Gr. Apponyi Franciska – Orbán Előd szobra

Szűcs Mária írása


A kultúra hete alkalmából január 18-án útnak indult régóta tervezett helytörténeti vetélkedőnk is Szűcs Marika segítő közreműködésével. Marika a Fóti Értéktár Bizottság tagja, nyugdíjas pedagógus és könyvtárvezető. A vetélkedő részeként 10 héten keresztül, minden héten egy érdekességet fogunk megosztani a blogunkon Fót városáról, majd a 11. héten a megosztott 10 anyagra vonatkozó kérdéssor jelenik meg gyerekek és felnőttek részére is. A helyes válaszokat beküldők között értékes nyeremények kerülnek kisorsolásra, melyről hamarosan részletesen is beszámolunk.

  1. rész: Csörsz-árok
  2. rész: A Mogyoródi csata; Fót elnevezése
  3. rész: A reformkor Fóton

4. rész – gr. Károlyi Lászlóné sz. gr. Apponyi Franciska

Özv. Báthory Nándorné a Stefánia Szövetség felkérésére beszámol a községben folyó tevékenységről:

„…Fóth. Típusa a magyar falunak: takaros fehér házak, tiszta utcák, középen – kimagaslólag, hogy az egész fölött domináljon – a templom. …A földesúr reá nyomja bélyegét falujára. A gr. Károlyi család alaposan tette ezt a múltban: Fóth mintaszerű községévé lett ennek folytán az országnak. Előmozdította ezt a falu lakosságának szorgalma és józansága is, s így földesurának munkájában odaadó segítőtársa lett. …A „Fóthi dal” ott hangzott el először. …A hazai irodalomban örökíttetett meg általa.

Onnan indult ki a hazai szövetkezeti mozgalom is, Károlyi Sándor gróf hatalmas gazdasági alkotása. Annak a sok ezernyi községet ma már behálózó szövetkezeti szervezetnek Fóth község a szülőhelye. (Az 1890-es években az ágráriusok mozgalmának szervezője. 1886: Pest-megyei Hitelszövetkezet, 1896: Magyar Gazdaszövetség, 1898: Hangya Szövetkezet al.) A múltban tehát nevezetes kis község volt ez a Fóth. E nevezetességét megőrizte a jelenben is. …És miképpen Károlyi Sándor gróf szövetkezeti kezdeményezése irányt jelző vala, azonképpen a Károlyi Lászlóné grófné népjóléti akciója is útjelző. Ez az akció a fóthi népjóléti intézmény. …”

A háborús helyzetet könnyíteni igyekezve a gróf 10.800 m2 területet juttatott feles művelésre 76 hadbavonult fóti lakos családjának.

„…Gróf Károlyi Lászlóné Apponyi Franciska grófnő, aki viselvén kiváltságos állása előnyeit, megértette a vele járó kötelességeket is.

Megalakította 1914. szeptemberben a falu intelligenciájából a Fóth községi segítő és népjóléti bizottságot”, „E népjóléti bizottság alá tartozik a Csecsemő-otthon is. …a templom egyik szárnyának épült apácazárda tágas kertje és szellős iskolahelyiségei fogadják be a hatvan ágyra szervezett Otthont. Hat hónaptól 3 éves korig veszik föl a gyermekeket. A munkába menő anyák kora hajnalban beviszik a kicsinyeket, akiket ott megfürdetnek, tiszta ruhába bújtatnak és egész nap bőséges, jó táplálékban részesítenek. Aki bírja, fizet naponta 30-34 fillért, akinek nincs rá tehetsége, annak gyermeke 20 fillérért élvezi. (Egy gyermek napi élelmezése 1915. június 14-én a kimutatás szerint 51 fillér, átlagban 75 fillérbe került. Évi fenntartása 1915: 5783 korona – 52 gyermek, 1916: 12471 K – 72 gyermek.) A gyermekekkel persze szakképzett ápolónők foglalkoznak, akik őket rendszeresen mérik és ilyenformán lassanként rávezetik a magyar anyákat a csecsemő okszerű ápolására, amiben nemcsak népünk, de úri asszonyaink legtöbbje még nagyon hátra van. A csecsemőotthon bővítéséhez bárki hozzájárulhat 30 koronás ágy-alapítvánnyal. …E Csecsemő-otthon révén gyűlik majd ősszel, a nagy munkaidő lezajlása után az Anyák körének publikuma…

Az anyagi segélyezést, amely kizárólag aggok, munkanélküliek, csecsemők és gyermekágyasokra vonatkozik, a Fóth községi népsegítő és népjóléti bizottság látja el. …pénzt nem osztanak. Adnak azonban tüzelőt és élelmiszert és pedig osztatott egy év alatt 93 szekér tűzifa, 1000 kg liszt, 1000 kg burgonya, 8904 l tej…

Károlyi Lászlóné a kastély parkjában Tanácsadó Irodát nyitott. …(amely) kijárja, hogy a kórházi ápolásra kerülő katonák családjukhoz közel, az újpesti Károlyi-kórházba helyeztessenek át. Felkutatja az eltűntek, fogságba kerültek hollétét és közvetíti családjukkal a levelezést, pénzküldést. Ellátja a hadba vonultakat ruhával, meleg holmival…

A fóthi óriási parkból közel 11.000 m2 van felszántva és krumplival, konyhaveteménnyel bevetve. …79 szegény családnak, akik megművelték. A grófnő adta a földet és a vetőmagot, a krumplitermés fele beszolgáltatandó, másik fele és a közibe ültetett sok vetemény a munkálóé. …Hogy az uradalmi orvos ingyen orvosi rendelőt tart és a szegénysorsú beteg ingyen orvosszert is kap, valamint az uradalmi ügyvéd ingyen jogi tanáccsal látja el a Tanácsadó Irodához fordultakat, az szinte természetes folyománya emez akciónak. …Karácsony előtt aktuális volt a szegény iskolás gyermekek felruházása. …Látta, hogy a jövő anyáinak fogalmuk sincs a varrásról… Varrodát nyitott tehát, a kastély egyik melléképületében, beállított hozzáértő tanítónőt, adott bőven anyagot és meghívta a falu leányait varrni tanulni és amellett jót tenni… Ilyenformán ruháztak föl igazán egyesült erővel 143 szegény lány készítette ruhaneművel több száz iskolás gyermeket télvíz idejére…A vándorkosár! … Az a nyitja az egésznek, hogy valaki beszerez igazán nem nagy költséggel egy kosárnyi gyermekágyhoz valót és csecsemő-kelengyét. …Belekerül az egész 100-150 koronába és eltart legalább 3-4 évig és megsegíthet évente 10-12 szegény szülőnőt. És ez a kosár vándorol egyik szegény gyermekágyas asszonytól a másikhoz. Ellátja az első pár hét alatt anyát és csecsemőt tiszta, hygiénikus holmival, biztosítja sokféle fertőzés elől és rátereli az anyát az okszerű ruházásra. Ha, mint Fóthon történik, vele jár a mosatás is, annál nagyobb áldás. …E mintaintézmény természetesen könyvtárt is tart fönn a falubeliek számára… Valóságos üzleti pontossággal adminisztrálódik ez az intézmény, …23 féle könyvvezetés…Ezekből a négy első könyv kezeli a községi népjóléti akciót, a többi tizenkilenc a kastélybeli Tanácsadó Iroda ügykörének van szánva. …Az irodához egy év alatt 3519 esetben fordultak – 33 községből…”/

Károlyi Lászlóné nevéhez fűződik a „Suum Cuique-telep” létesítése is. (Suum cuique: lat. mindenkinek meg kell adni, ami jár., tkp. mindenkinek a magáét) Az első világháború után nemzetközi gyűjtést szervezett a hadikárosultak javára. 1921-ben megvásárolta a Phőbus Villamossági RT tulajdonát képező 9 kat.holdnyi területet, melyet kb. 200 n.öles telkekre osztott, s a nemzetközi gyűjtésből befolyt összegből a fóti tornácos házak mintájára szoba-konyha-kamrás házakat építtetett. A házak előtt kis virágoskerteket hagytak, egészségügyi okokból. Mindegyik házon kör alakú vastábla volt, alatta zászlórúd. A táblán feltűntették, hogy az a ház melyik ország adományából épült. A házakat hadirokkantak és özvegyek kapták 25 éves, kamatmentes törlesztésre – a részletek kifizetése így is nagy tehertétel volt, sokan kényszerültek a ház eladására. 1936-ban a telepen már 80 ház volt, amelyet kutak, artézi kút, nyári fürdő, múzeum és kultúrház-könyvtárral egészített ki. Ez a telep lett Fót Újfalu részének a magva.

Báthory Nándorné, özv.: A fóthi példa: Fóth község népjóléti intézményei. (A Társadalmi Múzeum kiadványa. 1916. 31. sz.). Bp.: Posner és Fia, 1916. 16 p.

Váci Hírlap. 1916. január 16.
Telek Antalné sz, Csemez Jolán festménye (képeslap)

„A család figyelmét a későbbiekben sem kerülte el a nincstelenek, az I. világháború áldozatai után Fóton maradt hadiözvegyek és hadirokkantak helyzete sem. Gróf Károlyi László és felesége, gróf Apponyi Franciska létrehozta a ,,Suum Cuique” alapítványt’ amiből felépítették Fót-Újfalu telepet.

A telep házai szoba-konyha- tornácosak. A modern igényeknek megfelelően ezeket már átalakították, de egy-két motívum (a tulajdonos nevének kezdő betűje) még néhány épületen megmaradt.” Az alaptőkét a fóti kastélyba meghívott vendégek, köztük nagykövetek, lord Rothermere, valamint a pápa, ő nem mint vendég, de a nemes kezdeményezés támogatója – teszik le’, ami fejenként min’ egy ház ára’.

1922. május 25-én adják át az első 16 házat; ezen alkalomból idelátogatott maga a kormányzó, Horthy Miklós, és a miniszterelnök, gróf Bethlen István is. A családok 25 éven át, kamatmentes törlesztés fejében kapják otthonukat. A házon egy mázas cseréptábla hirdeti az adományozó nevét. A befolyt törlesztésekből újabb épületeket emeltek. 1922 és 31 között hatvannál több ház épült.”


Felh. irod.: Iványiné Konrád Gizella – lványi János: A Károlyiak építészettámogató tevékenysége. In.: Újpesti Helytörténeti Értesítő, 1997. november.  p.20-23.


 

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Megszakítás