Jarabin Kinga – Motiváljunk!

Jarabin Kinga írása


Előfordult már mással is, hogy hiába hívta gyermekét játszani, egy határozott nem-et kapott válaszul? A gyereket spontán nem feltétlenül fogja érdekelni egyik játék sem. Az óvodában sem az óvó néni két szép szeméért ülnek le a gyerekek a foglalkozáshoz. Fontos, hogy a gyereket motiváljuk, keltsük fel az érdeklődését. Hangoljuk rá az adott tevékenységre. Vegyük figyelembe egy játék kiválasztásakor az életkori sajátosságokat. Ha túl “gyerekes” neki, nem fogja érdekelni és akkor sem, ha meghaladja az ő kis vevőkéjét. A játékot is úgy kell megterveznünk, hogy életkortól függően a figyelmük 10-15 percnél tovább nem leköthető, tehát legalább 10 percenként, de 3-4 éves gyereknél ez még rövidebb idő és 20 percnél tovább nem is várható el tőle, hogy egy helyben üljön. A kis foglalkozásunknak gyakorlatilag úgy kell kinéznie, hogy van egy rávezetés, van egy “fő foglalkozás” és van egy levezetés.

A másik, ami megkönnyítheti a dolgunkat, ha kiiktatjuk, de legalábbis minimalizáljuk a TV előtt töltött időszakot. Az audiovizuális ingerek sokasága túlterheli a gyerek idegrendszerét, ráadásul úgy hat rájuk, mint amikor felhúzunk egy lendkerekes kisautót. Amíg ül a TV előtt, addig a lendkereket felhúzzuk, és amikor feláll a TV elől, akkor a kerék kipörög, a gyerek meg fel. Szóval ne csodálkozzunk, ha egy mesefilm után nem tudjuk sem elaltatni, sem asztalhoz ültetni.

Nem kell túlfoglalkoztatni sem a gyerekeket. Hagyjuk nyugodtan kicsit unatkozni is őket, hadd nézzen körül, hadd találja fel magát. Idő kell neki is, mire megszokja ezt az új helyzetet és a jóval ingerszegényebb környezetet, mint amit az óvoda alapból nyújt neki. Vegyük elő többször ugyan azt a játékot vagy mesét, főleg ha valamelyikről azt látjuk, hogy tetszik neki. Az ismétlés egy nagyon fontos tanulási elem.

Ha túl sok játék van a gyerek körül, az sem jó. Dobozoljunk be pár játékot, tegyük el pár hétre, majd pár hét múlva vegyük elő. Úgy fog neki örülni, mintha új játékot kapott volna. Közben pedig másik pár játékot tegyünk el. Nálunk mondjuk nincs sok játék és inkább a kreatív tevékenységet segítő eszköztárunk a nagy, de játékot csak akkor tudok elrakni, amikor a lányom alszik. Ha látja, egyből minden kell.

Dicsérjük sokat! Az alkotásait tegyük kitüntetett helyre, mutassuk meg neki, hogy megosztottuk mindenkivel, küldjük el a nagyszülőknek. Sikerélményt ad neki és ez is növelni fogja a motivációját.

Tudom, hogy főleg amikor egyik pici, másik kicsi és nincs egy nagymama sem a közelben, akkor nyugodtan leülni játszani, felkészülni és motiválni nehezebb, illetve minden gyereknek más a személyisége, az aktivitás igénye, és figyelmének terjedelme. Ne ragaszkodjunk az elképzeléseinkhez, ne kössük az ebet a karóhoz, legyünk rugalmasak, a gyermekeinkkel töltött idő legyen öröm, a boldogság forrása. Csak figyeljük a lényükből kibontakozó csodát, és ahogy Vekerdy Tamás is javasolja: ne vasaljunk, hogy jusson idő és energia önmagunkra és gyermekünkre egyaránt!

Fotó: Jarabin Kinga

„Könyörögve kérem az anyákat, hogy ne vasaljanak, mert a vasalás egy pokol. Nem lehet úgy háztartást vezetni, mint régen, amikor nagycsaládok éltek együtt, és amikor háztartási alkalmazottak voltak. Legyen rendetlenség a lakásban, legyen kedély az otthonban, lustálkodjon, pihenjen az anya. Ne adja át magát ezeknek a hajszolásoknak, amit a külvilág és nem egyszer, mi férfiak szeretnénk kipréselni a nőkből.” (Vekerdy Tamás)


Kinga korábbi bejegyzései visszanézhetőek blogunkon.

Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük