Balogh Dávid írása


Mózes a törvénytáblákkal viszonylag gyakori ábrázolás a szobrászatban, gondoljunk csak Michelangelo Mózes szobrára, amely Rómában a San Pietro in Vincoli templomban található. Mózes (héberül a moseh szóból ered, jelentése vízből kimentett) Izrael legnagyobb prófétája, akinek neve kétségtelenül összeforrt az Úr által kinyilatkoztatott Tízparancsolattal. Mózes életének több eseményét is megjelenítik a képzőművészetben, de leggyakrabban azt a jelenetet örökítik meg a művészek, amikor Istentől átveszi a törvénytáblákat.

Németh Kálmánt is foglalkoztatta ez a bibliai téma, hiszen az 1940-es és az 1950-es években különböző méretekben és többféle változatban is elkészítette Mózes alakját. Az elsőt feltehetően 1942 körül faragta meg, hiszen az alkotást megörökítő fényképen láthatjuk a Fertőszentmiklósi Madonna talapzatán lévő dátumot is. A fénykép tanúbizonysága szerint a gipszből készült domborművet éppen vésőjével faragja a mester. Mózes szikár, aszketikus alkata egyszerű geometrikus formákból tevődik össze, tekintetét a Tízparancsolattól elfordítja. Bal kezével átkarolja a kőtáblákat, míg jobb tenyerét az V. parancsolat közelébe (Ne ölj!) helyezi. Az V. parancsolatra mutatás motívumát szinte minden kompozícióján megismétli, nyomatékosítva mondanivalóját, mely szerint a legnagyobb bűn, amit ember ember ellen elkövethet, a gyilkosság. Egyik lábával egy emelvényre lép (talán a Sínai-hegynek vagy más néven Hóreb hegynek stilizált formája), mozgását hosszú ruházata elfedi, alakja szinte statikussá válik. Mózes alakja oldalnézetre komponált, a sumér és hettita domborműveket juttatja eszünkbe.

Németh Kálmán Mózes a Tízparancsolattal című alkotásával, 1942 körül, Németh Kálmán Emlékház Adattára. A dombormű jelenleg lappang, nem tudjuk pontosan hol található.

Mózes arckifejezését egy vázlaton többféleképpen is megjelenítette, hogy a megfelelő kifejezési módot megtalálja. A mutatás gesztusa itt még hangsúlyosabb, hiszen mutatóujját helyezi az V. parancsolatra.

Németh Kálmán: Mózes a kőtáblákkal (vázlat), 1940-es évek, Németh Kálmán Emlékház

Hasonló kompozíció figyelhető meg, azonban formavilágát tekintve átgondoltabb a második változat. Az 1958-ban, immáron fából készült Mózes alakja Németh Kálmán érettebb, kiforrottabb bibliai tárgyú alkotásainak sorába tartozik. Az ebédlőben található, nyárfából faragott, kissé tömbszerű, zárt kompozíció, lényegre koncentráló műve alapvonásait az előző változatból megtartotta, azonban az elforduló tekintetet immáron szuggesztív erő járja át. Mózes vörös köntösével, lépő mozdulatával, hatalmas méretű alakjával felfokozott, expresszív erővel hat a nézőre.  A kőtáblára való mutatás sokkal hangsúlyosabbá válik, hiszen mutatóujját helyezi az V. parancsolatra.

Németh Kálmán: Mózes a Tízparancsolattal, Németh Kálmán Emlékház, 1958

Egy másik fényképen a szobrászművész ötletesen hasonlóképpen mutat alkotására. A kőtáblák ezüst-, illetve Mózes ruházatának vörös színe a gótikus festett szárnyasoltárok világát idézik. Németh Kálmán faragási technikájának egyedisége az apró részletekben fedezhető fel: a kifejező arc, kezek, lábfejek. A véső metszette nyomokkal szinte „kiszabadítja”, életre kelti Mózes alakját.

Németh Kálmán Mózes a Tízparancsolat című alkotásával, 1950-es évek vége, Németh Kálmán Emlékház Adattára
Németh Kálmán Mózes-domborműve előtt olvas, 1950-es évek, Németh Kálmán Emlékház Adattára

Az ebédlő és a könyvtárszoba közötti falszakaszon található Mózes relief mellett, Németh Kálmán egy – szintén Mózeshez köthető – kisméretű domborművet helyezett el, mely az Aranyborjú imádásának történetét idézi fel. Mózes, amikor negyven napot töltött a Sínai-hegyen, a zsidóknak kétségei támadtak Mózes visszatérésével kapcsolatban. Áront kérték meg, hogy készítsen látható istent számukra. Áron élére állt a kezdeményezésnek és megparancsolta a népnek, hogy gyűjtsenek össze aranyékszereket, melyekből egy bálványt, egy aranyborjút önthetnek, amelyet aztán tisztelhetnek. Az oltár elkészült, melyet hatalmas lakomával ünnepeltek meg. Mózes eközben visszatért a Sínai-hegyről, látva a bálványimádást dühében összetörte a kőtáblákat, a borjút tűzbe vetette és kérdőre vonta a zsidó népet. Másnap újra felment a hegyre és kérte az Urat, hogy bocsásson meg nekik, végül újból megkapta a kőtáblákat.

Németh Kálmán Mózes-domborműve, mellette az Aranyborjú című alkotása látható (ma már a Mózes dombormű másik oldalán található), Németh Kálmán Emlékház Adattára.

A festészetben nagy tömegjelenetként képzelték el (hiszen ünnepség, lakoma kísérte a bálvány elkészültét) az Aranyborjú imádásának történetét, vegyük példának Raffaello Santi vagy Nicolas Poussin festők alkotását: a borjú imádásának pillanatát örökítik meg, ahol hirtelen megjelenik Mózes és kérdőre vonja a zsidó népet, szembeállítja őket azzal a ténnyel, miszerint a bálványimádás bűn. Mindkét kép hátterében éppen kettétöri a törvénytáblákat. A nép eközben zavartalanul ünnepel, táncol.

Raffaello Santi: Aranyborjú imádása, 1515-18, Vatikáni Múzeum Róma.
Nicolas Poussin: Aranyborjú imádása, National Gallery, London, 1634 k.

Ezzel szemben Németh Kálmán a lényegre koncentrálva, mindössze magát a bálványt jeleníti meg hársfából faragott domborművén, ezzel is hangsúlyozva a bálványimádás súlyos bűntettét. A frontálisan ábrázolt talapzaton álló, aranyszínű borjú szinte monumentális erővel hat a nézőre, pedig mindössze 25 cm nagyságú.

Németh Kálmán: Az aranyborjú, 1950-es évek, Németh Kálmán Emlékház

Németh Kálmán Mózes-kisplasztikái:

Németh Kálmán Mózes alakját legalább két kisebb változatban is elkészítette, ezek hollétéről azonban egyelőre nem tudunk konkrétabbat. Az első fényképen látható Mózes jobbját áldásra emeli, miközben baljával a törvénytáblákat fogja meg, alakja statikus, mozdulatlan, frontálisan áll a néző előtt. A másik kisplasztika már a fentiekben bemutatott Mózes-ábrázolásokhoz hasonlítanak: lépő mozdulat, elforduló tekintet, a Ne ölj! parancsolatra mutatásának gesztusa.

Németh Kálmán: Mózes-kompozíciók, 1950-es évek, jelenleg lappanganak.
Németh Kálmán: Mózes-kompozíciók, 1950-es évek, jelenleg lappanganak.

Németh Kálmán egyfajta erkölcsi példázatként faragta meg Mózes alakját, melyet olykor monumentális módon felnagyított, máskor kisebb változatban képzelt el, de mondanivalóját ugyanolyan nagysággal hirdette: a Tízparancsolat az emberiség szövetsége az Úrral, melyet törvényként tisztelve kötelességünk betartani!


Raffaello Santi kép forrása: fineartamerica.com

Nicolas Poussin kép forrása: wga.hu

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Megszakítás