Emu tollából
Még pár tíz méter és kiérünk a vízből. A partra érve rinocérosz félék és más páratlan és páros ujjú patás állatok lábnyomait láthatjuk a vízparti iszapban. Aki ért a nyomolvasáshoz annak szeme előtt feltárul egy ismeretlen világ. Akik nem értik az erdő meséjét, azok sem maradnak kalauzolás nélkül. Csupán annyit kell tenniük, hogy a pénztárnál jegyet váltanak egy vezetett túrára.
Annyira lelkesek lettünk a legutóbb talált Granulolabium n. csiganemzetségtől, hogy elhatároztuk, apránként felkeressük a lehető legtöbb őslelőhelyet az országban. „De hol vannak ezek a helyek?” S válaszolt az internet.
Az Ősvilági Pompeji olvashatjuk a park honlapján. Ez a jelző még inkább fokozta érdeklődésünket az ipolytarnóci ősmaradványok iránt, így nemzeti ünnepünk alkalmával felkerestük a Bükki Nemzeti Park kezelésébe tartozó látványosságot.
Idén a motorozás helyett a családi kirándulások mellett tettem le a voksom.
Az odafelé vezető utat kísérő táj látványa annyira magával ragadott, hogy el is határoztam, nyárelőn, mikor már zöldre festődtek a mezők, azért csak felkeresem motorral is majd a környéket. Északi-Középhegységünk elfeledett szépsége a Cserhát, határ felé tekintő lankái néhány alkalommal már a tavalyi szezonban is elcsábítottak.
Ipolytarnócra érve az első lehetőségnél jobbra fordulást követően tovább haladva egy tárt kapu melletti információs tábla tudatja, jó helyen járunk. A kaputól már tényleg nincs messze a látogatóközpont. A balunkon feltűnő gémes kúttól csak pár száz méter. A főépületben interaktív kiállítás, 4D mozi durva mozgó székekkel, ajándékbolt kaptak helyet a pénztáron és információn kívül. A park területén található tanösvényeket, sétányokat kényelmes tempóban, gyerekekkel egy alkalom alatt nem tudtok bejárni.
A geológiai tanösvényt választottuk, miután a szakértői túravezetésnek köszönhetően már máskép tekintünk az erdő talajtakarójára. Amiről eddig azt hittük, hogy nagy méretű kavics, most már tudjuk, hogy tizen sok millió évvel ezelőtt ott lévő folyó hordaléka. A folyó melynek jelenkori medrében egy patak csordogál. A földben látható fekete foltok pedig növényi maradványok. Sőt, mint kiderült nem is föld az, amit láthatunk, hanem egy vulkánkitörést követően néhány évmillió alatt talajjá alakult vulkáni hamu, mely a kutatások szerint beterített egy európányi területet. Ahogy túravezetőnk fogalmazott, egy kihalást okozó esemény volt.
Az 1 órás körutat követően a gyerekek és a tacskó örömére Miocén erdő élőlényeit néztük meg. A tavakkal, hidakkal tarkított arborétum igazi szépsége az év későbbi szakaszában mutatkozhat meg igazán. Május derekán biztosan más képet fog mutatni, mint így kora tavasszal.
Az oda út és a szabadban eltöltött néhány óra meghozta étvágyunkat, amit a Lombkorona étteremben csillapíthattunk. Hamburger, gyros, rántott sajt, rántott hús és hasonló ételek közül választhattunk. A kései ebédet követően a játszótéren a gyerekek lemozogták a felesleget, majd elindultunk haza, hogy kellemesen elfáradva a kanapén összebújva egy Jurassic Park maratonnal zárjuk a napot.
