Nagyné Zanathy Sylvia: Gerincjóga 10. rész – Saját ritmus vízüdvözlet

Nagyné Zanathy Sylvia írása


A karantén helyzetben, otthonaikba “zárva” a néhány hét alatt kialakítottunk magunknak egy ritmust, ami különbözött a megszokottól, a korábbitól.

Most, hogy visszatérhetünk a munkahelyekre, találkozhatunk barátainkkal ismét új napirendet kell kialakítanunk, új ritmusba kell állnunk, de ez különbözni fog a vírust megelőző időszakétól.

Mindennek és mindenkinek megvan a maga ritmusa, amit kívülről a nappalok és éjszakák, az évszakok, napszakok váltakozása határoz meg alapvetően.

A sötét és világos napszakok változásával bennünk is aktív, energiát fogyasztó és passzív energiát gyűjtő, termelő folyamatok zajlanak. Ugyanez van hosszabb ciklusokban nézve az évszakok esetén is: a téli időszak a befelé fordulásra, visszahúzódásra, a tartalékok felhasználására szólít, hogy tavasszal kiáradhasson a télen áttranszformálódott erő. A nyár folyamán a hosszú napfényes időben bőven termelődik az energia, hogy ez ősszel beraktározódhasson, megtisztuljon, ami aztán télen megint egy esszenciává sűrűsödik össze.

Ehhez a ritmushoz alkalmazkodik a szervezetünk a belső hormonális rendszer irányításával. Ez egy finoman, mesteri módon összehangolt rendszer. Az egyes hormontermelő mirigyek egymással együttműködésben mindig az egyensúlyra törekszenek.

A hormonális rendszerben a ritmust az agyalapi mirigy irányításával a pajzsmirigy adja – sokszor azt, hogy “gyorsan-gyorsan”, indulni kell,  cselekedni kell, intézni kell… Az egyre gyorsabb ritmus feszültséget, stresszt teremt. Erre a mellékvesék reagálnak, vagy teljes ledermedtséggel, vagy további gyorsítással. “Üss, vagy fuss” az alap reakció, így hát legtöbbször futunk, hajszoljuk magunkat tovább. Kapkodunk, hogy mindent időben befejezzünk, megfeledkezve a saját természetes ritmusunkról. Amikor ez a folyamat nem szakad meg az energia gyűjtéssel, relaxációval, hanem csak rakódnak egymásra a feszültséget kiváltó helyzetek, kimerülünk. Minden egyes embernek más és más a saját ritmusa, különbözik a másikétól, ki gyorsabban, ki megfontoltabban, ki robbanékonyabban, ki nyugodtabban áll a kihívások elé, de a túlhajszoltság kisebb vagy nagyobb mértékben mindenkinek megjelenik az életében.

A kimerültség oldására, a hormonális rendszer egyensúlyának visszaállítására sokféle gyakorlási lehetőség van a jógában, ebből ragadok most ki néhányat: ez alkalommal hátrahajlításokat, amit egy áramlásban végzett oldalra nyújtózással kompenzálunk és hanyatt fekvésben a pavanamuktasana sorozat néhány elemével vezetünk le. A fenti hatások mellett -amire most a fókuszt helyeztük –  ezek a gyakorlatok kiválóan átmozgatják a gerincet, “beolajozzák” az ízületeket, javítják a tartást.

Eredményes gyakorlást!

Namaste


Szilvi korábbi gerincjóga posztjait megtekintheted blogunkon és a Youtube csatornánkon.


 

Címke , , .Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük