mindenképpen személyesen is szeretné megtekinteni a templomot, hogy az oltár „harmonikus környezetbe kerüljön”.[4] Ehhez meg kell figyelnie a templom stílusát, belső térfogatát, a helyet, ahova az oltárt felállítják, a belső megvilágítást, a már meglévő oltár, szobor, kép, fal színhatását.

Kiss Gyula plébános 1947. augusztus 1-jén kelt levelében megköszöni Németh Kálmánnak, hogy elvállalta a betlehemes oltár elkészítését, továbbá tájékoztatja a szobrászművészt, hogy az utazás költségeit kifizeti, s arra kéri Németh Kálmánt, hogy augusztus 5-e, Havas Boldogasszony napja után érkezzen.

Németh Kálmán 1947. augusztus 21-én írt levelében tájékoztatja Kiss Gyulát, hogy az oltár tervével elkészült, s azt az illetékes egyházművészeti hivatalnak bemutatta, melyet változtatás nélkül elfogadtak.[5] Ez a terv feltehetően a nagyméretű, kartonra készített szénrajz vázlata lehetett, melyet módosítások nélkül faragott meg oltárán. A vázlat Németh Kálmán jellegzetes stílusát adja vissza: tömör, lényegre törő fogalmazásmód, a faragást megkönnyítő, erőteljes, hangsúlyos vonalvezetés, Németh Kálmánra jellemző arctípusok. Levelében megnyugtatja a plébánost, hogy az oltár időben elkészül és elszállításra kerül.

Németh Kálmán: Jézus születése-oltárának vázlata a szatymazi Szent István plébániatemplom számára, Németh Kálmán Emlékház, 1947

Kiss Gyula 1947. augusztus 23-án írt levelében megköszöni Németh Kálmán „örvendezetes sorait”, s arra kéri a szobrászművészt, hogy legyen szíves elkészíteni a templom számára a betlehemes oltárt „a megbeszélt méretekben és a terv szerint Urunknak és Szűzanyjának kedves, vonzó, művészi alakjával és egész karácsonyi környezetünknek képével”.[6]

Németh Kálmán 1947. szeptember 15-én kelt levelében örömmel értesíti Kiss Gyulát, hogy a betlehemes kis oltár munkálatai jól haladnak, mely „újszerű, modern, magyaros és színes lesz”.[7]

Németh Kálmán 1947. december 6-án kelt rövid levelében arról tájékoztatja Kiss Gyulát, hogy az oltárral elkészült és december 13-án szombaton a déli órákban szállítják a helyszínre, melyet a szobrászművész személyesen felügyel.

Dr. Molnár Ernő, a Központi Egyházművészeti Hivatal igazgatója 1947. december 10-én kelt levelében a következő szavakkal méltatja Németh Kálmán szatymazi oltárát:

„A művész kiváló teljesitményt nyujtott. Látszik a művén, hogy nagy szeretettel foglalkozott vele. Ezt az is mutatja, hogy többet adott, amennyire kötelezve volt. Az ábrázolás az igen eredeti és izig vérig jellegzetesen magyar. Hangulata szintén a  naivságig bájos és egyszerü, mint a falusi nép amelynek készítette. A kép kedves hangulatát a színezés mégjobban aláhúzza. A szobrászi munka is kiváló: a mintázás összefoglaló, kifejező és bravuros.”[8]

A Központi Egyházművészeti Hivatal engedélyezésre ajánlja az alkotást, melyet a Szeged-Csanádi Egyházmegye püspöke 1947. december 20-án jóvá is hagyott.

 Stílus, ikonográfia, kompozíció – a Jézus születése oltár Szatymazon (1947):

A Szatymazon található Szent István király templom 1902-ben épült Tóth Imre szegedi ügyvéd és szőlősgazda kezdeményezésére, és augusztus 15-én Szent István tiszteletére szentelték föl. Az új templomot Tápai Dezső szegedi mérnök tervezte neogótikus stílusban. A régi templomot újjáépítették, 1938. november 1-jére készült el.[9]

Németh Kálmán Jézus születése-oltára a templom szentélyét elválasztó jobb oldali falszakaszon található. Az oltár két részből áll: egy domborműves oltárszekrényből és egy ornamentális predellából. A 128×132 cm-es képrész hársfából készült, melynek egyes részletei színezettek. Középen kiemelt pozícióban egy kisebb emelvényen Mária helyezkedik el, kezében a fehér ruhába tekert kisdedet láthatjuk. Mária az ikonográfiai hagyományokhoz hűen kék köpenyben jelenik meg. Jézus jobbját áldásra emeli, míg baljával az előtte térdelő pásztor kezében lévő bárányt simogatja. A látszólag megkapó jelenet azonban súlyos mondanivalót takar, hiszen előrevetíti Jézus keresztáldozatát. Az Agnus Dei (Isten báránya) kifejezés Jézust takarja, aki vérével megváltja az emberiség bűneit. Mária és Jézus a nézőre tekint, kerek, aranyszínű nimbuszuk összeér, jelezve anya és gyermekének bensőséges kapcsolatát, összetartozását.

Németh Kálmán: Jézus születése-oltár, Szent István király templom, Szatymaz, 1947. Sutka István plébános felvétele.

Máriától balra egy boton támaszkodva Szent József alakja figyelhető meg, lábánál egy szamár, előtte pedig a kisded nyughelye, a jászol. Szent József mögött egy napkeleti bölcs koronás fővel látható, mögötte egy angyal. Máriától jobbra a már említett térdelő pásztor látható, mögötte pedig két gyermek. Az egyikük kezében egy fehér galamb, a másikéban virágok vannak. A jelenet helyszíne egy stilizált istálló két oszloppal és egy tetővel, melyet piros-fehér-zöld feliratos szalag díszít a következő énekkel: „Dicsőség mennyben az Istennek. Békesség földön az embernek.” A jelenetet a betlehemi csillag koronázza meg, amely nem eredeti, csupán egy rekonstrukció.

A kompozíciót megfigyelve megállapíthatjuk, hogy Németh Kálmán nem az évszázadok óta elterjedt ikonográfiai hagyományokhoz igazodva jeleníti meg Jézus születését, hanem egy egészen más ábrázolási módot használ mondanivalójának kifejezésére – nevezetesen a Sacra conversazione ikonográfia típust, mely főként Itáliában a reneszánsz (quattrocento) és a barokk idejében volt kedvelt Mária-ábrázolás. Lényege, hogy a trónoló Madonna csendes áhítatba merül, miközben a körülötte lévő szentek beszélgetnek egymással, olykor a néző felé fordulva, hogy őket is bevonják a szent társalgásba.

Németh Kálmán: Jézus születése-oltár (részlet), Szent István király templom, Szatymaz, 1947. Sutka István plébános felvétele.

Németh Kálmán Jézus születése-oltárának alakjai is a nézőkre tekintenek, egyfajta kimondatlan párbeszéd zajlik közöttük, hiszen szavak nélkül is érzékelik, hogy megszületett a Megváltó. Németh Kálmán talán a jelenet sűrítése miatt választja ezt a megoldást, hiszen több képtípust is egyesít oltárán: Jézus születése, Pásztorok imádása, Királyok imádása. Talán a templom adottságai, a falszakasz mérete is befolyásolta, hogy a három király és három pásztor közül csak egyet jelenített meg, a két állat közül pedig csak a szamarat, mely urának jászlát ismerte fel Ézsaiás próféciája szerint. Mégsem érezzük a hiányukat, hiszen a kompozicionális elrendezés, a kifejezőerő ellensúlyozza; a jelenet mondanivalója így sem szenved csorbát.

Németh Kálmán: Jézus születése-oltár (predella részlete), Szent István király templom, Szatymaz, 1947. Sutka István plébános felvétele.

A predellán zöldellő, burjánzó levelek közül szimmetrikusan elrendezett piros virágok láthatók. Az ornamentális mező középső részén szürkésfehér vázában szintén egy piros virág tör a magasba. A levelek és virágok együttese a felette lévő jelenetre rímel, Mária termékenységére utalhat, Jézus születésével állhat kapcsolatban.

Németh Kálmán Jézus születése-oltára a II. világháború utáni időszakának első nagyobb volumenű alkotása. Alakjainak megfogalmazása, egyéni stílusának, összefoglaló, sűrítő jellege, magyaros színezetet adó mondanivalója a szeretet ünnepére szólít fel minket, hogy karácsonykor és az év minden napján békességben és szeretetben éljünk.


Köszönetnyilvánítás:

Kutatásomat fényképekkel, dokumentumokkal segítette Sutka István plébános.


Forrás: 

[1] Komlóssy István interjúja alapján.

[2] Pálfy-Budinszky Endre, városi főmérnök 1902. április 11-én született Szegeden. Mérnöki diplomáját Budapesten szerezte, majd ezt kiegészítette jogi doktorátussal. 1926-ban nevezték ki Szeged város mérnökének, később a főmérnöki posztot töltötte be. Elsők közt ismerte fel hazánkban a városkép és a városi műemlék-gondozás jelentőségét.

[3] Kiss Gyula plébános 1947.07.28-án kelt leveléből.

[4] Németh Kálmán 1947.07.31-én kelt levelének alapján.

[5] Németh Kálmán 1947.08.21-én kelt leveléből.

[6] Kiss Gyula 1947.08.23-án kelt leveléből idézve.

[7] Németh Kálmán 1947.09.15-én írt leveléből idézve.

[8] Dr. Molnár Ernő 1947.12.10-én kelt leveléből idézve.

[9]https://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Szatymaz/pages/009_az_elso_vilaghaboru_kitoresetol.htm


 

Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.

8 hozzászólás a(z) Balogh Dávid: „Ne féljetek, mert íme, nagy örömet hirdetek nektek, amely az egész nép öröme lesz: üdvözítő született…” – Németh Kálmán Jézus születése-oltára a szatymazi Szent István király templomban bejegyzéshez

  1. Németh József mondta:

    Kedves Dávid!
    Nagyon értékes kutató munka. Még bizonyára sok-sok munka létezik valahol az országunkban, az ilyen feltárások egyre gazdagabbá teszik Németh Kálmán életművét.
    Ez egy új út, sok sikert kívánok és egyben áldott karácsonyt!

    Németh József építész

    • Balogh Dávid mondta:

      Kedves József!

      Köszönöm szépen! Áldott karácsonyt kívánok!

      Üdvözlettel: Dávid

      • Segesdy Erika mondta:

        Kedves Dávid! Csodálatos ajándék, amivel megleptél bennünket: a Németh Kálmánt tisztelő és szerető emberek közösségét, családját! Örömünket fokozta az is, hogy ádventben érkezett az ismeretlen “Jézus születése oltár”-ba faragott örömhír. Élménnyel olvastuk a szenzációs hírhez, azaz a felkutatott műhöz kapcsolódó ismereteket és értékes elemzésed. Hálásak vagyunk munkásságodért , és hálásak vagyunk Kiss Eszternek is, aki Rád talált utódjaként, felismerte Benned az Emlékház méltó vezetőjét! Kedves Dávid, láttad-e életnagyságban az oltárt? A vázlatrajz megtekinthető- e Fóton? És: szerepel- e terveid között a Bp., XIII. ker. Rokolya utcai templomban
        lévő NK-szobrok megismerése? Boldog Karácsonyt!

        • Balogh Dávid mondta:

          Kedves Erika!

          Köszönöm szépen a kedves szavakat! Természetesen megmutatom majd a vázlatot. Sajnos nem voltam még Szatymazon élőben megtekinteni az oltárt. A Rokolya utcai templom szobraival kapcsolatban már felvettem a plébánossal a kapcsolatot még válaszra várok. Igyekszem majd az ott lévő szobrokról is írni, de személyesen szeretnék elmenni előtte megtekinteni a szobrokat.

  2. Balogh Andrea mondta:

    Kedves Dávid köszönjük a jókívánságokat az írásod mint mindig érdekes,emellett rendkívüli nyelvi és tárgyi intelligenciát tükröz örömmel várjuk a következő műelemzéseket ehhez kitartást és erőt kívánok Neked! Balogh Andrea

  3. Czinkota Mari mondta:

    Kedves Dávid!
    Gratulálok. Tartalmas, szép munka.
    Külön köszönöm, hogy Komlósi István nevét említi. Mint Kálmán bácsi kereszt gyermeke, felbecsülhetettlen értékű információ az amit tőle kaptunk.
    *
    Eljött már ideje annak, hogy a Gyermek meg szülessen,
    istállóban, állatok közt szalmaágyon megpihenjen.
    Emberek éneke szóljon, angyalok kardala zengjen,
    örömünnep kerekedjen. Békés, boldog karácsonyt!
    *
    Üdvözlettel: Czinkota Mari

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük