Verebélyi Noémi írása


Az igazi okát nem tudom megmondani, de kevés színésznő fogott meg életem során. Nos, Tolnay Klárinak ez is sikerült. Emlékszem arra, hogy éppen a konyhában segédkeztem, amikor a kis tv-n egy borzasztóan unalmas beszélgetés ment, a semmiről. Gyorsan átkapcsoltam, nehogy már vesztegessem az időmet, babfejtés közben. Egy fekete-fehér magyar filmvígjáték ment a „vásznon”: a Katyi. Úgy elvarázsolt Tolnay Klári, hogy onnantól le se tudtam volna tagadni a mosolyomat egész nap.

(Katyi c. film részlet- Tolnay Klári énekel)

Nem tanultam még akkoriban színésznek, és annyira még nem is kacérkodtam a gondolattal. De valahogy azt éreztem, mintha ismerném Őt már ezer éve. Elkezdtem memorizálni Varga Kató (Katyi) szöveg részleteit. Tetszett az áttükröző egyénisége, és nagyon érdekesnek találtam Őt. Egyébként a híres Katyi-nótákkal egyszer még az Operaházban az árvízkárosultak javára rendezett esten is fellépett. Egyszerűen lebilincselt, minél jobban utánanéztem pályafutásának. 2014-ben megkaptam a Góg Laura: Tolnay 100 könyvet édesanyámtól. Szokás minálunk mondani: olvasni jó, de jól olvasni nem könnyebb, mint írni. Igyekeztem jól olvasni, most pedig írni. Az ember sokszor képes a múlton gyötrődni. Egyszer elhangzott tőle egy olyan gondolat, ami végig kísérte az életemet. A videóban megtalálhatjátok ezt, és a tőlem megszokott rajzot az éppen kiválasztott művészről. Most Tolnay Klári lesz terítéken:

 

Tolnay Klári (1914. július 17. Budapest) a harmincas évek eszményi nőtípusának élő szobra volt, akiért nemcsak a férfiak, a nők is rajongtak. A Kossuth-díjas színésznő eleinte apácának készült, és még színészi végzettsége sem volt, mikor megkapta élete első szerepét. Vidéki lányként a pestiek számára borzalmas palóci tájszólással beszélt, és eredetileg nem is Klári, hanem Rózsi volt a keresztneve. A Klári művésznevet Gaál Béla filmrendezőnek köszönhette, aki a Meseautó forgatása előtt arra kérte, hogy változtassa meg a nevét, mondván, a Rózsi cselédlány hangzású. A forgatás után 1934-ben a Vígszínházba került. Eleinte naiva szerepekben játszott.

Tolnay nagy hibának tartotta, hogy a sztárkultusz (amivel egyébként maga is szenvedett) olyanokat is a színészet felé terelt, akik sem valódi tehetséggel, sem elhivatottsággal nem rendelkeztek e pálya iránt. Tolnay Klárinak pályája során sikerült megvalósítania azokat a követelményeket, melyeket fiatalon papírra vetett elméleti fejtegetésében az emberábrázoló színésztől megkövetelt. Továbbá arra az emberi őszinteségre, mely művészetében jelen volt. A színházvezetőktől és kollégáitól több igényességet kért: „alázatot, odaadást, szolgálatot, elmerülést és gondot a színházért s a színházra”.

Kép címe: A Bájos Tolnay – Alkotó: Verebélyi Noémi – Adatok: 25×35,3, grafika – Jogvédett dokumentum, szabadon nem felhasználható

Én soha nem szerettem a begyakorolt, sallangos, csak technikás színészeket, ahol csak nyomokban van némi érzelem, és még azt is a rendező nyüstölésének köszönheti. Fontos a természetes megélés. Szerintem ezért is lett kedvencem Tolnay Klári, szinte mindig sallangmentesnek láttam.

Egészen 1946-ig a Vígszínház társulat tagja, ekkor két évet a Művész Színháznál töltött, majd 1948–49-ben visszatért a Vígszínházba, ezúttal társigazgatóként Somló István és Benkő Gyula mellett, akiket Révai József miniszter rendeletére neveztek ki Jób Dániel helyére.

Ám amíg a színpadon sikert sikerre halmozott, hiszen életében közel száz filmben láthattuk, addig magánéletében több kudarc is érte. Tolnay Klári első férjével Ráthonyi Ákos filmrendezővel 1936-ban házasodott össze, 1940-ben megszületett lányuk, Zsuzsanna. Önéletrajzi könyvéből kiderült, férjébe nem volt szerelmes, a testi szerelemtől pedig egyenesen viszolygott. Ennek ellenére másodjára is állapotos lett, nagy szomorúságukra fiuk halva született.

1940-es években, az Eurüdiké című darab harmadik próbáján szeretett egymásba © MTI

Élete nagy szerelmével, Darvas Ivánnal kötött házassága tönkrement. Eleinte szerelemféltés, hűtlen­ség és megannyi viszály ellenére kitartottak egymás mellett, de kapcsolatuk utolsó próbatételét, a börtönt azonban már nem bírta ki a szerelmük. Darvas Iván a rácsok mögött töltött hosszú és nehéz hónapok után, a néhai szívtipró merőben más emberként tért haza, ami egyet jelentett a kapcsolatuk végével. (Közel két évig volt ártatlanul a börtönben kémkedés vádja miatt.)

Mensáros László pedig hiába kérte meg a kezét, a színésznő visszautasította a legendás művészt. De így járt korábban Márai Sándor is, aki sajátos műveltségével vette őt le a lábáról. Sokáig titkolták kapcsolatukat. Az író feleségül vette volna az ismert színésznőt, ám kosarat kapott tőle.

1950-ben a Madách Színházhoz szerződött, s ott dolgozott halála napjáig. Olyan nagy szerepekben volt látható, mint Júlia, Nóra, Irina a Három nővérben, Blanche A vágy villamosában, játszott Molnár Ferenc és Thornton Wilder darabban, valamint rengeteg klasszikus és modern női szerepet a magyar és világirodalomból. A legjobb partnereket kapta, a legjobb rendezők instrukcióit követte. Kossuth-díjas lett, és elsők között vált Érdemes művésszé, de a Kiváló művész címet is elnyerte. 1997-ben Budapest díszpolgárává avatták.

Színészi másodvirágzását 1990 és 1998 között élte. Volt olyan év, amikor egyszerre öt színmű főszerepét játszotta, s a színház igazi varázslójává vált, hivatásos örömhozó lett.

A 84 éves művésznő 1998. október 27-én, csendesen otthonában csukta be bájos szemeit örök megnyugvásra.

”A sorsomban (…) semmit nem érzek feleslegesnek. Mindent adománynak tartok, mert így mindent feloldhattam-felmutathattam a művészet segítségével.” -Tolnay Klári


Források:

Góg Laura: TOLNAY 100, mek.oszk.hu, kislexikon.hu, hangosfilm.hu, mmakademia.hu, szeretlekmagyarország.hu, port.hu, nlc.hu, femina.hu, wikipedia.org, citatum.hu, femcafe.hu, Párkány László: Tolnay Klári

 

 

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Megszakítás