Tel: 27-537-350 Email: fotimuvhaz@gmail.com
2151 Fót, Vörösmarty tér 3.

Balogh Dávid: „Én a szőlőmíves” – Németh Kálmán és a természet

Balogh Dávid írása


Németh Kálmán egész életét meghatározta bensőséges kapcsolata a természettel. Gyermekként túravezetéseket vállalt a Magas-Tátrában, ahol megragadta a természet szépsége: fák, sziklák, virágok. Nagyapja asztalosműhelyében szerette meg a fát, mint művészetének legkedvesebb anyagát, mely egész életében elkísérte. A holt fa műveiben újjáéledt és egy teljesen új életet kapott vésője által. A művész meghatározó gondolata, hogy az emberiséget végigkíséri a fa a bölcsőtől egészen a koporsóig: „Milyen szép ősi szokás volt, amikor az apa a fiának bölcsőt, később hintalovat faragott, majd fia apja emlékére fejfát.”

1923-ban Németh Kálmán családjával Kisalagra költözött (Fótra). Választásuk egyik oka a ház körüli fenyvesek voltak, melyek az egykori szepesi erdők világát idézték fel bennük.

Németh Kálmán életében a kertészkedés szobrászművészeti hivatása, restaurátori munkája mellett harmadik legnagyobb szenvedélye volt. Egy 1969-es cikkben a következőképpen foglalta össze, mit is jelentett számára saját kertje, „birodalma”:

„A kertem mindig segített. Amikor másból nem jutott a terményeivel, a létezésével. A kapavágással, a locsolással, a sok szőlőkaccsal, amikkel felém nyúlt és az erőmet kérte. Tudom én mi hiányzik a sok nyavalygó szép léleknek, amikor a művészek az ember válságáról sipákolnak: csak a munka. Valami, ami két kezünk által létezhet.” 

A fentebb olvasható idézet is jól bemutatja: büszke volt, hogy kétkezi munkával gyümölcsöt és zöldséget termeszthet. A fóti parasztságot sosem nézte le, sőt a fóti Kertbarát kör tagjaival is jó barátságot ápolt.

Németh Kálmán a szőlőskertben (1971), Németh Kálmán Emlékház

Kertjének művelését nemcsak autodidakta módon tanulta, hanem – kevesen tudják – a Kisalagi Telep Egyesület kertészetében 1938 júliusában kertészsegédi képesítő igazolványt is szerzett. A gyümölcs kertészet elméleti és gyakorlatai tudnivalóira és teendőire jeles eredményt kapott. Kertészeti ábrákat is kellett egyfajta portfólióként mellékelnie. Az emlékházban megtalálhatók szintén ezek a finom akvarellek. Főbb témái: gyümölcsfák és bokrok ivartalan úton való szaporítása, különböző kerttervek, gyümölcsfa csemeték védelme szél és állatok ellen, a gyümölcsfák térszükséglete típusonként felsorolva (nagy része az ő kertjében is megtalálható), növények telepítésének vázlata, őszibarack telepítés.

Németh Kálmán: Gyümölcsfák és bokrok ivartalan úton való szaporítása (1938), Németh Kálmán Emlékház

Németh Kálmán: Gyümölcsfák térszűkülete (1938), Németh Kálmán Emlékház

Egy pár hónappal korábbi az az ajánlólevél (nyilatkozat), melyet a Kisalagi Telep Egyesület elnöksége írt, hogy Németh Kálmán kertészsegédként végezhessen. Indoklásukból kiderült, hogy Németh Kálmán már tíz éve gyakorlati gyümölcskertészetet folytat, sőt a kisalagi telepen a kertészeti szakosztályt vezeti, mely hivatott a lakosságot különböző szaktanácsokkal ellátni, nővényvédőszereket beszerezni, továbbá a gyümölcsértékesítésben is részt vállalni. A nyilatkozatból megfigyelhető az is, hogy Kisalagon ekkoriban 204 kataszteri hold területen (kb. 600 telken) foglalkoztak többnyire gyümölcskertészettel (kb. 800 fő) – emiatt is szükség lenne egy államilag végzett szakemberre.

Németh Kálmán 1938-1939 között baromfi-, tojás-, vad- és gyümölcskereskedelem átképző szaktanfolyamot is végzett, sőt őstermelői igazolványa is volt 1939. július 12-ei keltezéssel.

Ebből kiderül, mekkora területen és pontosan mit is termelt:

2 öl konyhakertje, 1 kataszteri hold szántója, 2 öl szőlője, 2 öl gyümölcsöse volt,

ahonnan az árusítható terményei származtak.

 

A termő gyümölcsfái a következők voltak:

6 db almafa, 8 db körtefa, 10 db őszibarackfa, 6 db szilvafa, 10 db meggyfa,

5 db diófa, 60 db sárgabarackfa, 8 db cseresznyefa, 1 db mandula. 50 öl málna,

60 öl földieper, 100 öl ribizli.

 

Németh Kálmán kertje egykoron

Németh Kálmán fiatalon nagybátyjához szegődött vincellérnek, aki mellett kora tavasztól késő őszig dolgozott. Nádasdy László riportjában így emlékezik vissza erről az időszakról: „Akkor szerettem meg a szőlőtőkét. Annyira, hogy most már nem bírok tőle szabadulni, szinte érzem a kacsait a hátamon meg a lábamon, ahogy fogózkodnak belém.”

Németh Kálmán szőlője, Németh Kálmán Emlékház

Visszaemlékezéseiből megtudhatjuk, hogy ekkoriban szerette meg a szőlőtermesztést, mely végigkísérte egész életét.  Az emberi kultúrában a szőlőnek van az egyik legnagyobb hagyománya. Számtalan szimbolikus jelentés társul hozzá: bibliai, egyházi, művészeti, liturgiai.

Németh Kálmán permetezés közben, Németh Kálmán Emlékház

Németh Kálmán kertje korábban 2400 négyszögöl volt, vagyis kétszer akkora, mint ma, melyben közel ötven fajtájú gyümölcsfát és több száz szőlőtövet gondozott. Sok év alatt fokozatosan telepítette be, fásította kertjét. Számára a szőlő volt a legkedvesebb gyümölcs. A szőlő nagy részét lugas rendszerrel, a ház oldalain körbefuttatta mintegy száz méteren három méter magasságban.  Szőlőit maga kapálta, kötözte, metszette és permetezte. Németh Kálmán és felesége, Zuna Edit gondozta a kertet; amikor a művész idősebb lett, akkor fogadtak alkalmi segítséget. Több alkalommal járt ekkoriban a Fóti Asszonykórus is néhány sor szőlőt kötözni. Németh Kálmán egyiküknek meg is jegyezte, hogy „Ne szorítsd meg úgy a szőlőt, mert nem kap levegőt”.

Németh Kálmán kertje (a háttérben a fenyőfákkal), Németh Kálmán Emlékház

Németh Kálmán lugas rendszerrel körbefuttatott házának utca felöli homlokzata, Németh Kálmán Emlékház

Németh Kálmán szőlőgondozás közben (Németh Kálmán Emlékház)

Németh Kálmán kapálás közben, Németh Kálmán Emlékház

Németh Kálmán feleségével, Zuna Edittel a kertben, Németh Kálmán Emlékház

Szőlőskert a tornác felőli oldalról, Németh Kálmán Emlékház

A kert és Németh Kálmán művészetének kapcsolata

A kertészkedés művészetét is megihlette. A szobrász önmagát „szőlőmívesként” is megfaragta egyik domborművén, utalva János evangéliumának egyik sorára (Jn 15,1) Én vagyok az igazi szőlőtő, s Atyám a szőlőműves.”

A dombormű az évek folyamán sajnos eltűnt, de fényképek fennmaradtak róla. Az idősödő Németh Kálmán szőlőskertjében térdel, bal kezét mellkasára helyezi, jobbját egy boroskorsón nyugtatja. Szinte leborul az ég felé növekvő szőlőtő előtt, melyet a nap éltető sugarai táplálnak.

Németh Kálmán: Én a szőlőmíves domborműve (lappang)

Lakóházában is együtt élt a természettel, hiszen az általa faragott és ácsolt bútoroktól, a csillárokon át, műveiig majdnem minden fából készült. A kinti – természeti – és a benti világ azonossá válik nála, szoros egységet alkot. A lakótereket jellegzetes medalionokba foglalt díszítésekkel ellátott ajtókkal választotta el egymástól.  A színes gyümölcsök, virágok, madarak unikális darabjai a háznak: „édenkerti” környezetet teremtenek, különleges hangulatot árasztanak. A természetközelséget mi sem bizonyítja jobban, mint hogy konyhájukból ki-be szálldogáltak a fecskék, akik fészket is raktak ott. Németh Kálmán így emlékezett meg erről: „Büszkék vagyunk rájuk a feleségemmel. Azt jelenti, hogy jó emberek vagyunk.” A konyhában a lámpa körül, a mennyezeten gyümölcsökkel díszített „koszorút” faragott Németh Kálmán.

Németh Kálmán: Szőlőmotívumok (ajtóbetét díszítések), Németh Kálmán Emlékház

Németh Kálmán: Gyümölcskoszorú a konyhában a világítás körül a mennyezeten, Németh Kálmán Emlékház

A zárt veranda bejáratának díszítése egy stilizált szőlőmotívumokból álló „lugast” képez. A műteremben egy kisebb reliefen is a zöld levelek közül vörös szőlőszemek mosolyognak vissza.

Németh Kálmán: Szőlőmotívum (a zárt veranda ajtajának ebédlő felöli oldalán), Németh Kálmán Emlékház

Németh Kálmán: VIII. kompozíció (szőlőmotívum), Németh Kálmán Emlékház

A műteremből nyíló borospince bejárata fölött egy falba illesztett kisméretű ház alakú szárnyasoltár kapott helyet. A középkori szobrászatot idéző alkotás Máriát és Evangélista Szent Jánost ábrázolja középen a megfeszített Megváltóval. Az oltár két szárnyán szőlőtő és szőlőfürtök találhatók. Jézus az igazi szőlőtő, aki vérét adja a kereszten, akár a szőlő a présben, ezáltal megtisztítja a bűnös emberiséget. Ezzel az eszkatológiai felhanggal léphetünk be a borospincébe.

Németh Kálmán: Szárnyasoltár, Németh Kálmán Emlékház

A művész gyakran időzött barátaival a hangulatos kis pincében (Berda József, Czine Mihály, Béres Ferenc, Kónya Lajos, Erdélyi József). Egy pohár bor kíséretében szó esett a haza sorsáról, aktuális eseményekről, művészetről, az életről.

Baráti összejövetel Németh Kálmán borospincéjében, Németh Kálmán Emlékház

Németh Kálmán ahogy a borát, úgy a munkát is megosztotta. Szívesen fogadta, hogyha a vendégek is kivették részüket a munkából, ezért „vendégkapákat” is tartott a háznál. Szőlőjéből készült borát sosem adta el, barátaival fogyasztotta a pincében, vagy Kálmán napon. Októberben, névnapján mindig több százan gyűltek össze és köszöntötték fel a művészt. Ezeket az összejöveteleket – melyek általában a kertben lévő nagy diófa árnyékában zajlottak – kötetlen beszélgetés és jó hangulat jellemezte. A szepesieknek külön asztalt biztosított, hiszen nagy tisztelet övezte az ottani rokonokat, barátokat. A kert végében található fatörzs egyik mélyedésébe kis mécsest helyezett, valamint törzsére faragta az „Emlékezés őrtüzére vigyázok” feliratot, melyet Trianonra emlékezve barátaival gyakran körbeállt.

Kálmán nap a nagy diófa árnyékában (1970), Németh Kálmán Emlékház

Németh Kálmán: „Emlékezés őrtüzére vigyázok”, a fényképet Halasi Mária készítette, Németh Kálmán Emlékház

Németh Kálmán kertje ma

Németh Kálmán kertje ma már országosan védett, melyet évek óta kiváló kertész kollégánk, Gyarmati Károly lelkiismerete és legjobb tudása szerint gondoz. A kert rekonstrukciójával kapcsolatban a fő koncepció az eredeti szőlőtövek és gyümölcsfák megmentése volt. Néhány fénykép segítségével tekintsük meg a kert mai állapotát, a fentiekben bemutatott régi felvételekkel pedig idézzük fel, milyen is lehetett Németh Kálmán idejében! A fényképeket a kert mostani állapotáról a Németh Kálmán Emlékház gyűjteménykezelője, Hegedűs Éva készítette.


 

Felhasznált irodalom:

Balogh Dávid: Németh Kálmán Emlékház, 2019.

Komáromi Magda: Fába vésett élet, in: Pest Megyei Hírlap, 1969.okóber 12.

O. Nagy László: Szobrász a szőlőskertben, in: Kertészet és szőlészet, 1972, 05.25.,12.


Dávid korábbi blogposztjai Németh Kálmánról ITT olvashatóak vissza a blogunkon.

 

 

 

 

 

 

 

 

1 hozzászólás

  1. Szemők Zsóka dátum 2020-05-14 08:28

    Aztaaa!
    Remek kutatómunka.Élmény volt!
    Köszönöm Kedves Dávid!

Szóljon hozzá!