Balogh Dávid írása


Németh Kálmán nyugdíjazása után ugyanolyan, ha nem még aktívabb szervezője lett saját magánmúzeumának, valamint Fót kulturális életének. Tárlatlátogatásokat szervezett, háza nyitva állt minden érdeklődő előtt. Németh Kálmán mindamellett, hogy saját házának gyűjteményét tudatosan egyben tartotta, s alkotásaival folyamatosan gyarapította, más területeken is szívügyének tartotta Fót városának kulturális fejlődését, így szinte már kezdetektől fogva tagja volt a Fáy-Vörösmarty Társaságnak (korábban Vörösmarty Emlékbizottságnak). Művészetével, szaktudásával hozzájárult a Fáy présház berendezési tárgyainak rekonstruálásához. Elkészítette az enteriőr berendezéseit, asztalokat, székeket, gyertyatartókat, csillárokat faragott és ácsolt legkedvesebb anyagából, a fából. A hetvenes években a Fóti Őszök „házigazdájaként” emlegették.

A Fáy András emléktáblán és a présház berendezésein kívül, a reformkort idézve számos jelentős alkotás került ki Németh Kálmán keze alól. Szintén Németh Kálmán alkotása a bejárat fölötti dísztábla felirat a Szózat kezdetével: „Hazádnak rendületlenül Légy hive oh Magyar.”– ahogy a présháznál elhelyezett diófa pihenő is (Baróti Szabó Dávid (1739-1819) „Egy ledőlt diófához” című ódájának első versszakának idézetével).

1968-ban a Fáy-Vörösmarty Társaság – Dr. Csáder Dezsőné (Ilonka) kezdetben Fóti napok néven egy 120 éves hagyományt formált újjá a fóti Somlyó területén (hegyén), melynek középpontjában a történelmi múlt, tradíciók megőrzése állt. 1968. október 24 és 31 között zajlottak az első, még Fóti napoknak nevezett programok. Az ünnepi beszédet Dr. Keresztury Dezső (József Attila díjas költő) tartotta. A fóti dal című költemény 1968. október 27-én hangzott el az újjáépített Fáy présház avatóünnepélyén, melyet Selley Zoltán előadóművész szavalt el (ezt követően állandó eleme lett a későbbi szüreteknek). A beszédek után leleplezésre került Fáy András emléktáblája, melyet Németh Kálmán szobrászművész készített.

Németh Kálmán és az általa készített Fáy András dombormű, 1968

Az 1968-as eseménysorozat legfontosabb momentuma a Fáy présház emblematikus épületének – mely a reformkor nagyjainak találkozó helyéül szolgált – átadása volt, melyet Németh Kálmán szobrászművész, Fót tiszteletben álló polgára avatott fel. Ünnepélyes keretek között átvette a présház kulcsait, elvágta a nemzeti színű szalagot, illetve elsőként lépett be a présház belső terébe.

Németh Kálmán elvágja a nemzeti színű szalagot a Fáy présház bejáratánál, 1968
A Fáy présház avatása, 1968

A Fóti Ősz kísérőprogramjaként tárlatlátogatást is szervezett saját „múzeummá” szentelt hajlékába, illetve bevezette a széles körben elhíresült Kálmán napot is, melyen a kor szellemi értelmisége cserélhetett eszmét, élvezhette Németh Kálmán és felesége, Zuna Edit vendégszeretetét. A klasszikus értelemben vett Kálmán napot minden év október második vasárnapján tartották 1961–1978 között. A rendezvény írók, költők, művészek, barátok kedvelt találkozóhelyévé vált.

Ekkoriban faragta meg egyik kései főművét: a Fóti dalt (1970), mely a szoba uralkodó alkotása. A dombormű azt a pillanatot ábrázolja, amikor 1842. október 5-én Vörösmarty Mihály elszavalja a Fóti dalt Fáy András szőlőjében. A több darabból összeillesztett 2×1 méteres téglalap alakú dombormű hársfából készült. A költő kiemelt pozícióban az asztalfőnél állva helyezkedik el, bal kezében papírt (vagy könyvet) – a Fóti dalt – tartja, míg jobbjával az asztalon lévő borospohárra mutat. Az asztal körül a reformkor nagyjai figyelmesen hallgatják Vörösmarty Mihály versének elszavalását, akik fiziognómiai jegyeik alapján jól beazonosíthatóak: Bajza József, Deák Ferenc, Vachott Sándor, Arany János, Fáy András, Fáyné Sziráki Zsuzsi, Kossuth Lajos. A domborművön a ház csősze Németh Kálmán is megjelenik, illetve a bal oldal szélén felesége, Zuna Edit is (anakronizmus). A jelenetet a szüret elengedhetetlen kellékei veszik körbe: boroshordó, puttony, illetve gazdagon burjánzó szőlőfürtök. Alul középen pedig a Fóti dal első négy sora olvasható, alatta búzakalászokkal közrefogott régi magyar címer. A relief bal sarkában egy fatörzs figyelhető meg az 1848-as évszámmal. A fatörzsből új hajtás sarjad, mely a magyar nép feltámadására, újjászületésére utal a ’48-as szabadságharc után. Németh Kálmán szorgalmazta a Fáy présház újjáépítését, annak berendezését. Bútorait, csillárjait ő maga ácsolta, faragta. Németh Kálmán a Fóti dal című alkotását eredetileg a présházba szánta, miután az vendéglátóhely lett, a domborművet hazahozta.

Németh Kálmán: Fóti dal, 1970

Németh Kálmán fontos céljának tartotta, hogy Fáy András világát visszahozza saját korába, széleskörű művészi ambíciói, lokálpatriotizmusa, a hagyományok tisztelete és életben tartása, a felelevenített fóti szüretek egyik fő élharcosává avanzsálja.


Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Megszakítás