Tel: 27-537-350 Email: fotimuvhaz@gmail.com
2151 Fót, Vörösmarty tér 3.

Grenella Orsolya: Radnóti, az elbájoló

Grenella Orsolya írása


A mai napon egy olyan verset és megzenésített változatát hoztam el nektek, amivel biztosan találkoztatok az elmúlt években. Már-már elcsépeltnek tűnhet és közhelynek, hogy ezzel készültem, de úgy gondoltam érdemes utána menni hogyan is született meg ez a kis szösszenet.

Radnóti  17 éves tinédzser volt még mikor megismerkedett a  14 éves Gyarmati Fannival. Ugyanahhoz a tanár házaspárhoz jártak korrepetálásra matematikából. A fiatal költő elcserélte a lány ceruzáját a sajátjára, hogy legyen oka szóba elegyedni később Fifivel. Szerelem lehetett ez első látásra és az egyetem befejezése után feleségül is vette Fannit. Általában idilli párként tekintenek rájuk azonban, mint általában a legtöbb esetben, itt sem volt teljesen rózsaszín minden.

A Bájoló című verset hoztam el nektek 1942 februárjából. Az bizonyos, hogy elszakíthatatlan kapcsolat kötötte össze feleségéve, de ma már tudjuk, hogy nem teljesen valószínű, hogy neki készült ez a költemény.  1941 tavaszán, Radnóti Miklós bizalmasabb viszonyba került Beck Judit, festőnővel. A festőnő Radnótiék baráti társaságának tagjaként járt el a házaspárral kirándulni és strandolni, és egyre meghittebb lett a költővel a kapcsolata. Fanni így írt naplójában: „Mulatozom magamban azon ahogy Miklóska odahevert a Judit mellé, és Juditnak látszólag jólesett.” Aztán kiderült, hogy titkon leveleztek és megszülettek a Két karodban, Harmadik ecloga és Zápor című költemények. Sosem tejesedett ki  ez a szerelem.

Itt halkan jegyezném meg, hogy a Zápor című költeményt az 1996-ban elhunyt Kerekes János zeneszerző megkomponálta és valami fantasztikusan gyönyörű. Volt már szerencsém énekelni és felemelő érzés, ahogy magával ragadja az előadót a dallam. Bízom benne a hallgatóságot is.  Hallgassátok meg Hegyi Bernadett előadásában, akit innen is üdvözlök. Örülök, hogy rátaláltam egy felvételre, ami ilyen csodás és mellé még ismerhetem az előadót is. Rég találkoztunk, remélem hamarosan újra látjuk egymást.

Ugyan a Bájoló megírásakor még nem tudta, de 1942 elején behívták Miklóst munkaszolgálatra. Nem tudhatjuk pontosan kinek is szól eme kis gyöngyszem, emlékszem az irodalom órán sosem arról beszéltünk kihez szól a költő, hanem, hogy mire is gondol a „lírai én”, abban biztos vagyok, hogy hálásak lehetünk azért a szerelemért, ami ezt megihlette.

Lássuk, hogy szól Tallián Mariann előadásában:

Bájoló 

“Rebbenő szemmel
ülök a fényben,
rózsafa ugrik
át a sövényen,
ugrik a fény is,
gyűlik a felleg,
surran a villám,
s már feleselget
fenn a magasban
dörgedelem
vad dörgedelemmel,
kékje lehervad
lenn a tavaknak,
s tükre megárad,
jöjj be a házba,
vesd le ruhádat,
már esik is kint,
vesd le az inged,
mossa az eső
össze szívünket.”

 
1942 február 1.

 

Talán ahogy olvastad ezeket a sorokat már a dallammal együtt jutott eszedben. Ma már szerintem annyira összeolvadt Szabó Balázzsal és az általa írt dallamokkal, hogy nem is igazán tudunk elvonatkoztatni tőle.

Balázs így nyilatkozott, hogyan találtak egymásra ezzel a művel:

“A költészet, az irodalom mindig is része volt a mindennapjaimnak. Már az első zenei lépéseimnél jelen volt, sokszor megihletett és terelt kalandos utakra. Sok idő telt el azóta, hogy muzsikálni kezdtem, sok dalvers született, de még most is pontosan emlékszem arra a napra, amikor húsz éve ott maradt egy nyitott Radnóti kötet az ágyamnál, ami épp a Bájolónál volt betörve, s amiből estére megszületett az első Radnóti megzenésítésem – ezzel a verssel indult el a történetem.”

És mielőtt azt hinnétek, nem Balázs előadásában hoztam el. Egy másabb, a cappella verzióval készültem, amit én nagyon kedvelek.

Zenében és versben gazdag szép hetet nektek!

 

Források:
https://divany.hu/offline/2019/07/24/radnoti-miklos-es-gyarmati-fanni/

https://recorder.blog.hu/2019/05/05/videopremier_szabo_balazs_bandaja_bajolo

https://cultura.hu/kultura/vers-a-hetre-radnoti-miklos-bajolo/

Szóljon hozzá!