Balogh Dávid: Németh Kálmán restaurátori megbízása a ceredi katolikus templomban

Balogh Dávid írása


Minden angyalaid a magasságban, dicsérjétek minden seregeid” – „a ceredi angyalok” nyomában, avagy Németh Kálmán restaurátori megbízása a ceredi katolikus templomban

Németh Kálmánt elsősorban szobrászművészként tartja számon az utókor, de polgári foglalkozását tekintve restaurátorként dolgozott. Műveit sosem adta el, csupán ajándékba barátainak, művésztársainak. A háború után 1947-ben – Pigler Andor igazgató felkérésére – a Szépművészeti Múzeum restaurátoraként dolgozott egészen 1965-ös nyugdíjazásáig. Műterme a Michelangelo-teremben volt, tizennyolc évig faszobrász-restaurátorként dolgozott. Számos gótikus és barokk szobrot mentett meg a pusztulástól (pl.: a csíkmenasági Mária-főoltárt, a garamszentbenedeki Úrkoporsót, a Krucsay-oltárt, a podolini Szt. Katalint, a toporczi Madonnát). A kortársak – főként Antalffy Gyula, aki egyik cikkében Madonnák megmentőjének nevezte – tanulmányaikban elismerően nyilatkoztak restaurátori munkásságáról, azonban az utókor túlságosan radikálisnak ítélte meg beavatkozásait. Fontos azonban restaurátori munkásságát annak tükrében szemlélni, hogy akkoriban nem volt restaurátori képzés Magyarországon. Idegen nyelvű – főként német – könyvek segítségével képezte magát, mely biztos anyagismerettel párosult.

A Szépművészeti Múzeum kiküldetésében országszerte számos templomban végzett helyszíni felméréseket, restaurálásokat. Szakmai tudását sokan kérték ki levelekben, különböző megkeresések alkalmával. Így történt ez a most bemutatott ceredi Mindenszentek katolikus templom szobrászati alkotásainak restaurálásával kapcsolatban is. Cered községe Nógrád megyében található. A templom egyhajós barokk stílusban épült, torony nélkül. Főoltára, szószéke a 18. század végén készült.

A ceredi katolikus templom szobor restaurálásának idővonala

Az emlékházban megtalálható levelekből rekonstruálhatók a megrendelés körülményei: Németh Kálmán már 1952 decemberében felmérte a templom állapotát Illés István plébános felkérésére. Ekkor a templomban található gyertyatartók és kánontáblák aranyozásáról egyeztek meg. A megrendelés teljesítése közel két évig húzódott. Eközben Illés István plébános áthelyezésre került a zajtai plébániára (1953 augusztusában), helyét Strichirs Károly vette át. 1954-ben Németh Kálmán az új plébánosnak írt levelében arról számolt be, hogy az Országos Műemléki Bizottság ez évben tervbe vette a ceredi templom belső részének restaurálását, melyet a szobrászművész a nyári hónapokban szeretett volna elvégezni. Az állványozás problémáját jelezte, s a munkafolyamat időtartamát 2-3 hétben határozta meg. A templom szobrászati alkotásainak restaurálását Németh Kálmán feltehetően 1954 júliusa végén kezdte meg, hiszen egy igazolószelvény alapján augusztus 13-án hagyta el ideiglenes szállását Cereden. A gyertyatartók és kánontáblák aranyozásának elkészültét Strichirs Károly 1954. december 28-i kelt levelében köszönte meg, s jelezte, hogy december 24-én vette át őket, ugyanis ezt a munkálatot Németh Kálmán nem a helyszínen végezte.

A restaurálás részleteiről Baranyai Béláné művészettörténész, az Országos Műemléki Felügyelőség munkatársának jelentéséből alkothatunk képet (1954.augusztus 12.). Németh Kálmán feladata a szobrászati alkotások helyrehozása volt: a szószék, mellékoltárok, illetve a falakon található szobrászati díszek, továbbá néhány rossz állapotban lévő, padláson talált szobor. Az alkotásokat a művész megtisztította, kiegészítette, a feltárt eredeti réteg színeit temperafestékkel rekonstruálta. A szószék négy evangélistának szobrait, idősebb hívők emlékezetére támaszkodva helyezte eredeti helyükre vissza. Ebben segítségére voltak a négy szobor hátulján megtalálható szegek okozta mélyedések.

A ceredi katolikus templom kertjében lévő kereszt előtt. Németh Kálmán a szószék négy evangélista szobrával (1954)

Németh Kálmán hat barokk angyalt is restaurált: gondosan megtisztította, kiegészítette és visszahelyezte őket eredeti helyükre, a templom diadalívének két oldalának falsíkjára. A barokk angyalok lendületes mozgása még jobban kiemeli a mellékoltárok feletti falszakaszt. A jelentés beszámol továbbá arról is, hogy az angyalok visszahelyezése életveszélyes munkának bizonyult, hiszen mindössze egy létra állt rendelkezésre.

Németh Kálmán és „a ceredi angyalok” (1954)

További két angyalt a főoltár párkányának középső részére helyeztek vissza helyrehozataluk után. Németh Kálmánt tapasztalt restaurátorként említi a jelentés, továbbá megemlíti, hogy gondos munkájának köszönhetően a templom belső tere visszanyerte egykori lendületes barokk összképét.

A ceredi katolikus templom főoltár párkányának középső részén található két puttó

Strichirs Károly 1954. augusztus 13-án kelt levelében köszönetét fejezi ki az Építészeti Tanácsnak, hogy Németh Kálmánt jelölték ki a munkálatok elkészítésére. A szobrászművész-restaurátor alapos tudását említi, illetve lelkiismeretes és fáradságos, sokszor veszélyes munkáját emeli ki. Ebből is következtethetünk, hogy ő maga mászott fel és helyezte vissza eredeti helyükre a barokk puttókat.

Németh Kálmán évekkel később a következőképpen emlékezett meg „a ceredi angyalok” helyreállításáról – a szellemes sorok jól tükrözik a szobrászművész-restaurátor egyéniségét:

Húsz éve is elmúlt, hogy egy reggel a múzeumba érkezett a ceredi pap. Angyal van eladó. Mutatóba hozott is egyet. Tetszett az „áru”, hát lekocsiztunk Cered községbe. A háború utáni utakat nehezen bírta a múzeum öreg autója. Ott várakoztak a sekrestyében felsorakozva a szép, húsos angyalkák. Ekkor már kezdett berzenkedni a gyanú bennem. Legalább húszan voltak a rózsásarcúak. A templom oltár, színes krepp-papírokkal megmodernizálva és festett villanykörtékkel kivilágítva. – Nem megy ez így plébános úr! Ebből nem lesz pénz. Ez az angyalsereg az oltárra való és ez egy barokk műemlék. – A szakértők is így vélték és egy nyár munkája volt, míg helyrehoztam, restauráltam a templomot. Azóta sem mentem a községbe, de tudom: angyalaim becsülettel ülnek a helyükön.” (Nádor Ilona: A fa újra él című cikkének részlete a Nők Lapja, XIX. évfolyam, 1967. március 25-i számából)

S „a ceredi angyalok” azóta is rendíthetetlenül „lebegnek” a szentély előtti falszakasz felső részén, melyeket 1954-ben helyezett vissza Németh Kálmán.

Dávid korábbi cikkei ITT olvashatóak.

Címke .Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.

Egy hozzászólás a(z) 0ejegyzéshez

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük