Jarabin Kinga írása
A Föld nevű bolygó épp olyan otthonunk, mint a ház, vagy a lakás, amiben élünk. A mi felelősségünk a Föld megóvása az ártó hatásoktól. Ki kell állnunk a tiszta víz, levegő és talaj védelmében.
Természeti kincseink védelme egyenlő az élet, saját életünk, szeretteink életének védelmével. Fontos, hogy egészséges talajban termelhessük meg élelmiszereinket, megtartsuk, sőt gyarapítsuk friss levegőt adó erdeink, éltető, iható, tiszta vizünk.
Az erdeink tisztaságának megőrzésével, a háztartási hulladék szelektív gyűjtésével te is tehetsz a Föld megóvásáért!
Összefogás a tiszta erdőért
Egyszer volt, hol nem volt, egy ici-pici Lencsilány, ici-pici anyukával, ha nem is túl az Óperencián, hanem innen, de tényleg volt. Hogy Lencsi milyen volt? Okos, huncut, cserfes és igen eleven. Amikor jó kedve volt, lekacagta az égről a csillagokat és úgy ragyogott a szeme, hogy azt még a Nap is megirigyelte. Hosszú barna haját kibontva hordta, hogy legyen a tavaszi szélnek is játszótársa. Lencsi vékony és apró kislány volt, termeténél viszont sokkal nagyobb volt hite, jósága, igazlátása és szeretete, melyről messze földön híres volt.
A Lencsilány ici-pici házikója egy hatalmas nagy sűrű rengeteg szélén állt. A kertben virágok nyíltak, a kert végében patak csörgedezett, melyben apró kis halak úsztak. A patak partján, nyári estéken békák adtak hangversenyt, miközben vígan lakmároztak a szúnyogokból. Az erdőben mindenféle állat élt: volt ott róka, medve, farkas, sün, borz, mókus, bagoly, fakopáncs, fülemüle, kakukk, egy egész nyuszi család, őz, szarvas, vaddisznó, pók a fák ágai között és egy kolónia hangya a föld alatt. Az erdő másik szélén, pont a kis Lencsilány házával szemben – csak a másik oldalon – a Tündér lakott. Ő volt a fák, a virágok, a föld, a víz, a levegő, egy szóval a természet őre. Az ő feladata volt vigyázni az egyensúlyt az erdő lakói és a természet között.
Egy nap, a Tündér szokásos erdei sétáját tartotta, amikor szörnyű dolgot vett észre. Az erdő tele volt szeméttel! A turistajelzések mentén, a kiránduló ösvényeken uzsonnás zacskó, szalvéta, műanyag vizes palackok voltak eldobálva, de talált sajnos cigarettás dobozt és cigarettacsikket is. Pedig az erdőben dohányozni és eldobni a cigarettacsikket nagyon veszélyes lehet az erdőre nézve főleg száraz, nyári időszakban. Ilyenkor a cigarettacsikkben lévő parázs meggyújthatja a száraz füvet, leveleket és könnyen tüzet okozhat! De a sok szemét is ártalmas! Mérgezik a talajt, az állatok élővilágát, a fákat, a növényeket! Messzebb, a turista útvonaltól, a patak partján, az erdő szélén és a mezőn még szörnyűbb látvány fogadta Tündért. Autógumik, bútorok, zsákokba gyűjtött építkezési törmelékek, konyhai szemetek, elhasznált ruhák, cipők voltak kidobva. Tündért sírni tudott volna, olyan szomorú volt. Tennie kellett valamit!
Elment Lencsihez és az anyukájához. Elmesélte nekik, hogy mekkora a baj és megkérte őket, hogy jöjjenek segíteni. Összefogásra volt szükség! Lencsi és az anyukája gondolkodás nélkül húzták is a cipőjüket és indultak Tündérrel az erdőbe. Útközben találkoztak Pillangóval:
- Pillangó! Szállj gyorsan körbe az erdőben és hívd ide a nagy tölgyfához az erdei állatokat! Nagy baj van! Az erdő tele van szeméttel, összefogással tudjuk csak megszabadítani a sok hulladéktól!
Pillangó szedte is a szárnyát. Repült házról házra, odúról odúra. Hamarosan meg is érkezett az erdő apraja nagyja a nagy tölgyfa alá. Döbbenten látták ők is útközben a sok eldobált szemetet.
- Ki tehetett ilyet? – kérdezték felháborodva az erdei állatok egymás szavába vágva.
- Az emberek – adta meg szomorúan embertársai helyett is szégyenkezve a választ a kis Lencsilány. – De összefogással fel tudjuk hívni a figyelmüket, arra, hogy ezzel ártanak az erdőnek és a benne élő állatoknak, meg tudjuk tanítani nekik, hogyan viselkedjenek és vigyázzanak az erdőre! Együtt sikerülni fog! Ahogy együtt tehetünk azért is, hogy újra tiszta legyen az erdő! – biztatta az állatokat Lencsi.
- Én hozok a boltból zsákokat, amibe összegyűjthetjük a sok szemetet! – ajánlotta fel Farkas.
- Én meg hozok gumikesztyűket a gyógyszertárból – szólt Bagoly doktor – puszta kézzel nem szabad felvenni a szemetet a földről! Sok betegség forrása lehet! – figyelmeztetett és már repült is.
Amíg Farkas és Bagoly doktor oda voltak a kesztyűkért és a zsákokért, addig az erdei állatok csapatokat alkottak. Sün, Mókus, Nyuszi és Róka a turistaútvonalról, Lencsi, Borz, a Sikító Sárkány és Harkály doktor a patak partról, tündér farkassal, medvével és bagoly doktorral a tisztásról és az erdő széléről fogja összegyűjteni a szemetet.
Farkas és Bagoly doktor mindenkinek adott bőven zsákot is és kesztyűt is. Bagoly doktor hozott kézfertőtlenítőt is és elmondta, hogy a használt kesztyűket is a zsákokba kell kidobni! Figyelmeztette az állatokat, hogy amikor leveszik a kesztyűt, akkor ahhoz hozzá ér az ujjuk, a tenyerük is, így számos kórokozó ráragadhat. Ezért ha megszomjaznak vagy megéheznek útközben, miután levették a kesztyűt evés és ivás előtt mindenképp használjanak kézfertőtlenítőt! A csapatok most már felkészülten láthattak neki a nagy munkának.
Mindegyik csapatot szomorú látvány fogadta, de elszántságuk erőt adott nekik! Fáradhatatlanul gyűjtötték zsákokba a sok szemetet. Késő délután volt, mire elkészültek.
- Mi vagyunk a legerősebbek, majd mi Farkassal és Rókával elvisszük a zsákokat a szeméttelepre – ajánlotta fel Medve.
- Mi készítünk Mókussal és Harkály doktorral szemeteskukát a turista utakra! – szólt lelkesen Sün.
- Mi meg készítünk Tündérrel és Lencsivel plakátokat, amin felhívjuk az emberek figyelmét az erdő tisztaságának megőrzésére és arra, hogy ez miért fontos! – mondta Lencsi anyukája.
Újra munkához láttak a csapatok. Farkas, Róka és Medve felrakták Medve kis teherautójára a sok szeméttel teli zsákot és elvitték a szeméttelepre. Sün a csapatával fából készült kukákat helyezett el a turista utak mentén és a pihenőhelyeken. Lencsiék az erdő szélére, a mezőkre és a pihenőhelyekre raktak ki hatalmas színes plakátokat. Felhívták az emberek figyelmét, hogy az erdő valaki más otthona, és amikor ők az erdőben járnak, vendégségben vannak. Ahogy otthon sem dobálják el a szobában a szemetet, épp így ne tegyék az erdőben sem! Az erdők, a fák, a növények megtisztítják a levegőt, mely minden élet, az emberi élet forrásai is! Épp ezért közös ügyünk, hogy tisztán és egészségesen tartsuk!
A kis Lencsilány és Sün vállalták, hogy minden héten körbejárják az erdőt és kiürítik a kukákat, Medve pedig azt, hogy az összegyűjtött szemetet elviszi a szeméttelepre. Estére mind nagyon elfáradtak. Sokat dolgoztak és eredményesen. Összefogással sikerült megtisztítaniuk az erdőt. Elégedettséggel a szívükben tértek nyugovóra és abban a reményben hajtották álomra a fejüket, hogy munkájuk nem volt hiábavaló és az emberek most már vigyázni fognak az otthonaikra.
