Napra-forgó Pulyabál: Játsszunk otthon! – 6. rész A májusfa

Szabóné Kaszás Villő írása


Ezen a héten egy olyan népszokást elevenítünk fel, amit mindenki ismer, sőt, néhány faluban még mindig elevenen él. Kislánykoromban, mikor rokonokhoz utaztunk májusban, mindig kíváncsian figyeltem a kertekben felállított májusfákat. Nagyon szerettem volna én is kapni egyet, s bár ez nem történt meg, annak nagyon örülök, hogy néptáncos körökben ezt a szép szokást mostanában újra felkapták és művelik.

A májusfa egy kivágott fiatal fa, amelyet a legények vagy legénybandák május elsejére virradó éjjel állítottak fel a lányok ablakában. A májusfát szalagokkal, hímes tojással, üveg borral díszítették. Amelyik lány májusfát kapott, az már mehetett táncmulatságokba. Később a májusfa állításához szerenád, éjjeli zene is kapcsolódott. A feldíszített májfa pünkösdig maradt a lányok udvarában, pünkösdkor ügyességi játékok, tánc kíséretében vitték ki a faluból.

A legények nézegetik a lányokat, vajon melyiknek való már májusfa? Kanyarogjatok végig a falun, és forduljatok körbe a kicsivel!

 

Hajlik a meggyfa levele

Alatta ül egy kis barna menyecske,

Akit szeretsz kapd be!

Ezt szeretem, ezt kedvelem, 

Ez az én édes kedvesem,

Ha pénz volnék, pendülnék,

Rózsa volnék, virulnék,

Mindjárt kifordulnék.

 

Mikor leszáll az este kiosonnak a faluból. Bujkáljatok, hajlongjatok, kerülgessetek minél kacskaringósabb úton a babával!

 

Hold, hold, fényes lánc, két kapu zárva,

Nyisd ki kapud, Gergely gazda, vámot adok rajta.

 

Van aki lóval jön, hogy a nagy suhángokat könnyebben vissza tudják szállítani a faluba. Lovagoltassátok a térdeteken a picit!

 

Így lovagolnak a kisfiúk,

Így lovagolnak a huszárok,

Így lovagolnak a betyárok!

 

Kiértetek az erdőbe! Lássuk, mi van itt! Borzoljátok a kicsi haját, simítsátok homlokát, szemét, orrocskáját, száját!

 

Sűrű erdő,

kopasz mező,

Pillogója, 

Szusszantója,

ez meg itt a tátogója!

 

Nekiláthattok a favágásnak! Keresztezve fogjátok meg a pici kezét és húzogassátok, mintha fűrészelnétek!

 

Vágok vágok fát,

De micsoda fát?

Régi rózsa rekettyét,

Fogadjunk hát

Egy pint borba

Hogy ez tizenhét.

 

Szerencsére minden fiúnak másik kislány tetszik! Tapsoljatok ritmusra!

 

Akármilyen füstös tőke,

szebb a barna, mint a szőke!

Akármilyen tarka-barka

Szebb a szőke, mint a barna!

 

A lányok nehezen tudnak elaludni. Tegyétek a kezeteket a fejetek alá, majd kőrözzetek a baba fején. A végén próbáljátok megnevettetni.

 

Gyolcsszélű párnám, 

Selyem koszorúcskám,

Kinek látom mosolygását, 

Bíró veszi a hasznát. 

 

A fiúk olykor szerenádot is adnak. Ilyenkor gyertyát illik az ablakba tenni, hogy lássák: szíves fogadtatásra találtak. Járjatok körbe, az utolsó sorra guggoljatok le!

 

Ellabella – bella

Ablakon a gyertya,

tüzet kell rakni,

Annál gyöngyöt fűzni, 

Csett le, szívem csett!

 

Az eladó lányok nagyon izgatottak. Ha katicabogarat találtak, még attól is megtudakolták jövendőbelijüket. Kőrőzzünk a kicsi tenyerében, és röptessük el a “bogárkát”.

 

Cserebogár, merre viszel férjhez,

Szakmári legyényhez!

 

Az egyik lánynak már meg is kérték a kezét! Forogjunk párosan!

 

Sika-sika komámasszony,

Férjhezment a leányasszony, kikerikú!

 

Ha végigsétálunk a falun, megszámolhatjuk a májusfákat. Az idén tíz fa is díszíti az utcát. Számoljatok a gyermek ujjacskáin!

 

Egy, érik a meggy,

Kettő,csipkebokor vessző,

Három, majd hazavárom,

Négy, biz oda nem mégy,

Öt, hasad a tök,

Hat, hasad a pad,

Hét, dörög az ég,

Nyolc, üres a polc,

Kilenc, kis Ferenc,

Tíz tíz tiszta víz, 

Ha nem tiszta, vidd vissza,

Ott a szamár, megissza!

 

Végül táncoljatok a jól ismert dalra!

 

Este van már, nyolc óra,

ég a világ a boltba’,

sallárom, sallárom,

ég a világ a boltba’.

Ott mérik a pántlikát,

piros színű pántlikát,

sallárom, sallárom,

piros színű pántlikát.

Jakuts Pisti méreti,

az asztalra leteszi,

sallárom, sallárom,

az asztalra leteszi.

Bíró Róza felveszi,

a hajába biggyeszti,

sallárom, sallárom,

a hajába biggyeszti.

Biggyeszd, Róza, nem bánom,

úgyis te léssz a párom,

sallárom, sallárom,

úgyis te léssz a párom.

 

És aki a munka ünnepéről is megemlékezne, annak egy bónusz mondóka is jár! 🙂

 

Lóg a lába, lóga

Nincs Petinek/Marcsinak dolga!

 

Igazi táncházi hangulatot varázsolhattok haza ezzel a zenével:

Itt pedig megtalálhatjátok a videót az 5. Pulyabálról:

 

Címke .Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük