Napra-forgó Pulyabál: Játsszunk otthon! – 5. rész

Szabóné Kaszás Villő írása


Kedves Anyukák és Apukák!

 

Elmúlt a húsvét szép ünnepe, de ezen a héten sem maradunk jeles napok nélkül. A néphagyományban április 24-től, Szent György napjától számítják az igazi tavasz kezdetét. Ezen a napon hajtották ki először az állatokat a mezőre, és ennek az első kihajtásnak meg kellett adni a módját. Különböző varázslatok segítségével próbálták biztosítani a juhok, szarvasmarhák szaporaságát, egészségét, jó tejhozamát.

Mi is varázsolni fogunk!

 

Zöldülő vesszővel hajtjuk ki állatainkat az istállóból. Lépegessünk ritmusra, bújjunk át egy zöld ág alatt!

 

Bújj, bújj zöld ág, zöld levelecske

nyitva van az aranykapu, csak bújjatok rajta!

Nyisd ki rózsám kapudat, kapudat,

Hogy kerüljem váradat, váradat,

Szita, szita péntek,

szerelem csütörtök,

Bab szerda.

 

Szokás volt a marhákat lánc fölött áthajtani. Sétáljunk a kisgyermekkel, a név helyett énekeljük az ő nevét. A kifordulásnál forgassuk meg, vagy forduljunk meg vele!

 

Lánc, lánc, eszterlánc, Eszterlánci cérna,

Cérna volna, selyem volna, mégis kifordulna.

Pénz volna karika, karika,

Forduljon ki Marika, Marika,

Marikának lánca.

A gyermekek is kivették a részüket a szent György-napi varázslatokból. Kolompolva járták körül a rétet, hogy felébresszék a legelő füvét. Járta is a mondás: Szent György után már kalapáccsal sem lehet visszaütni a füvet a földbe! Csöngessetek csengettyűvel, vagy pohárral és kiskanállal!

 

Ablak alatt csöngetnek, héjba harangoznak,

Süss fel nap, Szent György nap,

tikaink, ludaink megfagynak.

 

A réten már kint vannak az állatok. A bikához csak a legbátrabbak mernek közeledni! Koccintsátok össze a babával a homlokotokat és tologassátok egymást, erősködjetek!

 

Bú, bika, cseri bika,

adjál szalmát, nem adok,

tűri-tűri nem adok!

 

Fogjátok meg a baba kezét és felváltva húzogassátok!

 

Bömböl bika sikáló,

Van-e tejed eladó,

Van, van, de nem jó,

Veszett kutyának való.

 

Döntsétek hanyatt a babát és érintsétek lábacskáját a homlokához! Az utolsó sorra fordítsátok jobbra-balra a kicsit!

 

Megyek az égbe, az égbe,

Hat ökröt kérni, kérni,

Szántunk, vetünk, boronálunk így, így, így!

 

A gazdának már nem sok dolga van. Állataira a pásztor vigyáz. Van ideje a legyeket csapkodni! Tapsoljatok ritmusra!

 

Egyem-kettem medvetánc,

Mondd meg, gazda, mit csinálsz,

Nem csinálok egyebet,

Csapdosom a legyeket.

 

Szent György napján a hiedelem szerint kincset is lehet találni. Sötétedés után titokzatos tüzek lobbannak fel ott, ahol kincs van elásva. Egy bátor kisfiú vagy kislány kilovagolhat kincset keresni! Lovagoltassátok a gyermeket, az utolsó sorra lendítsétek magasba!

 

Hőc, hőc, katona, ketten ülünk a lóra,

Szénát, zabot a lónak,

Abrakot a csikónak,

Nagyot ugrik Lackónak!

 

Nahát, tényleg kincset találtunk! Dugjatok el a kezetekben egy aranyat vagy drágakövet 🙂 ! A baba keresse meg, melyikben rejtegetitek!

 

Egy aranyat leltem, görbe gurítottam,

Keresd bíró keresd, ki kezébe adtam!

 

Szent György napjának estéjén nagy tüzet raktak a fiatalok, amelynél párosítókat is énekeltek.

Táncoljatok párosan a babával!

 

Ennek a kislánynak nem jutott párja, jaj de megharagszik!

Majd máskor jut neki, jobban iparkodik,

Kácsa, kácsa, páros kácsa,

Ki a párját nem találja

Keressen magának!

 

Végül, ha van kedvetek, táncoljatok erre a vidám muzsikára!

 

 

Itt pedig megnézhetitek a videót, amin megmutatom az énekeket, játékokat:

 

 

Jövő héten is tartsatok velem!

 

Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük