Verebélyi Noémi – Meg tudom érteni, miért voltak odáig a nők Latinovits Zoltánért

Verebélyi Noémi írása


Szenvedéllyel végezte munkáját, és nem hunyászkodott meg soha. Erős természetű, fifikás és éles elméjű férfi volt. A színpadi jelenléte rögtön magával ragadott engem is. Nem esett nehezemre órákat eltölteni a fényképe előtt, hogy megrajzoljam, vonzó, tekintélyt követelő, férfias arcvonásait.

Kép címe: Latinovits Zoltán – Alkotó: Verebélyi Noémi – Adatok: 30×40, grafika – Jogvédett dokumentum, szabadon nem felhasználható

Sokszor sétálgattam a Miskolci Nemzeti Színházunk mellett, fiatal miskolci gimnazista lányként. Volt mikor teljesen feladtam a reményt, hogy megtalálhatom a nagy szerelmet, ezért sokszor eszembe jutott, hogy itt lobbant lángra Latinovits Zoltán és Ruttkai Éva örök szerelemre. Latinovits egyenes gerinccel, fejét felemelve, teljes mellszélességgel állt bele a viharokba, ha kellett. Engem ez mindig is lenyűgözött. Sokan renitensnek gondolták. Úgy vélem, hogy a félelem a sivár élettől, a tartalmatlan emberektől, üres élet-formáktól, ezektől mindenkinek valahol viszolyog a lelke. Latinovits képtelen volt elviselni az alkalmatlannak vélt vezetőket. Mi több, hadat kell üzenni a külső világnak, szembe kell szállni a kinti világ keltette hamis illúziókkal, hogy a benső világosság felragyoghasson. Úgy gondolom, hogy az igazi ellenség sohasem kívül, hanem sokszor legbelül, saját lelkünkben van.

Latinovits Zoltán (Budapest, 1931. szeptember 9. – Balatonszemes, 1976. június 4.) Jászai Mari-, Balázs Béla-díjas és posztumusz Kossuth-díjas magyar színész.

A Gundel családból származott, ennek kapcsán megérte az akkori rendszer származás szerinti diszkriminatív politikáját. Személyes tragédiája az volt, hogy apja (Latinovits Oszkár) röviddel a születése után elhagyta a családot. Latinovits sok mindent kipróbált, hiszen volt asztalostanonc, majd hídépítő munkás, aztán nem sokkal rá beiratkozott a Budapesti Műszaki Egyetemre, és 1956-ban építészmérnökként vörös diplomát szerzett. Mindeközben 1951-től már NB I-es (tartalék) játékos a Haladás SE kosárlabdacsapatában, ráadásként nagyon jó vitorlásversenyző volt.

De hogyan is kezdődött a vonzalma a színészet iránt?

Már 3 éves kora óta szavalt, majd az egyetem évei alatt folyamatosan előadott verseket. Lehotay Árpád és Galamb Sándor tanítványaként, valamint tbk. a MÁVAG színjátszó csoportjának tagjaként ismerkedett a színészmesterség fortélyaival. 1956 és 1959 között játszott a debreceni Csokonai Színházban. 1959-től 1961-ig a Miskolci Nemzeti Színházban, itt ismerkedik meg Ruttkai Évával az ”Ilyen nagy szerelem” című darab első próbáján, lázasan egymásba szeretnek.   1961-ben és 1962-ben ismét Debrecenben játszott. 1962-1966-ig a Vígszínház társulatához tartozott. 1966 és 1968 között a Thália Színház tagja volt. 1969-től 1971-ig a Vígszínházban játszott. 1973-1975 között az Irodalmi Színpadon és az Egyetemi Színpadon önálló irodalmi műsorokkal lépett fel. Színészként a magyar előadóművészet egyik legnagyobb alakjává vált. Költőink nagyjai közül szeretett szavalni, mint pl.: Ady Endre, József Attila, Illyés Gyula, Kosztolányi Dezső költeményeit.

Az egyik kedvencem Latinovits Zoltán feldolgozásában a József Attila – Mama c. vers.

Mindenkinek ajánlom, aki úgy érzi ráfér egy kis lassítás, az eddig túl feszített életritmusban. Az információs technológiai fejlődésnek köszönhetően nagyon felgyorsult világban élünk. A nagy rohanásban elfelejtettük, hogy milyen kicsit megállni, igazán megélni a szép és értékes pillanatokat. E váratlan fékezést talán újra balanszírozhatja, ha visszatekintünk felmenőink bölcs mentalitására.

A másik személyes kedvencem, a ”Latinovits Zoltán a magyarságról. Részlet a Sírás után c. filmből”.

Szerepformálását nagyfokú szuggesztivitás jellemezte. Színházi munkáinak sorából kiemelendő: a Rómeó és Júlia címszerepe (Júlia: Ruttkai Éva), a Játék a kastélyban (Ádám), a Mario és a varázsló (Cipolla), a Tóték (Őrnagy), Az ügynök halála (Willy Loman). Jelentős kései alakítása fűződik a Ványa bácsi c. Csehov-darabhoz, amelynek címszerepét játszotta. Veszprémben megvalósíthatta régi álmát: rendezhetett. Németh László Győzelem c. drámáját valósíthatta meg. Első rendezése az év nagy színházi eseménye volt.

A magyar filmművészet számára is maradandót alkotott: először Krisztyán Tódorként az 1962-es Aranyember-feldolgozásban, majd a Pacsirta, a Szegénylegények, az Alfa Rómeó és Júlia, a Szindbád, A Pendragon-legenda és Az ötödik pecsét szerepeiben. Az Utazás a koponyám körül filmadaptációjáért a San Sebastián Nemzetközi Filmfesztivál legjobb férfiszínésznek járó díját vihette haza.

Fájdalmasan fiatalon, 1976. június 4-én tisztázatlan körülmények között Balatonszemesnél a vonat halálra gázolta. Tragikus halála az egész magyar közvéleményt megdöbbentette.

Könyvei: 1973-ban jelent meg: Ködszurkáló címmel önéletrajzi írásait tartalmazó kötete. 1985-ben: Emlékszem a röpülés boldogságára című, összegyűjtött írásokból álló könyve.

Latinovits elvesztése után szerelme: Ruttkai Éva minden nap meggyújtott egy gyufaszálat az emlékére, majd elfújta. Tíz évvel élte túl szerelmét, de többé nem volt ugyanaz az ember, komorabb, csendesebb lett, elment az, akit a világon a legjobban szeretett… nem volt képes feldolgozni a gyásszal járó fájdalmat.

Ami számomra folyamatos tanulság Latinovits Zoltán személyéről, az a páratlan hivatásszeretete. Remélem, a ”szárnyai újra nőttek” és megtalálta az örök ”röpülés” boldogságát, bárhol is legyen.

” Sohase nyertem, de amit magam megküzdöttem, meg is tartottam. Nem bántam meg semmit, igyekeztem szomorúságom fölött mindig egy darabka kék eget tartani. Megmaradtam embernek, szigetnek, csodálkozónak, reménykedőnek, győzelemre törőnek, gondolkodónak. Megmaradt szívem szeretete, gyűlöletem; és minden felett megmaradtam folyton-keresőnek, “terepfelverőnek”, lázadónak, életmentőnek, értelmezőnek, lassan bölcsülőnek, igazságkeresőnek, nevetőnek.” (Latinovits Zoltán)

 

Források: mediaklikk.hu, Dobrossy István – Gyarmati Béla: Legendák, anekdóták, emlékek – A miskolci színjátszás történetéből című könyv, www.citatum.hu/konyv/Emlekszem_a_ropules_boldogsagara, port.hu, origo.hu, wikiwand.hu

 

 

Címke , , .Könyvjelzőkhöz Közvetlen link.

Egy hozzászólás a(z) 0ejegyzéshez

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük