Balogh Dávid írása
1848. március 15-én Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseményét ünnepli, nevezetesen az 1848-as forradalmat és szabadságharcot. E jeles napon a márciusi ifjak bátorságukat bizonyítva a Pilvax-kávéházban összegyűltek a béke, a szabadság és az egyetértés jegyében. A forradalom emblematikus alakja Petőfi Sándor (1823-1849 k.), világirodalmi viszonylatban is elismert költő. Kultusza ma is eleven és ez Németh Kálmán idejében is így volt. A szobrász az 1970-es években több domborművet is készített Petőfi Sándorról, melyek Dunakeszin, Pencen és Fóton találhatóak.
A domborművekről általánosságban elmondható, hogy az egyetlen hiteles és ismert, Petőfiről készült dagerrotípia alapján készültek. A költő háromnegyed profilban jelenik meg, jobb karja egy biedermeier széken pihen, ruházata magasan záródó, sötétszínű zsinóros atilla viselet, hosszú nyakkendővel. A domborművek hűen követik a nemzeti hős, költő arcvonásait, szuggesztív tekintetét.
A három domborművet keletkezésük időrendjében ismertetem:
- Dunakeszi:
Az első Petőfi-dombormű Dunakeszin található, melyet 1972. március 15-én ünnepélyes keretek között adtak át. Az emlékmű eredetileg a Szent Imre téren állt, de a körforgalom építése során áthelyezték a dunakeszi 2-es számú általános iskolához (ma Széchenyi István Általános Iskola). A dombormű az iskola Szent Imre tér felőli bejáratánál található. Az átépítés során az emlékmű átalakult, korábbi jellege is megváltozott. Az eredeti – 1948-ban -, a forradalom és szabadságharc centenáriumára felállított alkotásból csupán a Németh Kálmán által készített Petőfi-dombormű maradt meg, amelyet 1994-ben Lengyel István által faragott mészkő tömbre helyeztek.[1] Az avatóünnepségen jelen volt Németh Kálmán is, ahogy költőbarátja, Kónya Lajos is, aki Segesvár című költeményével emlékezett meg a hősiesen harcoló katonákról. Kónya beszédében kiemelte, hogy „Úgy leszünk méltóak nagy költőnkhöz, ha úgy tudjuk szeretni a hazánkat, a szabadságot, a világ minden, békéért, szabadságért harcoló emberét, mint halhatatlan költőnk, Petőfi Sándor.”[2]
- Penc:
Még ebben az évben személyesen felkereste Németh Kálmánt fóti otthonában Jakus Lajos helytörténész, tanár, Petőfi-kutató, a penci múzeum megalapítója, vezetője, hogy Petőfi-domborművet rendeljen meg a művésztől, hiszen Petőfi-kultusza nagy tiszteletnek örvend Pencen, ahol a költő háromszor is járt élete során. 1973-ban több évfordulóról is megemlékezett a település: Petőfi születésének 150., utolsó penci látogatásának 130. évfordulója.[3] Ez a kettős ünnep adta az ötletet a penci Petőfi Emlékbizottságnak, hogy egy újabb domborművel tisztelegjenek a költő előtt, melyet a település múzeuma előtti téren kívántak elhelyezni. Németh Kálmán beszámolt látogatójának, hogy idén avatták fel egyik domborművét a költőről Dunakeszin.[4] A szobrász nagy tisztelője volt Petőfinek, szívéhez közel álló feladat és természetesen örömmel elvállalta a megbízást. A bronzból készült alkotást 1973. május 27-én, egy vasárnapi napon avatták fel a penci múzeum előtti téren. Az ünnepségen Jakus Lajos iskolaigazgató, Petőfi-kutató tartott előadást a költő életének penci vonatkozásairól.[5] Németh Kálmán Petőfi-domborművének leleplezését követően Miklós Róbert, a Petőfi Irodalmi Múzeum tudományos főmunkatársa a költő világirodalmi jelentőségét méltatta.[6] Az emlékmű megkoszorúzása után a résztvevők megtekintették a múzeumban megrendezett, Petőfi penci látogatásairól szóló emlékkiállítást.[7]
- Fót:
Kevesen tudják, hogy Fóton, Kisalag településrészen is található egy Németh Kálmán által készített Petőfi-dombormű, melyet a művész ajándékozott a 3. számú általános iskola (ma: Németh Kálmán Általános Iskola) bővítésének alkalmával. 1976 szeptemberében a Fóti Ősz rendezvénysorozat keretein belül új, négytantermes iskolaépületet adtak át ünnepélyes módon. Novák Imre iskolaigazgató – aki pártolója, segítője és tisztelője volt Németh Kálmánnak – köszöntötte a vendégeket. Ezt követően az iskola tanulói verseket, énekeket adtak elő. Utána Tóth Albert, a váci járási bizottság titkára tartott beszédet, s kiosztotta a jutalmakat, illetve oklevelet adott át az iskola építésében közreműködő vállalatoknak, társadalmi munkában dolgozó szülőknek.[8] Ezután Tóth Sándor tanácselnök jelképesen átadta az iskola épületét Novák Imrének, végül felavatták Németh Kálmán Petőfi-domborművét, melyet ajándékba adott az iskolának.[9] Hűvősvölgyi Ildikó színművésznő elszavalta Petőfi Sándor Első esküm című versét.[10] Zárásként Novák Imre iskolaigazgató megköszönte áldozatos munkáját azoknak, akik segédkeztek az új épület elkészülésében.
Németh Kálmán Petőfi alakjának megformálása egyfajta tiszteletadás, főhajtás a nemzeti hős, a forradalmár, a költő előtt. Március 15-én nemzeti színű kokárdát tűzve a szívünkhöz emlékezzünk meg a márciusi ifjakról, a szabadságért harcoló hősökről, s egy fiatal költőóriásról, Petőfi Sándorról.
Első kép forrása: https://hu.wikipedia.org/wiki/Pet%C5%91fi-dagerrot%C3%ADpia
Harmadik kép forrása: https://www.kozterkep.hu/31709/petofi-sandor#vetito=283746
[1] https://www.kozterkep.hu/24865/petofi-emlekko#
[2] Petőfi-emléktábal Dunakeszin, in: Váci Hírlap, XVI. évfolyam 4. szám, 1972 március 16.
[3] A költő szobrot kap Pencen, in. Váci Napló, XVI. évfolyam, 159. szám, 1972. 07.08, 1.
[4] A költő szobrot kap Pencen, in. Váci Napló, XVI. évfolyam, 159. szám, 1972. 07.08, 1.
[5] Petőfi Pencen, in: Pest Megyei Hírlap, 1973.05.29.
[6] Petőfi Pencen, in: Pest Megyei Hírlap, 1973.05.29.
[7] Petőfi Pencen, in: Pest Megyei Hírlap, 1973.05.29.
[8] Iskolaavató Fóton, in: Pest Megyei Hírlap, 1976. 09.19, 8.
[9] Iskolaavató Fóton, in: Pest Megyei Hírlap, 1976. 09.19, 8.
[10] Iskolaavató Fóton, in: Pest Megyei Hírlap, 1976. 09.19, 8.
