Jarabin Kinga írása
Amikor intelligenciáról beszélgetünk, általában mindenkinek logikai feladatok jutnak az eszébe. Az intelligencia azonban ennél sokkal többrétű, szélesebb alkalmazási területen mérhető. Kiterjed más képességekre is, melyeket ahhoz, hogy gyermekünk valódi adottságait feltérképezhessük, megtaláljuk azt, amiben jó, ami érdekli és motiválja, ismernünk kell.
A tanulás élmény is lehet, ha a megfelelő irányból közelítünk.
A standard tesztek az első hármat mérik, a további területek mérése Howard Gardner nevéhez fűződik. Howard Gardner a Harvard College-ban tanult pszichológiát, szociológiát és történelmet. Együtt dolgozott Erik H. Eriksonnal. A Hovard Egyetemen fejlődéspszichológiát tanult. Elmélete szerint az intelligencia nem egységes értelmi képesség. Az egyes intelligencia típusok fejlettségére hatással van az öröklődés és a kultúra is. Az utolsó pontban említett személyes intelligenciát további két területre bontja: személyen belüli és személyközi intelligenciára.
Gardner az alábbi nyolcon kívül még három intelligencia területet határozott meg 1988-ban: az egzisztenciális, a naturalista és a spirituális intelligenciát. Gardner elmélete mentén létrehozott iskolák célja olyan átfogó oktatás biztosítása, mely meghatározott értékek mentén teszi lehetővé számukra az ismeretanyag megértését, elsajátítását, valamint készíti fel diákjait a társadalom által kínált lehetőségek megélésére és kihívások elfogadására. Az tantermekben intelligencia sarkok kerültek kialakításra, melyekben a gyerekeknek lehetősége van a saját gondolkodási mechanizmusuknak megfelelő módszerekkel részt venni az oktatásban. Gondoljuk csak el, mennyivel motiválóbb lenne egy kimagasló zenei intelligenciával rendelkező gyermeknek a törteket zongorázás közben megismerni, az osztás, szorzás folyamatát egy a természet iránt fogékony gyermeknek a sejtosztódáson keresztül, vagy épp egy testi-mozgásos intelligenciájában kimagasló gyermeknek a futópályán az időmérés és teljesítményének kiszámolása során megérteni. Gardner módszere az egyes tantárgyakba életet visz, közelebb hozza azokat nem csak a mindennapokhoz, hanem az egyénhez is. Ezt felismerve a módszer alkalmazása talán csak elsőre tűnhet bonyolultnak és plusz pedagógiai munkának. Mindent összevetve jelentősen megkönnyítené úgy a diák, a tanár, mint a szülő életét is.
Nyelvi-verbális intelligencia
Az a diák, akinek magas a nyelvi-verbális intelligenciája, a tananyagot a nyelven keresztül közelíti meg, és szavakban gondolkodik. Általában jó a hallása, szeret írni, olvasni, történetet mondani, megbízható a helyesírása, és könnyen emlékszik szavakra, nevekre, dátumokra. Élvezettel játszik szójátékot, kísérletezik a nyelv hangjaival, szavaival, mondataival, szereti a mondókákat, szívesen olvas, örömmel mond viccet, ügyesen fordít egyik nyelvről a másikra. Az előadást könnyen követi, boldogan vesz részt a vitákban. Többnyire sikeres a magyar irodalomban és a nyelvtanban, illetve az idegen nyelvek tanulásában.
Logikai-matematikai intelligencia
A kiemelkedő logikai-matematikai intelligenciával rendelkező diák számokban, logikai összefüggésekben, valamint elvont rendszerekben gondolkodik. Általában gyorsan és könnyen számol, jól érvel, szívesen kísérletezik, ügyesen oldja meg a problémát és helyesen állít fel kategóriákat, viszonyrendszereket. Meg akarja érteni, hogyan működnek a dolgok, a fejtörőknek mindig a végére akar járni, szívesen játszik számítógépes és stratégiai játékokat. Általában erőssége a matematika, a fizika és a többi természettudományos tantárgy.
Képi-térbeli intelligencia
Az erős képi-térbeli intelligenciájú gyerek színekben, képekben és a tér formáiban gondolkodik, rájuk emlékszik a legkönnyebben. Szeret rajzolni, festeni, tervezni, valamint alkotni, képet nézegetni és építeni. Jól olvas, gyorsan érti meg a grafikonokat és a táblázatokat, szívesen fejt rejtvényeket, ügyesen keveredik ki az útvesztőkből. Kitűnő a belső látása, és sokszor álmodozik, tisztán maga elé képzel képeket, eseményeket. Az iskolában erőssége lehet a rajz, a földrajz, a művészettörténet és a geometria.
Testi-mozgásos intelligencia
A fejlett testi-mozgásos intelligenciával rendelkező tanuló, elsősorban mozgás és érintés útján ismeri meg a világot. Főként testi érzeteken át dolgozza föl a benyomásait, gyakran testbeszéddel kommunikál. Folyton ugrál, mozog, táncol, és sokat gesztikulál, mutogat, jól utánozza mások mozdulatait is. Szívesen szerel és barkácsol, sokat játszik építőkockával. Sokféle sport és testi ügyességet kívánó játék érdekli, jó a kézügyessége. Főként a testnevelésben, a technikában, a színjátszásban sikeres az iskolában.
Zenei intelligencia
A zenei intelligenciában erős tanuló hangban, dallamban, ritmusban gondolkozik, könnyen jegyez meg és idéz fel számára ismerős zenét. Érzékeny a hang fajtáira, a hangmagasságra, az ütemre és a zenei harmóniára. Szívesen énekel, dúdol, gyakran hangszeren is játszik, sokat hallgat zenét. Tanulmányai során az énekben, a hangszertanulásban tűnik ki a leginkább.
Természeti intelligencia
A kiemelkedő természeti intelligenciájú gyerek a természet jelenségein keresztül látja és ily módon érti meg a környezetét. Gyakran állatokkal játszik, gondozza őket. Sokat időzik a kertben vagy az erdőben. Követ, virágot, bogarat gyűjt, megfigyeli és megérti őket. Észreveszi és osztályozza a hasonlóságokat, a különbségeket a növényfélék, állatfajták és ásványok világában. Az iskolában a környezetismeret, a biológia, a földrajz és a többi természettudományos tárgy az erőssége.
Társas intelligencia
A kiemelkedő társas intelligenciával rendelkező diák a másokkal való együttműködés és beszélgetés során tanul a legtöbbet. Érzékenyen figyel társai hangulatára, gondolataira, sőt igényeire. Ügyes szervező, jó közvetítő és vezető. Szívesen barátkozik, sok időt tölt mások társaságában. Sokszor ad tanácsot, és képes befolyásolni másokat. Sikeres az iskolai vitákban, a csoportmunkában, szívesen korrepetálja társait, és gyakran ő szervezi meg az osztály szabadidős programjait.
Személyes intelligencia
A magas személyes intelligenciájú tanuló saját igényeihez, érzelmeihez és céljaihoz viszonyítja a világot. Jól ismeri önmagát, képességeit és korlátait. Céljait meg tudja határozni, képes tanulni saját kudarcaiból. Sokat szemlélődik, álmodozik, tervezget, és reflektál a környezetére. Szívesen dolgozik egyedül, saját ütemében, saját magának kialakított körülmények között. Az önkifejezést, elmélkedést, önálló munkát igénylő feladatokban, a fogalmazás-, a magyar-, az ének-, a rajz- vagy a filozófiaórán és a színjátszás során érheti el a legtöbb sikert.
Te melyikbe tartoztál? És gyermekeid?
