Balogh Dávid írása
Németh Kálmán életében a béke központi szerepet töltött be, hiszen megélt két világháborút, egy forradalmat, így nem meglepő, hogy mindig is vágyott erre a harmonikus létre, erőszak és félelem nélküli világra. Művészetének is visszatérő témája a háborúellenesség, a felebaráti szeretet, mely szintén a béke eszméjéhez kapcsolódik. Emlékműterveivel, háborús témájú rajzaival, domborműveivel a háború borzalmaira, értelmetlen emberáldozatokra figyelmeztet erőteljes naturalizmussal.
A béke fogalmát a képzőművészetben többféleképpen próbálták megragadni, értő módon interpretálni. Az évszázadok során kétféle ábrázolási módja vált elterjedtté, melyet Németh Kálmán alkotásain keresztül is jól bemutathatunk: az egyik magát a Békét, mint elvont fogalmat emberi alakban jeleníti meg néhány attribútummal kísérve, a másik jóval egyszerűbb, egy fehér galamb olajággal a csőrében jelképezi magát a békét. Az előbbi a szakrális ikonográfia sajátossága, míg az utóbbi a profán ikonográfiában terjedt el.
A Béke emberi alakban történő ábrázolása főként a barokk időszakban válik általánossá. Cesare Ripa Iconologia (1593) című korszakalkotó művében többféle ábrázolást kínál különböző fogalmak, eszmék megszemélyesítésére. Ezeknek a leírásoknak a segítségével a művészek pontosan meg tudták jeleníteni a kívánt fogalmat. Ripa a Békével kapcsolatban leírja, hogy női alakban kell ábrázolni baljában gyümölcsökkel, virágokkal és levelekkel teli bőségszaruval, olajággal, jobbjában pedig fáklyával, amivel éppen a háborút jelképező fegyvereket éget el. Érdekességképpen megjegyzendő, hogy Ripa általában nőalakban jelenítette meg elvont alakjait, ezt a kutatók azzal is magyarázzák, hogy a fogalmak nagy része latinul nőnemben van (pl.: Fortuna, Victoria, Justitia). A Béke istennője a görög- és a római mitológiában is megtalálható volt, Rómában Augustus császár egy monumentális oltárt emelt a Béke tiszteletére (Ara Pacis Augustae).
Németh Kálmánt is foglalkoztatta a béke perszonifikációként történő megjelenítése. Kutatásaim során egy művénél találkoztam hasonlóval, melynek őrzési helyét nem ismerjük. A Képes Újság 1966.01.12-én megjelent számában látható illusztrációként.
Az oldalnézetben ábrázolt nőalak égbe emelt két karjának látványakor az az érzésünk támad, mintha a békét jelképező fehér galambot éppen elkapná. Szinte szó szerinti értelmezésben a nőalak kéztartása a béke iránti vágy kifejezője. A győzelmet és a békét hirdeti a baljában lévő stilizált olajág is. Németh Kálmán rajzai között található egy 1929-es dátummal ellátott vázlat is, mely a Béke alakjának többféle testtartását jeleníti meg. A mester vázlatán a legkifejezőbb mozdulatot keresi – háromféle variációjában – mondanivalójának hangsúlyozására. Az első változaton a féltérdre ereszkedő nőalak éppen elkapja a fehér galambot, az olajág bal térde előtt látható. A másik két változaton az egyenes, illetve a kissé S alakban meghajló testtartás statikus kompozíciót eredményez. Németh Kálmán elkészült alkotásához végül – egy negyedik – a lépő mozdulatot választja, mely leginkább kifejezi alakjának mozgalmasságát.
A következő alkotás, mely a békéhez köthető ugyan a Béke címet viseli, de feltehetően nem a béke megszemélyesítésével találkozunk. A férfialak lábánál elhelyezkedő három fehér galamb Noé alakjához köthető, ugyanis a Bibliában olvashatjuk (Mózes 1.8.), hogy az esőzések elmúltával Noé először egy hollót, majd háromszor egy galambot engedett szabadon. Az ábrázolás az évszázadok során eltűnt a hagyományos ikonográfiai típusok közül, de középkori bibliák miniatúrafestészetében találunk rá példákat. Németh Kálmán valószínűleg Noé alakját faragja meg vörös ruházatban, hullámos ősz hajjal. Az arany háttér transzcendens szférába emeli Noé alakját, aki három fehér galambon lépdelve jelenik meg. Az oldalnézetben látható férfialak jobbját felemeli, míg baljában a békét hozó olajágat tartja.
„Németh Kálmán békegalambjai”
Németh Kálmán másik, békével kapcsolatos műveinek csoportja a békegalambok. A béke legáltalánosabb szimbóluma a fehér galamb olajággal a csőrében. Jelentése a Bibliából eredeztethető: Noé az özönvíz után a bárka ablakából egy galambot küldött, ami egy olajággal a csőrében tért vissza, jelezve, hogy közel a szárazföld, vagyis közel a megmenekülés. Az olajág Isten megbékélését jelentette az emberiség felé. Németh Kálmán gyakori és visszatérő motívuma a békegalamb. Visszaemlékezéseiből megtudhatjuk ennek okát: „Két világháborút éltem át. Megjártam a szegénység és a munkanélküliség, a megalázottság és a nincstelenség útjait. A második világháborúban öt évig voltam fegyverben, hogy megtanuljam elmondani a háború iszonyatát….” (Váci Napló, 1974. március 24.-ei szám).
Egészen közelről tapasztalta meg a háború borzalmait. Az I. világháború után szülővárosát, Podolint el kellett hagynia családjával, s ekkor költöztek Fótra 1923-ban. A II. világháborúban katonai szolgálatot teljesített, majd fogságba esett, s csak 1946-ban térhetett haza betegen, hadirokkantként.
Az első békegalamb kompozíciója a bibliai Noé történethez szorosan kapcsolódik, azonban a művész saját életére aktualizálja: a feketével festett címerpajzsra helyezett, profilból ábrázolt fehér galamb csőrében egy olajágat tart, miközben az úgynevezett hármas halom középső hegyén áll. A hármas halom a magyar heraldika egyik jellegzetes szimbóluma. Az évszázadok során többféle jelentés társult hozzá. Egyes vélekedések szerint a különböző méretű hegyvonulatokat – a Tátrát, a Mátrát és a Fátrát – szimbolizálják. Németh Kálmán gyermekként túravezetéseket vállalt a közeli Tátrában. Számára a hármas halom motívuma a történelmi Magyarországot és a podolini boldog éveket jelentette. Az emlékházban több ilyen ábrázolással találkozunk.
A következő békegalamb ábrázolás a sorban egy, az előzőhöz hasonló profilból ábrázolt fehér galamb, aminek lábánál egy olajágat figyelhetünk meg. A galamb egy út menti kilométerkőn pihen, melyen a nulla szám is olvasható. Lehetséges jelentése: „minden útnak” a kiinduló- és végpontja a béke. Az alkotás feltehetően a budapesti O kilométerkő pályázatára készült.
Németh Kálmán a Galambok puskával (1970-es évek) című művén a háborút és a békét egyszerre a rá jellemző tömörséggel, kifejező módon egyszerű szimbólumokkal mutatja be. A nagyméretű háromszögben végződő falapon a háborút a lefele fordított nagyméretű fegyverrel, a háttérben a teljes felületet kitöltő szögesdrótokkal, míg a békét a fegyver markolatán lévő pihenő galambpárral, s a fölöttük lévő napkoronggal szemlélteti. Az alkotást feltehetően szabadtérre szánta a művész a háromszögű oromzatból kiindulva.
Németh Kálmán egyik legtömörebb, s egyben legsikeresebb alkotása az a békegalambja, melyet többször is megörökített különböző formában (rajz, dombormű). A galamb alakját leegyszerűsítette, egyenes vonalakká redukálta, mégis annyira jól megragadta karakterét. Mondanivalójának nyomatékosítását, jelentésének fontosságát „Békét fegyver nélkül” jelmondatával még inkább kihangsúlyozta, sőt globálisan az egész emberiségre kiterjesztette „Világbékét, fegyver nélkül”. Saját gondolataival a következőképpen fejezi ki ezt: „Örömmel tapasztalom, hogy a világ népei egyre határozottabban követelik a békét.” (Váci Napló, 1974. március 24.-ei szám.)
Egyik rajzát változatlanul megismételte egy magángyűjteményben lévő domborművén. Az alkotást megfigyelve érzékelhető annak „rajzossága”, látva az előkészítő rajzot, pedig kézzelfogható, hogy Németh Kálmán jól bevált galambformáját adaptálta domborművére. Az egyenes vonalakból felépülő szálló, oldalnézetű galamb szájában az olajággal, a fölötte lévő napkoronggal, s a művészre jellemző ékírásszerű betűtípusával egy kiérlelt kompozíciót alkotott.
A 20. századi egyetemes művészet egyik legismertebb békegalambját Pablo Picasso katalán művész örökítette meg, hasonlóan Németh Kálmánhoz többféle változatban. Az általam bemutatott rajzot összehasonlítva Németh Kálmánéval láthatjuk, hogy Picasso lendületes, ívelt vonalakkal alkotja meg galambját, a magyar művészé ezzel szemben geometrikusabb, még inkább leegyszerűsített alkotás, de mindkettőben felfedezhető a művész egyénisége, kifejezőereje. Picasso galambja a háborúellenes mozgalmak jelképévé vált, egy másik galambábrázolása pedig az 1949-es Béke világkongresszusának plakátján jelent meg. Negyedik lányát Palomának hívják, ami spanyolul galambot jelent.
Németh Kálmán másik rajzán békegalambja alulnézetből figyelhető meg, kevésbé kelt geometrikus hatást, pedig szinte teljesen egyenes vonalakból építi fel alakját.
Kálmán napok a harmónia és a béke jegyében:
A klasszikus értelemben vett Kálmán napokat 1961 és 1978 között tartotta a szobrász és felesége, Zuna Edit a saját maguk által gondozott kertben. Ezeket az összejöveteleket a kötetlen beszélgetés, a spontán szereplések, a szavalások és a jó hangulat jellemezte, melyek általában a kertben lévő nagy diófa árnyékában zajlottak. Németh Kálmán lakóházának bejáratánál egy háromszögben végződő, téglalap alakú, feliratos üdvözlőtáblával köszöntötte látogatóit és barátait, melynek felső részében szintén a békegalambot faragta meg a következő felirattal kísérve: „Világbékét fegyver nélkül! Isten hozott, Béke Veled!”. Németh Kálmán barátai így köszöntek a művésznek Kálmán napokon is. Néhány fénykép tanúbizonysága szerint egyes Kálmán napokon a Békét fegyver nélkül feliratot egy fehér szövetre is felírták, s a kis rögtönzött színpad elé helyezték, illetve szintén egy fehér textíliára a békegalambot felfestették, s a műterem ajtajára rögzítették. Ebből is érzékelhető, hogy a Kálmán napok a béke, a harmónia és a felebaráti szeretet jegyében teltek.
Németh Kálmán életében a béke központi szerepet töltött be, s reménykedett, hogy az általános béke az egész világon harcok, háborúk, értelmetlen emberáldozatok nélkül megvalósítható. A kissé utópisztikus szemlélet érthető a megélt tragikus események ismeretében. Mindenesetre saját mikrokozmoszában megteremtette mindazt, amire áhítozott, a teljes békét: egy harmonikus, kiegyensúlyozott életet, ahol együtt élt feleségével, műalkotásaival, a természettel. Nyugdíjazás után az Országos Béketanács elnökségének tagja is volt. A művész kezdeményezésére nevezték a háza előtti utcát a Béke utcájának.
Korábbi blogposzt Németh Kálmánról ITT.
